Máté, Mirella
7 °C
18 °C

Lemos mechanizmus te mos ruha

2015.02.23. 21:00
Dilis feliratokat találtunk a ruhacímkén, ezért utánakérdeztünk a fogyasztóvédelemnél, hogy mégis milyen szabályoknak kell megfelelniük a gyártóknak és a forgalmazóknak, amikor ruhacímkét gyártanak, vagy forgalmaznak. Nem is gondolta volna, de ha a gyártó feltüntette a megfelelő infókat, simán adhat pandákkal vagy a fenekünkkel kapcsolatos tanácsokat, vagy arra is felszólíthat, hogy mit tegyünk, ha úgy akarunk kinézni, mint Kurt Cobain.

95 százalék karton, 5 százalék rugalmasság, Lemos mechanizmus, Felboritaszal, Forróvasal, Nemfehérit, Lemos seromegosztott

– nem, ez nem egy átlagos elütésszámot produkáló háztartásvezetési kérdéseket boncolgató Index-cikk első mondata, hanem egy komoly fogyasztóvédelmi kérdést körbejáró Index-cikk, ami ráadásul egy korábbi Index-cikk miatt született meg, amiben a szerző az iskolai ünnepség előtt a fia ingjének címkéje alapján döntötte volna el, hogy lehet-e vasalni a ruhadarabot. De végül nem állt neki, mert a fenti felirat alapján még egy elütések között olvasni tudó Index-újságíró sem tud eligazodni.

Mindez kérdéseket vet fel, így össze is írtunk egy párat, és elküldtük a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak. Konkrétan erre voltunk kíváncsiak:

  • van-e olyan fogyasztóvédelmi szabály, ami részletezi, hogy milyen információknak kell szerepelniük a ruhák címkéin?
  • Ha van, akkor pontosan mik a követelmények?
  • Hogyan kerülhetnek olyan ruhák forgalomba, amibe például mi is belefutottunk?

A fogyasztóvédelem a konkrét példával kapcsolatban azt írta, hogy mivel a képen nem látszik a címke teljesen, ezért csak részben tudják leírni, hogy mi a baj vele. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szerint mindenesetre nem oké, hogy a kötelezően feltüntetendő nyersanyag-összetételnek - 95 százalék karton, 5 százalék rugalmasság - nem nyersanyagokat tüntetnek fel, illetve az elbénázott fordítás - vagy dadaista remekmű - sincs rendben.

Kalmárné Békés Renáta, a fogyasztóvédelem vezető tanácsosa az Index kérdésére azt mondta, hogy textiltermékek esetében előzetes bevizsgálási kötelezettség nincs, így az Európai Unión kívülről érkező termékek esetében előfordulhat helytelen magyar címkézés.

Ha valaki ilyet tapasztal, akkor a lakóhelye szerint illetékes területi fogyasztóvédelmi felügyelőségnél tehet panaszt.

Forróvasal

Egyébként a fogyasztóvédelmi szabályok alapján a következőnek kell szerepelnie egy címkén:

  • Egy jelölés, ami alapján beazonosítható a termék: ez lehet a termék típus-, tétel-, modell- vagy sorozatszáma, vagy más egyedi jelölése is. A külföldről importált termékek esetén erről az importőr cégnek kell gondoskodnia.
  • A gyártó neve és székhelye.
  • Ha többfajta anyagból van a ruha, akkor fel kell tüntetni, hogy miből, és milyen arányban (pl. 75 százalék pamut, 25 százalék poliészter). A jogszabály felsorol egy csomó lehetséges anyagot, ezek között természetesen se a karton, se pedig a rugalmasság nem szerepel.

Ezen kívül fontos még, hogy a címkékre az EU-n belül az adott tagállam hivatalos nyelvén kell felírni a szöveget. Tehát ha a gyártó idegen nyelven a címkén feltüntette a szükséges infókat, akkor attól még magyarul is szerepelnie kell valahol a fenti felsorolás elemeinek.

Lemos mechanizmus

A használati útmutatóval kapcsolatban nincs hivatalos előírás, de ha például nem derül ki, hogy mosható-e a termék, vagy hogy hogyan kell szakszerűen fehéríteni, szárítani, vasalni vagy vegytisztítani, és emiatt a vásárlónak kára keletkezik,

akkor a forgalmazót meg lehet büntetni.

Sőt, a forgalmazó akkor is büntethető, ha egyszerre több, egymásnak ellentmondó információ szerepel a ruhán.

A mosásra, fehérítésre, szárításra, vasalásra és vegytisztításra vonatkozó infókat piktogramon és szövegesen is fel lehet tüntetni, úgy hogy az az átlagos fogyasztó számára szabad szemmel olvasható legyen. Ez lehet közvetlenül a terméken vagy a címkén, de a csomagoláson is.

Always wash your butt

És ha már így végigvettük a szabályokat, jön a jó hír a troll feliratozóknak: a törvényben sehol nem szerepel olyasmi, hogy mi nem lehet rajta a címkéken, csak azt írja elő jogszabály, hogy miről kell mindenképpen tudnia a ruhatulajdonosnak.

Ha tehát a fenti felsorolás alapján minden infó megvan, simán sértegethetjük a fogyasztót, vagy akár adhatunk neki életvezetési tanácsokat, felszólíthatjuk arra, hogy ne üssön pandákat, esetleg leírhatjuk, hogy ha nem vasalja ki a cuccait, akkor úgy fog kinézni, mint Kurt Cobain, pont úgy ahogy ebben a galériában összegyűjtött címkék ötletgazdái teszik.