De hogyan csalhattak a Buda-Cashnél? Kering pár elmélet

2015.02.25. 08:32 Módosítva: 2015.02.25. 09:00

Egyelőre elég sok érthetetlen részlete van a Buda-Cash-botránynak. Az egyik, amit az MNB-alelnök Windisch László nem tisztázott tegnapi sajtótájékoztatóján, hogy a felügyelet nagyvonalakban milyen bűncselekmények elkövetésére gyanakszik.

A sikkasztásokra és engedély nélküli üzleti tevékenységekre szakosodott felügyeleti főosztály (illetve a rendőrség) bevonása az ügybe mindenképpen valamiféle keményebb csalásra utal, nem csupán prudenciális problémákra. 

Mekkora a Buda-Cash?

A Buda-Cash az azonnali részvényszekcióban tavaly a hetedik legnagyobb szereplő volt (közel 150 milliárd forintos duplikált forgalommal), míg a határidős részvényszekcióban a maga 270 milliárd forintos forgalmával (szintén duplikált) a legnagyobb brókercég volt. A teljes derivatív piacot vizsgálva a BÉT éves statisztikája szerint azonban csak az ötödik legnagyobb társaság volt 2014-ben, a piac 5,6 százalékát adta a Buda-Cash.

Kik a tulajdonosok?

A cégcsoport több társaságon keresztül az öttagú igazgatóság négy tagja, Gyarmati János, Varga Péter, Tölgyesi Péter és Pál Gyula érdekeltségébe tartozik. (forrás: portfolio.hu)

Az információk hiányában persze elég hamar beindultak a találgatások arról, hogy mi is történhetett. Egy az ügyre rálátó forrásunk szerint a jegybanki csapat szó szerint azonnal lépett, miután megbizonyosodott a csalásról vagy csalásokról. A Buda-Cash ugyan papíron megfelelt a prudenciális előírásoknak, de csak azért, mert a gyanú szerint meghamisította a számait.

Úgy tudjuk, a felügyeleti szakemberek most azt is vizsgálják, hogyan tudta a cég tartósan manipulálni a felügyelethez is bekötött informatikai rendszereit. Egyébként eléggé valószínű, hogy az alapos vizsgálódás során akár többféle visszaélés is kibukhat. 

Tegnap mindenesetre a jegybanki alelnök - újságírói felvetésre - elképzelhetőnek tartotta, hogy piramisjátékszerű csalássorozat is történhetett. Ennek ugye általánosságban az a lényege, hogy a szervező bizonyos veszteségeket újabb és újabb pénzek bevonásával tüntet el.

Hallottunk olyan brókerkörökből származó találgatást is, miszerint elképzelhető, a cég alapító-tulajdonosa már a '90-es évek ázsiai válsága óta bajban van, és azóta görget maga előtt újra és újra ilyen-olyan tiltott módszerekkel elfedett veszteségeket. Az elmélet szerint a BC-csoport azért bővült a 2000-es évek második felében a takarékszövetkezetekből kinőtt bankokkal, hogy az így a cégcsoporton belülre került újabb pénzügyi forrásokkal tovább manipulálhassák a számaikat. 

Egy hasonló találgatás, amit a napi.hu járt körbe, a Buda-Cash vezértermékéről, a Trend portfóliókezelés gondjairól szól. E formában a brókerház 2004 óta kínál ügyfeleinek forintban, 2008 óta pedig euróban vagyonkezelést egy általa kifejlesztett tőzsdei algoritmus alapján történő kereskedéssel, úgy, hogy a 4 százalék feletti éves hozam ötödét (áfával együtt 25,4 százalékát) kéri el. Ugyanakkor ha valaki lejárat előtt felbontja a rendszerint éves szerződést, az addig megkeresett hozam 50 százalékát vonják le bánatpénz gyanánt.

A Trend portfóliókezelés a brókercég honlapján szereplő adatok alapján eddig kiemelkedő eredményességű volt, az utóbbi tíz év átlagos hozama évi 13,54 százalék. Ez nagy szórást mutatott, az évi 67,2 százalék és mínusz 17,1 százalék között alakult. A terméket a Buda-Cash csoportba tartozó négy regionális bank is kínálta ügyfeleinek, állítólag e körbe ezernél is több kisbefektető tartozott. Minimálisan félmilliós tőkét kellett elhelyezni, de nem volt ritka a többtízmilliós összeg sem.

A lap által nem megnevezett források szerint

az ügyfelek által kapott kimutatások nem minden esetben tükrözhették a valós helyzetet,

esetleg egyes, az ügyfél számláin nyitott kockázatos pozíciókat a brókerek nem zártak le idejében, és az ügyfeleket nem szembesítették az esetleges veszteségekkel. Ez a rendszer akár hosszabb ideje is működhetet, amíg a legutóbbi svájcifrank-mizéria kapcsán már kritikus nagyságrendet érhetett el.

A hvg.hu azt írja, hogy a svájci frank árfolyamküszöbének eltörlésével sok pénzt veszítő "dühös emberek" robbanthattak.

De létezik az az elmélet is, miszerint az integráción kívül maradt, és azóta négy regionális bankba szervezett 12 takarékszövetkezet megszerzésének, feltőkésítésének a költségei állhatnak az ügy hátterében. Bár ennek a költsége nem érhette el távolról sem a jegybank által emlegetett százmilliárdos nagyságrendet. 

A találgatások egyébként azért is furák, mert a lakossági kézben lévő mintegy 250 milliárd forintnyi részvény összértékéhez képest sem elhanyagoltató az akár százmilliárdos összeg. A BC-nél kezelt pénz mennyiségéhez képest meg kicsit hihetetlen is. Igaz, egy forrásunk figyelmeztetett, hogy a jegybank alelnöke nem arról beszélt, hogy ennyi a veszteség, csupán azt mondta, hogy akár ennyi is lehet. Bárhogy is legyen, egyelőre homályos az ügy és sok kérdés megválaszolatlan maradt.