Edit
10 °C
27 °C
Index - In English In English Eng

Megint lehúzott minket az Európai Bizottság

2015.02.26. 16:37 Módosítva: 2015.02.26. 16:38

Nem kapott igazán jó bizonyítvány Magyarország az Európai Bizottságtól a csütörtökön megjelent 2015-ös országjelentésében. A jelentés szerint nem nagyon haladt az ország és a kormány a 2014-es országspecifikus ajánlások teljesítésével, a kormány lépései pedig több területen is egyensúlytalanságokat okoznak, amiket ki kellene javítani.

A bizottság elismeri, hogy 2014-ben nagyot lendült a magyar GDP, de (ahogy ezt az Index is megírta) ez leginkább olyan egyszeri hatásoknak volt köszönhető, mint a növekedési hitelprogram, az EU pénzek lehívása és a rezsicsökkentés.

Ezért a tavalyi 3,3 százalékról idén 2,5, jövőre pedig 2 százalékra lassul majd vissza a gazdaság.

Bár javult az elmúlt években, az ország külső eladósodottsága még mindig veszélyes szinten van, a működőtőke beáramlása, ami javíthatná az egyensúlyt, viszont lassult. Ez a bizottság szerint részben azért van, mert a kormány lépései a szolgáltató szektorban korlátozzák a versenyt és elbátortalanítják a befektetőket. A kiskereskedelemben bevezetett új szabályok, mint a vasárnapi zárva tartás vagy a veszteséges vállalatok engedélyének visszavonása aránytalanul érintik a különböző szereplőket és megnehezítik, hogy új cégek lépjenek be a piacra.

A pénzügyi rendszer és a hitelezés sem tért még vissza a normális kerékvágásba, és bár az NHP miatt nőtt a hitelezés, a bankok a nagy bürokratikus terhek miatt még mindig nem szívesen adnak maguktól kölcsön.

Szintén az egyensúlytalanságokat növeli a bizottság szerint a kormány kedvenc programja, a közfoglalkoztatás, ami a brüsszeliek szerint nem hatékony abban, hogy visszavezesse az embereket a munkaerőpiacra, sőt, félő, hogy benne ragadnak az emberek. A közmunka a jelentés szerint ráadásul torzítja más foglalkoztatáspolitikák hatását, és azzal fenyeget, hogy kiváltja a jóléti ellátásokat a legképzetlenebbek körében. Erre valószínűleg a kormány bólogatna is, hiszen épp ez a célja (legalábbis az utóbbi), a bizottság szerint viszont ez nem egy jó dolog.

Van egy pár terület, amiben jól haladt az ország a 2014-es ajánlásokhoz képest, de összességében több olyan van, ahol morog az EB.

Amivel jól állunk:

  • Brüsszelből előrelépés látszik az adóelkerülés elleni harcban,
  • a bizottság ajánlására a kormány elkezdte kategorizálni a közmunkaprogram résztvevőit és
  • elkezdte megvalósítani a fiatalok elhelyezkedését segítő ifjúsági garancia programot

Amiben nem állunk jól:

  • A bizottság tavaly javasolta, hogy a kormány alakítsa át és tegye hatékonyabbá az adórendszert, de ezzel nem nagyon történt semmi, sőt, új szektorális adókat vezettek be (mint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohányiparra kivetett adó). Emellett a legkevesebbet keresők adóterhe is nálunk a legnagyobb az EU-ban, amin szintén változtatni kellene.
  • Az egyre romló szegénységi statisztikák mellett a kormány nem hosszabbította meg a munkanélküli segélyért folyamodás időtartamát és nem dolgozott ki olyan politikákat, amik érdemben változtathatnának a helyzeten.
  • Nem történt semmi változás, hogy a közoktatási rendszer jobban segítse az integrációt.
  • Még mindig elég átláthatatlan a döntéshozatal és bizonytalan a szabályozási környezet.