Móric
6 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Orosz embargó? Itt a magyar trükk rá!

453306754
2015.03.04. 07:55
Állítólag sok magyar cég Szerbián keresztül adja el az áruját az orosz piacra, mióta az oroszok megtiltották a élelmiszerek importját az EU-ból. Szerbia mellett még valószínűleg más országok is elkerülő utat jelentenek, viszont lehet, hogy túl nagyot kockáztatnak a trükköző cégek.

Oroszország keresi a lehetőségét annak, hogy Magyarország és Görögország esetében enyhítse az élelmiszer-embargót – ezzel nyugtatgatta a magyarokat Alekszej Uljukajev orosz gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn. Rögtön hozzá is fűzte, hogy szankciókat nemzetek feletti szervezetek vezethetnek be vagy szüntethetnek meg, valószínűleg arra utalva, hogy ha az EU megszüntetné az oroszok elleni szankcióit, talán ők is megszüntetik az övéket.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy még egy ideig együtt kell élniük a magyar agrárcégeknek azzal a tilalommal, amit az orosz kormány 2014 augusztusában, az EU és az Egyesült Államok oroszok elleni büntetőlépéseire reagálva vezetett be a legtöbb innen érkező élelmiszerre. Az embargó politikai céljait részben elérte, hiszen például annak bevezetése után kezdte el Orbán Viktor úgy látni, hogy az EU „lábon lőtte” magát az orosz szankciókkal, így azokat újra kellene gondolni.

De talán mire Oroszország rájön, hogyan csinálhatná vissza a saját tiltó szabályait, a magyar exportőrök is megoldják, hogyan adhatnak el mégis keleten: úgy tudjuk, a magyar exportőrök már egyre jobb módszereket dolgoznak ki arra, hogy kijátsszák a tilalmat.

Mennyire fáj?

Az embargó hatását a magyar gazdaság és azon belül a magyar agrárium sem érzi meg igazán. A mezőgazdaság tavaly július és szeptember között 0,6 százalékkal vette ki a részét a GDP növekedéséből, pedig az orosz szankciók már augusztus eleje óta élnek.

Ez részben azért is lehet, mert az orosz export nem annyira jelentős, a magyar agrártermékek 90 százaléka az Európai Unióba megy – magyarázta nekünk Kapronczay István agrárközgazdász. A szakértő szerint más országokban, például Lengyelországban sokkal nagyobb bajt jelent az embargó. Nálunk a hatás inkább az árakban jelenik meg, úgy, hogy mivel nem tudnak Oroszországba exportálni, más országok termelői nekünk akarják eladni például a sertéshúst, ami lenyomja az itthoni árakat.

Mindenkinek rossz

Az Európai Parlament  készíttetett egy tanulmányt azután, hogy Oroszország bevezette az importtilalmat, hogy felmérjék, mit is veszíthet Európa. Ezek szerint, 2013-as adatokon számolva az EU 28 tagállama összesen 5,25 milliárd eurót veszít az embargóval. Az EU-n belül Lettország és Litvánia jár a legrosszabbul 927, illetve 841 millió euróval, majd Németország és Hollandia jön 500 millió körüli összeggel.

Ausztriában is borzolta a kedélyeket az embargó, főleg, miután a Kotányi fűszergyár tulajdonosa azt nyilatkozta, hogy a tilalom miatt Szerbiába költözteti az orosz piacra szánt fűszereinek gyártását és csomagolását, hogy ezzel kikerülje a tiltást.

Persze a veszteség sem kevés: a kormány decemberben 10 milliárd elveszett forinttal számolt, de a helyzet egy kicsit rosszabb:

2014. január és november között már több mint 12 milliárd forinttal kevesebb magyar agrárterméket vettek az oroszok,

ami majdnem 17 százalékos visszaesést jelent. Bizonyos ágazatoknak mégis fáj az orosz tilalom: a Figyelő szerint például zöldségből és konzervből 9,4 százalékkal, húsból pedig 74 százalékkal kevesebbet tudtak exportálni a magyar cégek, mint két évvel korábban, és az, hogy nem esett még jobban, a kerülőutaknak köszönhető.

A szerb határ felé

Az Index forrásai szerint vannak már módszerek arra, hogyan lehet megkerülni az embargót. A pletykák szerint a legnépszerűbb az, hogy a magyar árut Szerbiába viszik, ott újracsomagolják, és úgy küldik tovább az orosz piacra.

Olyat is hallottunk, hogy a korábban orosz piacra szánt baromfit Dél-Afrikába küldik, de hogy oda meg is érkezik-e, az már kérdés.

Igazából papíron bárhová el lehet vinni az árut, ha utána közvetítőkön keresztül onnan Oroszországba viszik, az áru már hivatalosan abból az országból lévő exportnak számít, ahonnan a végső piacra jut. Így van az, hogy például Magyarországra Hollandiából jön a kakaó és Csehországból a banán – magyarázta egyik névtelenül nyilatkozó forrásunk.

Kockázatok és mellékhatások

Hogy pontosan mennyien próbálkoznak a kerülőutakon, és hogy kik ők, arról csak pletykákat lehet hallani. Éder Tamás, az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke és a Bonafarm szóvivője azt mondta, meggyőződése, hogy nem jelentős azoknak a cégeknek a száma, amelyek ilyen kerülőutakkal próbálkoznak.

Az oroszokat nem könnyű átverni. Nagyon sokat kockáztatnak sokat, mert ha lebuknak, az orosz hatóságoktól lehet, hogy az embargó után sem kapnak majd exportengedélyt.

Emellett drágább is körbejárni az orosz embargót, mint amennyibe a kivitel került még a régi szép időkben, ami szintén szűkítheti azok körét, akik bevállalják a trükközést.

Ennek ellenére a KSH legfrissebb exportadataiból azt lehet kiolvasni, hogy más országok is kivehetik a részüket a nagy embargókerülésben:

  • Macedóniába például 2014. január és november között 32,5 százalékkal nagyobb értékben (2,350 millió euró) ment magyar agrártermék, mint egy évvel korábban,
  • Moldovába 43,8 százalékkal (5,611 millió euró),
  • az Oroszországgal vámunióban lévő Fehéroroszországba pedig 9,2 százalékkal (1,021 millió euró).

A KSH nem közölt külön adatot Dél-Afrikáról, de Afrikába összesen 22,7 százalékkal nőtt a magyar export, ami további 4,19 millió eurót jelent.

 

A témához értő forrásunk szerint Macedónia esetében ugyanakkor elképzelhető, hogy a jelentős ugrást az orosz embargóval való trükközés okozza. Macedóniáról az orosz hatóságok is úgy gondolják, hogy EU-s országok termékeit adják tovább az orosz piacra. Ez már csak azért is elég gyanús, mert az International Business Times szerint az embargó bevezetésétől 2014 decemberéig 228 (!) százalékkal nőtt a macedón export Oroszországba. Szerbia ehhez képest lemaradt, csak 36 százalékkal, Fehéroroszország pedig 35 százalékkal többet adott el az oroszoknak, mint az embargó előtt. A magyar adatokból ráadásul a szerb kapcsolat egyáltalán nem is olvasható ki: az agrárkutató kiadványa szerint 8,6 százalékkal visszaesett a magyar agrárexport Szerbiába. 

Viszont szintén gyanús az orosz hatóságoknak Bosznia és Albánia, utóbbit decemberben már hozzá is csapták a szankcionált országokhoz, amiért valószínűleg európai árukat árult az oroszoknak.