Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Összeérnek a brókerbotrányok szálai

D NOE20150311014
2015.03.17. 12:59
Az MNB szerint a brókerbotrányok miatt szükséges a könyvvizsgálók megregulázása, mert nem elég jó az NGM által működtetett mostani rendszer. A kamara szerint viszont nálunk pont úgy működik a felügyelet, mint az EU-ban mindenhol, az MNB pedig már most beleszólhat szinte mindenbe. Van néhány cég, amelyik több botrányos ügynél is feltűnik, a minisztérium vizsgálja majd, hogy volt-e szerepük a csalásokban.

Hogy lehet az, hogy évtizedekig nem szúrtak szemet senkinek a csaló pénzügyi cégek? Az MNB szerint ennek több oka van, például az, hogy a könyvvizsgálók is sárosak lehetnek. Ezért a pénzügyi felügyeleti funkciókat is ellátó jegybank szerint át is kellene alakítani az ellenőrzésük rendszerét, hogy több ilyen eset ne fordulhasson elő.

A könyvvizsgálónak ugyanis az a feladata, hogy megállapítsa, egy cég beszámolója megfelel-e a jogszabályoknak, megbízható és valós képet ad-e a társaság helyzetéről. Ha pedig a botrányban érintett cégek valóban évek óta trükköztek a számaikkal, felvetődik a kérdés:

a könyvvizsgálónak ezt nem kellett volna észrevennie?

Sok botrány, néhány név

Windisch László, az MNB alelnöke a Gyimesi és társa könyvvizsgáló cégre utalva múlt hét kedden a parlamenti bizottság előtt arról beszélt: érdekes, hogy a botrányban érintett cégek ugyanazzal a könyvvizsgálóval dolgoztak. Gyimesiék neve tűnik fel a Buda-Cashnél, a Hungáriánál, de még a korábban bedőlt Körmend és Vidéke takaréknál is is.

A szocialista Velez Árpád pedig a Dornhoff Nagy und Partnerre utalva ugyanitt azt vetette fel, hogy a szintén problémás Dél-Dunántúli Takarékbank könyvvizsgálója több állami cégnek is dolgozik. A jegybanki vezető és az ellenzéki politikus is azt mondta, érdemes lenne kivizsgálni ezeket a dolgokat.

Magát erősítené az MNB

A hasonló botrányok megelőzésében az MNB szerint sokat segítene, ha

  • az MNB a mostaninál erősebb jogosítványokat kapna a könyvvizsgálók felügyeletében;
  • eleve ő mondhatná meg, hogy melyik könyvvizsgáló vizsgálhat pénzügyi cégeket, melyik nem;
  • büntethetnének is, visszavonhatnák a könyvvizsgálók engedélyét.

A jegybank emellett felvetette, hogy jó lenne, ha rendeletben szabályozhatnák azt is: egy-egy pénzügyi céget vizsgáló könyvvizsgálónak milyen feltételeknek kell megfelelnie.

A javaslatcsomag felfogható a Varga Mihály vezette NGM-mel szemben megfogalmazott kritikaként is. Matolcsyék áttételesen ugyanis mindezzel azt üzenik: ezek a feladatok rossz helyen vannak a gazdasági tárcánál. (A két gazdasági csúcsvezető között egyébként eddig sem volt igazán felhőtlen a viszony, aminek több jele is van.)

A könyvvizsgálók közül többen attól tartanak, hogy a mostani botrányokra adott válaszok nem végiggondolt szakmai érvek mentén, hanem inkább a nyilvánosság megnyugtatására születnek. Érthetetlen például, miért jönne létre még egy felügyelet, ha már van egy. Az MNB mindenesetre már tárgyal a minisztériummal, a munkacsoportba pedig bevonták a Magyar Könyvvizsgálói Kamarát (MKVK) is. 

Most is van ellenőrzés

Lukács János, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke az Indexnek elmondta, akárcsak máshol az EU-ban, nálunk is az NGM-hez tartozik a felügyelet. Kiszervezhet bizonyos feladatokat, de övé a végső felelősség. Lukács szerint egy újabb felügyeleti szerv „létjogosultsága és indokoltsága megkérdőjelezhető, a közfelügyelet és az MNB kapcsolata, hatáskör megosztása sem tisztázott”.

Arról már nem is beszélve, hogy az MNB ötletei sok újdonságot nem hoznak. A könyvvizsgálóknak most is számos feltételnek kell megfelelniük, fegyelmi vétség esetén a kamara fegyelmi testületei járnak el, a fontosabb cégeknek dolgozó könyvvizsgálók minőség-ellenőrzését pedig az NGM alá tartozó Közfelügyelet végzi.

Mindezek mellett az MNB-nek a pénzügyi cégeket ellenőrző könyvvizsgálók minősítésében eddig is kulcsszerepe volt, illetve állami szervként most is kezdeményezheti minősítés megvonását vagy fegyelmi eljárás megindítását, ehhez nem kell plusz jogosultság. Vagyis ha például az MNB-nek a könyvvizsgáló Gyimesi Katalin gyanús volt, már eddig is intézkedhetett (volna). 

Érdekes, de nem bizonyíték

Egyelőre azonban nem tisztázott, hogy az emlegetett könyvvizsgálónak egyáltalán volt-e tudomása a cégekben folyó trükkökről.

Miközben ugyanis – ahogyan Windisch fogalmazott – érdekes,

hogy ugyanaz a könyvvizsgáló több csaló cégnél is feltűnt, ez önmagában egyáltalán nem bizonyít semmit.

A Gyimesi és társa könyvvizsgáló cégnek a botrányos pénzügyi vállalkozásokon kívül tucatnyi egyéb, zavartalanul működő, ismert ügyfele van, és a Velez által hírbe hozott másik könyvvizsgáló is sokfelé dolgozott.

Volt, aki kérdésünkre, hogy miért Gyimesit választották, azt felelte, azért, mert jók voltak a referenciái, és a nagy könyvvizsgáló cégek által kért ár töredékéért elvállalta a munkát. „A szakkönyvvizsgálók piaca aránylag szűk, egy kisebb vagy egy induló vállalkozás nem engedheti meg magának, hogy a nagyok közül bízzon meg valakit” – mondta egyik forrásunk, akinek korábban szintén dolgozott már az emlegetett cég.

Magát Gyimesi Katalint hiába kerestük, telefonon nem értük el, a már múlt héten elküldött kérdéseinkre pedig e-mailen sem válaszolt. Így nem tudtuk meg tőle azt sem, hogy érzékelt-e problémát az érintett cégek működésében, illetve hogy az ügyben bármilyen ellenőrző szerv felvette-e már velük a kapcsolatot.

Miért felel a könyvvizsgáló?

Azt viszont a kamarától megtudtuk, hogy mivel a Buda-Cash, a Hungária és a Quaestor is úgynevezett „közérdeklődésnek kitett gazdálkodók”, így a könyvvizsgálatok megítélését közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó közfelügyeleti hatóság végzi. Ha a hatóság ellenőriz, és úgy találja, hogy az érintett könyvvizsgálók etikai, fegyelmi felelőssége fennáll, eljárást kezdeményez, amit a kamara folytat le.

Ennek a végén jöhetnek a fegyelmi szankciók. A kamara amúgy bizonyos esetekben magától is elrendelhet rendkívüli ellenőrzést, a konkrét ügyekről azonban titoktartási szabályok miatt nem árulhatnak el semmit.

Hogy pontosan milyen felelőssége van egy könyvvizsgálónak, azt törvényben szabályozzák.

  • Az ő felelőssége megállapítani, hogy az éves beszámoló tartalmaz-e lényeges hibás állításokat. Arról mond véleményt, hogy „a beszámoló egésze megbízható valós képet ad-e a vizsgált társaság vagyoni, pénzügyi helyzetéről.”
  • „Kellő bizonyosságot” kell szereznie arról is, hogy az éves beszámoló mentes „a csalásból eredő lényeges hibás állításoktól”.
  • A könyvvizsgálót felelősségre vonják, ha nem megfelelően látja el a feladatát, ha pedig tevékenysége ellátása körében kárt okoz, kártérítést fizethet.
  • Speciális jogszabály, mint például a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény további feladatokkal ruházhatja fel a könyvvizsgálót.

A véletlen hibát könnyebb kiszúrni

Az azonban, ha egy cégről kiderül, hogy csaló, nem jelenti automatikusan, hogy a könyvvizsgáló is benne volt. Előfordulhat olyan, hogy a pénzügyi kimutatásokban szereplő „lényeges hibás állítást” a könyvvizsgáló nem szúrja ki, pedig a könyvvizsgálatot a standardokat és előírásokat betartva tervezte meg és hajtotta végre. Úgy érezte, hogy „kellő bizonyosságot” szerzett, de valójában őt is átverték.

Ha egy cég eleve csalásra áll rá, kifinomult és gondosan kidolgozott módszerekkel dolgozik, például hamisít, szándékosan téves nyilatkozatokat ad ki, szándékosan elmulaszt rögzíteni bizonyos ügyleteket, a könyvvizsgálót is meg tudja téveszteni.

„Még nehezebb lehet az elfedésre irányuló kísérletek feltárása, ha azok összejátszással párosulnak. Az összejátszás miatt a könyvvizsgáló adott esetben úgy vélheti, hogy a könyvvizsgálati bizonyíték meggyőző, holott az valójában hamis. A könyvvizsgálónak a csalás feltárására irányuló képessége olyan tényezőktől függ, mint az elkövető ügyessége, a manipuláció gyakorisága és mértéke, az összejátszás mértéke, az egyes manipulált összegek relatív nagysága és az érintett személyek beosztási szintje” – mondta kérdésünkre a könyvvizsgálói kamara elnöke. Szerinte

a véletlen hibákat mindig könnyebb észre venni, mint a csalást.

Azért pedig már a vizsgált cég vezetése felel, ha a pénzügyi kimutatásokat nem a meghatározott keretelvek szerint készítik el, vagy ha nem építenek ki olyan belső kontrollt, amely szükséges ahhoz, hogy a pénzügyi kimutatásban ne legyen hiba. Hogy a mostani ügyekben mi történt, azt az NGM-nek és a nyomozóknak kell feltárniuk.

Az MNB eddig is beleszólhatott

Pénzügyi könyvvizsgálói minősítést jelenleg a kamarától lehet kapni, előtte vizsgálatot folytatnak le, a megadásának szigorú feltételei vannak. A minősítési kérelem elbírálásánál pedig ki kell kérni az MNB véleményét, és figyelembe kell venni a korábbi minőség-ellenőrzések eredményét, illetve a korábbi fegyelmi eljárásokat.

A kamarai nyilvántartás adatai szerint jelenleg 529 kamarai tag könyvvizsgáló rendelkezik pénzügyi intézményi minősítéssel, akik közül 116 fő aktuálisan szünetelteti a tevékenység ellátását. A pénzügyi területen ezenkívül még pénztári minősítéssel 121 kamarai tag könyvvizsgáló rendelkezik, biztosítási minősítése 43 tagnak van, míg befektetési vállalkozási minősítése 62 főnek (ebből 11 fő szüneteltető). A minősítések között lehetnek átfedések, mivel egy kamarai tag több minősítéssel is rendelkezhet.