Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Etiópok, készüljetek, jönnek a magyarok!

000 Par7716317
2015.03.27. 19:18
Pár éven belül több mint 200 milliárd forintos exportnövekedés – ezt várja a Külgazdasági és Külügyminisztérium a március elején bejelentett déli nyitás programjától. A külgazdasági stratégia legújabb eleme szerint afrikai és dél-amerikai országokat hódítanának meg a magyar kereskedőházak a magyar cégeknek. De vajon mit akarunk eladni Angolában, Ecuadorban vagy Etiópiában, és mennyivel leszünk ettől előrébb?

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még március elején jelentette be, hogy a sikeres keleti nyitás után most déli nyitás lesz, aminek részeként

  • Chilében, Peruban és Kenyában új kereskedőházat
  • Ghánában új nagykövetséget,
  • Ecuadorban, Etiópiában és Angolában pedig mindkettőt nyitunk a közeljövőben.

A nyitás már javában zajlik: Ghána fővárosában, Accrában már tavaly megnyílt a kereskedőház, Szijjártó Péter pedig március 27-én éppen Mexikóvárosban nyitott új kereskedőházat, hogy aztán Santiago de Chilébe is megnyisson egyet. Aztán az év második felében Ecuador fővárosában, Quitóban is nyílhat új nagykövetség és kereskedőház, ami lobbizik majd a magyar vállalkozásoknak.

Erre elmegy azért majd pár száz millió forint, a Külgazdasági és Külügyminisztériumból (KKM) az Indexnek azt írták,

  • a chilei kereskedőház 2015-ben 246,5 millió forintos,
  • az új ecuadori nagykövetség pedig 493 millió forintos,
  • a kenyai kereskedőház pedig 180 milliós költségvetésből gazdálkodik majd.

A következő nagy ugrás?

A kormány szerint ez a befektetés nagyon is megéri, mert a nagy nyitás után akár három éven belül 100 millió euróval (30 milliárd forinttal), sőt, Ghánában akár 200 millió euróval is bővülhet a magyar export. Tavaly 40 milliárd forint volt a magyar export ezekbe az országokba összesen, ez a külügy várakozásai szerint tehát pár éven belül 240 milliárd forintra nőhet.

Vagyis a déli nyitás eredménye az lenne, hogy hét országba exportálnánk annyit, mint egy számunkra közepesen fontos európai piacra.

Körülbelül ugyanis ennyiért vettek magyar árukat és szolgáltatásokat Svájcban (235 milliárd) vagy Svédországban (262 milliárd). Persze ettől még nem elhanyagolható ez a növekedés, ha tényleg összejön, főleg ahhoz képest, hogy miről nőne ekkorára a kereskedelem.

Ezek a dél-amerikai és afrikai országok magyar szempontból egyelőre nagyon kicsi piacok: most még Észtországba is többet exportálunk, mint ezekbe az országokba összesen (miközben ott még nagykövetségünk sincs).

 

Ha viszont tényleg sikerülne annyival növelni a kivitelt, mint azt a külügyben remélik, akkor Ghánába például 67 milliárd forintért exportálnának magyar cégek 2018-ban a mostani 7 milliárd helyett.

Ezzel a növekedéssel közép-európai szinten is nagyot ugranánk. Az alábbi grafikonon az látszik, hogy a KKM által emlegetett hét országgal mennyit kereskedik Csehország, Szlovákia és Magyarország.

Látszik, hogy egyelőre Csehország áll az élen, de ha tényleg annyival nő majd a magyar export, mint amennyivel Szijjártóék mondják, akkor 2018-ra Magyarország lehet az első. (Az afrikai és dél-amerikai export itt a négy, illetve három országgal folytatott kereskedelem összesítése).

 

Hogy elsők leszünk-e, persze attól is függ – a csehek tervei mellett –, hogy hogyan alakul a világgazdaság és az afrikai politikai helyzet, ami a megjelölt célországokban jelenleg viszonylag stabil, de a helyzet gyorsan változhat a kontinensen. Amúgy a magyar export már a déli nyitás kihirdetése előtt is szépen nőtt ezekbe az országokba, Chilébe 2014-ben például 62,9 százalékkal nagyobb volt a magyar kivitel, mint egy évvel korábban. Etiópiába pedig 2013-ban majdnem 30 százalékkal nőtt a kétoldalú forgalom. Persze ilyen kicsi mennyiségeknél egy-két szállítmány is nagyon megdobhatja a statisztikát.

Villamos, erőmű és naposcsibe

A déli nyitás első bejelentett sikere az volt, hogy a Bábolna Tetra Kft. eladott 100 ezer naposcsibét és 30 ezer tojást az Etiópiától 1993-ban elszakadt (és egyesek szerint Afrika legundorítóbb diktatúrájának számító) Eritreába. A KKM azonban nem az ilyen projektekben látja a legnagyobb fantáziát, mint ahogy most sem elsősorban agrártermékeket exportálunk Afrikába és Dél-Amerikába. 

Hanem leginkább gépeket (irodai gépeket, híradástechnikai és szállítóeszközöket, mezőgazdasági gépeket), vegyipari árukat és mindenféle technológiát szállítottunk (vízügyi, mezőgazdasági és élelmiszer-ipari, környezetvédelmi, energetikai), de a külügyminisztériumban nagy lehetőséget látnak még a vetőmagokban, élelmiszerekben, az egészségügyi termékekben és a védelmi iparban.

Az áruexporton kívül a magyar kormány  mindkét kontinensen a különböző, nagyrészt nemzetközi szervezetek és külföldi befektetési bankok finanszírozta fejlesztési projektekbe szeretne magyar cégeket belobbizni. A külügy az Index kérdésére zöld energiai projektekről (például chilei geotermikus erőművek építéséről), infrastruktúra-fejlesztésekről, szennyvíz- és hulladékgazdálkodásról, folyamszabályozásról, IT-fejlesztésekről és hasonlókról írt.

Ezekkel nagyrészt az EU, az ENSZ, nyugati kormányok és német, japán, kínai, stb. fejlesztési bankok forrásait csapolhatnák meg a magyarok. 

Azt a KKM is megemlíti, hogy Etiópiában például azért is fontos jelen lenni, mert itt van az Afrikai Unió székhelye, Kenyában pedig az ENSZ környezetvédelmi programjának van a központja, így itt lehet igazán jól nemzetközi finanszírozású projekteket leakasztani.

Persze adni is kell valamit, hogy kapjunk, ezért Magyarország már csatlakozott az EU–Afrika Infrastruktúra Alaphoz, az Eximbank pedig az International Financial Corporation afrikai bankokat támogató alapjába rakott pénzt. 

Itt azért kemény lesz a verseny, mert a külföldi pénzből finanszírozott projekteket sokszor azok a cégek kapják meg, amik ugyanonnan jönnek, mint a pénz. Erre jó példa az etióp főváros, Addisz-Abeba villamoshálózatának a fejlesztése. A külügy azzal dicsekszik, hogy a Dunai Repülőgépgyár Zrt. az etióp METEC céggel együtt épített két villamost, amiket a magyar cég tervezett, és magyar technikusok irányították az etióp munkásokat. A külügy lobbizik a projektért, amiben éppen a tesztpálya megépítéséről és a szériagyártásról tárgyalnak. Csakhogy közben a kínai állami tulajdonban lévő China Railway Group is épített egy villamospályát Addisz-Abebában, aminek februárban már a tesztüzeme is elindult  kínai villamosokkal, egy 475 millió dolláros projektben, aminek 85 százalékát a China Export-Import Bank fizette. Ez is jelzi, hogy

Magyarországnak legfeljebb morzsák eshetnek le a nagy fejlesztési asztalról.

Az viszont segíthet a magyar cégeknek, hogy az EU már 33 afrikai országgal kötött olyan kereskedelmi megállapodást, ami alapján előnyben kell részesíteniük az EU-ból érkező termékeket, még a más afrikai országokból érkező exporttal szemben is. 

Van segítség

A külügyminisztérium szerint ők 2500 magyar céget tudnak ajánlani a déli együttműködésekre, amelyeknek egy része már most is üzletel Dél-Amerikában vagy Afrikában. A legnagyobb cég, amelyiket érdekelhet a déli nyitás, a Mol, amely Angolából cseppfolyós gázt exportálhatna, de olyan pici cégekre is gondol a KKM, mint a multimédiás fejlesztésekkel foglalkozó Brickflow, ami nemrég bekerült a chilei Design Terminál, a Start-up Chile inkubátorprogramjába. 

Aki szerencsét akar próbálni délen, annak az Eximbank és a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) tud támogatást nyújtani, és EU-s forrásokat is le tud hívni. A nemsokára megnyíló kereskedőházak pedig segítenek feltárni a keresletet és összekötni a magyar cégeket a külföldi partnerekkel, amihez mindenféle eseményeket is szerveznek. Sőt, a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. még abban is tud segíteni a kisebb cégeknek, akiknek nincs elég pénzük ahhoz, hogy mondjuk a termékeik egy konténerben álljanak hónapokig, hogy az Eximbank segítségével megvásárolja az árut – mondta el kérdésünkre a külügyminisztérium.