Kornélia
-1 °C
15 °C

Már nem vagyunk Görögország, még nem vagyunk Skandinávia

2015.04.15. 21:51

Már nem vagyunk Görögország, de még nem vagyunk Skandinávia, úgyhogy még mindenkinek dolgoznia kell – valami ilyesmi ívre lehetne felfűzni azt, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter több száz közgazdász hallgatónak mondott el szerda délután a Budapesti Corvinus Egyetem legnagyobb előadótermében.

A miniszter gyakorlatilag annak a beszédének egy popposabb változatát adta elő, amit már több közönségnek is elmondott különböző fórumokon a magyar gazdaság sikereiről, és céljairól. Az érdekes inkább az volt, hogy hogyan adja el a kormány gazdaságpolitikáját egy előadónyi egyetemistának, akik már tanultak némi közgazdaságtant, de azért a miniszter reményei szerint annyit nem, hogy ne vegyék be a közgazdaságilag nem mindig megalapozott, de jól hangzó érveket.

Ez nem adomány

A miniszter azzal kezdte a diákoknak kötelező poénkodások után, hogy elmondja, a nemzetközi közgazdász szakma a banki elemzőktől az IMF-ig már mennyire elismeri a magyar gazdaság eredményeit, sőt, hogy például a Morgan Stanley már optimistább a magyar növekedési kilátásokkal kapcsolatban, mint maga a kormány, hiszen 3,5 százalékos növekedést vár az idén, míg az NGM egy óvatos 2,5 százalékkal számol.

Pedig 2010-ben még a között a 10 ország között tartották számon Magyarországot, amelyek a csőd szélén állnak, egy kategóriában például Görögországgal. Varga szerint ekkor már a magyar állam túl is volt ezen, 2008-ban, amikor az IMF-hez fordult a Gyurcsány-kormány, gyakorlatilag fizetésképtelenné vált az ország.

No de már milyen messze vagyunk attól, hogy bedőljünk, hiszen a 3,6 százalékos növekedés a második legnagyobb volt Európában, Magyarország már 2 százalékos hozammal tud államkötvényeket kibocsátani, míg a görögök, akikkel egy csoportban voltunk 2010-ben, 20 százalékot kellene, hogy fizessenek, ha lenne, aki megvenné az adósságaikat finanszírozó állampapírjaikat.

A magyar növekedést már nem is csak az export és az EU-s pénzek hajtják, ahogy a kritikus hangok mondják (itt kicsit kiszólt az előadást hallgató Bod Péter Ákosnak és a valaha kormánypárti, de azóta Vargáékat hevesen ostorozó Mellár Tamásnak).

Tény, hogy az a több mint 2100 milliárd forintnyi uniós pénz, amit a kormány tavaly kifizetett, szintén nagyot lökött a gazdaságon, de egyrészt ennyi pénzt elhelyezni a gazdaságban nem egyszerű dolog, másrészt, minden európai ország kap uniós támogatást.

Nem arról van szó, hogy Magyarország valami külön adományt kap Brüsszelből, és ez segíti a növekedésünket. Ezt minden ország kapja, mégis a 28 ország között mások az okai a növekedésnek.

Ha esetleg a hallgatóság el is lógta az összes "Bevezetés az Európai Integrációba" óráját, akkor is tudhatja, hogy ez az érvelése minimum sántít hiszen tényleg minden ország kap EU-s pénzeket, de a 28-ból jó része annál sokkal többet be is fizet, míg Magyarország a Top 5 nettó haszonélvező között volt például 2013-ban, tehát csak egy töredékét fizeti be annak, amit megkap. Ennek azért igen komoly gazdasági növekedési hozadéka volt. 

Az igazságos, az egy nehéz szó

A növekedés felpörgetése mellett a másik nagy eredmény Varga szerint, amit a kormány elért (persze az adósságcsökkentésen kívül) az a munka társadalmának megteremtése.

2010-ben 11,8 százalékos volt a munkanélküliség, félmillió embernek nem volt munkája, ezért nyilvánvaló volt, hogy tenni kell valamit. Ekkor a kormány meghozta a döntést hogy nem egy jóléti, hanem egy munka alapú társadalmat, Workfare society-t épít, ahol a munkahelyteremtés és a segély helyett a munkából és jövedelemből fizetett élet a cél. Persze - mondta a miniszter - ez nem mindenkinek tetszik:

Ismerjük, hogy vannak olyan kialakult életstratégiák, amik arra irányulnak, hogy hogyan lehet munka nélkül megélni.

Hogy aki segélyből él, az azért tesz így, mert nem akar dolgozni, vagy azért, mert valamiért nem tud, arra Varga nem tért ki - a legvalószínűbb, hogy mindkét jelenség létezik. Ahhoz viszont Magyarország még nem olyan gazdag, hogy megengedhesse magának, hogy emberek csak úgy ne dolgozzanak - mondta. Ezért kellett a munkanélküli segély időtartamát kilencről három hónapra csökkenteni, új munkatörvénykönyvet írni, ami alapján egyszerűbben lehet kirúgni embereket, és bevezetni a közfoglalkoztatást.

És ezért, a munka alapú társadalom miatt kellett bevezetni az egy kulcsos személyi jövedelemadót is, legalábbis ezt válaszolta Varga egy hallgatónak, aki megkérdezte, miért nem vezetnek be igazságosabb, több kulcsos rendszert. Hát azért, mert

a több kulcsos rendszer büntette azt, aki sokat dolgozik, mert ha valaki tízszer többet dolgozott másoknál, tizenötször annyit kellett adózzon a jövedelme után, a mostani rendszerben pedig csak tízszer többet kell. 

Érdekes módon a hallgatókból maga a kérdés nagyobb morajlást váltott ki, mint a tény, hogy a nemzetgazdasági miniszter szerint az emberek jövedelme attól függ, hogy mennyit dolgoznak.

Varga úgy látja, az igazságos az egy nehéz szó, a progresszív adórendszer nem is igazságos, hanem inkább irgalmas, ami szerint akinek több van, annak többet kell visszaadnia. Magyarországon viszont a miniszter szerint nem olyan a helyzet, hogy a szociális kérdésekre kelljen nagy hangsúlyt fektetni. Ha az ország előre akar jutni, azt csak a munkán keresztül lehet elérni. 

Később majd, ha egy másik fejlettségi szintre ér az ország, kvázi skandináv ország leszünk, csak kicsit melegebb, akkor el lehet azon gondolkodni, hogy a szociális ellátórendszer hogyan is néz ki.