Itt vannak a kifogások, amiken százmilliárdok sorsa múlik

Lapunk birtokába került az a határozat, amiben az unió jelezte azt, amit a kormány szerdán jelentett be, miszerint a már kifizetett, befejezett projektek egy részének az elszámolásával komoly problémái vannak. Az Európai Bizottság szerint 2007 és 2014 között Magyarország „nem kellő körültekintéssel választotta ki a pályázatok győzteseit", azaz nem mindig az győzött, aki a legjobb ajánlatot tette, hanem más szempontok is közrejátszhattak.

Az uniós határozatban igen feltűnő, hogy abban

miközben a szerdai kormányzati bejelentésen elsősorban a Gyurcsány-Bajnai időszak felelősségét emlegették az ügyben. Ugyanakkor forrásaink szerint a Bizottság most is vizsgál több olyan ügyet, amelyek még 2010 előtt kezdődtek, ám azokat egyelőre nem zárta le, így azokról most nincs szó.

Teljesen debileknek nézhetik egymást

A mostani a határozatból az derül ki, hogy az EU-tól tavaly májusban négy napra eljöttek random ellenőrizni a pénzük elosztásának menetét és a meglévő magyar kontrollrendszereket. Ezeket a tapasztalatokat meghányták-vetették, és arra jutottak, hogy már a júliusi kifizetési kérelmünket se hagyják jóvá a durva hibák miatt.

Ezt egy Magyarországnak küldött levélben tudatták októberben, néhány szórakoztató példával illusztrálva a jelentésüket. Ha a felvetett problémák erősek, akkor a mi, karácsony előtti viszontválaszunkban küldött magyarázkodásaink világbajnokok, nézze meg alább. Harmadikként betettük még Bizottság mostani levelében írt válaszokat :

• A jelentés szerint egyik 2012-es biohasznosulással foglalkozó állami projektben az elfogadott ajánlatban egy ember egyhavi munkájára 14,4 millió forintot (48 ezer eurót) írtunk be. Feltűnt viszont az uniós ellenőröknek a vizsgálatkor, hogy még ugyanannál a projektnél, egy nagyon hasonló vizsgálatra 625 ezer forintot (2080 eurót) akartunk csak fizetni emberenként. Nem értették, hogy miért lehetséges a huszonháromszoros árkülönbség szinte ugyanarra.

Mi nem értettünk egyet, annyit mondtunk, hogy szerintünk nem hasonló két vizsgálat, hiszen egyik állatvizsgálat háziállatokra, míg a másik haszonállatokra vonatkozik.

Erre a Bizottság most azt mondta, hogy ne vicceljünk, a huszonháromszoros árkülönbség nem indokolt ugyanarra a folyamatra, még akkor sem, ha a haszonállatnál esetleg kicsit részletesebb elemzést is csinálnak, és egy pár órával többet dolgoznak.

• Egy másik 2013-as projektben például „LL 500 T” mobil ollót (ez egy nagy munkagépet jelent igazából) 740 ezer euróért (mai árfolyamon 222 millió forintért) szereztük be. Az ellenőrök megnézték, hogy mennyiért kapnának ilyen gépet, és a piaci árak feleakkorák voltak, 320-390 ezer euró közt szóródtak. Megkérdezték erre is, hogy minden oké-e nálunk.

Mi elmondtuk, hogy pont ezt a mobil ollót nem lehetett mástól megvenni, hiszen kizárólagos forgalmazási engedélye van a cégnek Magyarországon. De az állam megkérte nyertes forgalmazót, hogy csináljon nekik egy ár-összehasonlítást. A győztes cég meg is csinálta, ami annyi volt, hogy keresett egy másik árat, ami neki 548 ezer euró volt (tehát még mindig a kétharmada annak az árnak, amiért ő adta).

A Bizottság erre most azt mondta, hogy Magyarország, kérlek, ezzel pont elismeritek, hogy csak sokkal olcsóbb ilyen gépeket találtok. Másrészt segítenek kicsit gondolkozni is nekünk, ugyanis „a legjobb ajánlat kiválasztásához nem jelent megbízható alapot épp a mobil olló kereskedőjétől ár-összehasonlítást kérni”, hiszen ő a saját termékét akarhatja esetleg majd eladni. Azt meg csak bemondtuk, hogy mástól kizárt lett volna venni, nem tudtuk bizonyítani semmivel.

• Egy harmadik, 2013-as projektnél pedig például a „Durma AD-R 30175” présgépet nem értik, hogy miért kellett 208 ezer euróért (62 millió forintért) megvennünk, amikor 45 ezer euróért lehet kapni.

Erre azt mondtuk, hogy az NGM az kifogásolt árat összevetette két másik présgépptípussal, az „Amada” és a „Salvagnini” típussal, melyek ára 238 ezer és 200 ezer euró voltak, szóval ez szerintünk piaci ár volt.

Erre az uniós ellenőrök – jó eséllyel komoly önmegtartóztatással – csak annyit írtak oda, hogy sajnos nem tudják elfogadni az alapos utánajárásunkat, mert utánajártak, és az a cég is 47 ezer euróért kínálta akkor a gépet a piaci vásárlóknak, amely az államnak végül ötszörös áron, 208 ezer euróért adta el.

• Három másik 2013-as projektnél nem tetszett nekik, hogy a átlagosan 1,7 millió forintos havi fizetést osztottak ki a projekteknél, amikor más hasonló projekteknél a bérek 190-250 ezer forint közt mozogtak.

Szerintünk ezeknél az a különbség, hogy a „projektek összetettsége és bonyolultsága” itt magasabb béreket tett szükségessé.

Ezt nagyon érdekesnek tartotta Bizottság, hiszen ezeknél a projekteknél például a koordinációs és marketingtevékenységekért felelős munkatársak bére 7-9-szeres volt a hasonló projektek marketingbéreihez képest. Nagyjából úgy gondolják, hogy ilyesmihez nem kell marketinges Cristiano Ronaldokat leigazolni, a koordinációs és marketingmunka egy főre eső bére bonyolultabb projekteknél sem indokolt.

Az egész mikrokontroll-rendszer nagyon gyanús

Összességében pedig megállapítják, hogy jó lenne, ha kicsit jobban odafigyelnénk „a gazdaságosság elvére”, a felhasznált erőforrásaink ne legyenek drágábbak a piaci áraknál. Emellett a mintából adódó durva hibák és „nem kellően körültekintő megoldásaink”olyan hiányosságokat jeleznek az egész kontrollrendszerünkre – azaz ahogy a pályázatok költéseinek részleteit ellenőrizzük egyes projekteknél –, amik érintik az összes elszámolásunk megbízhatóságát.

Ráadásul hiába szóltak, nem hoztunk semmilyen érdemi kontrollintézkedést, szóval most felfüggesztik egy nagy adag pénz kifizetését. 

"Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben 451 millió euró értékű magyarországi projekt finanszírozását szakította meg a 2007 és 2013 közötti időszak gazdaságfejlesztési operatív programjában, miután egy májusi ellenőrzés "súlyos, rendszerszintű gyengeségeket" tárt fel a projektek kiválasztásánál" - mondta erről csütörtökön az MTI szerint Jakub Adamowicz, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős szóvivője.

"Miután a kiigazító intézkedéseket nem hajtották végre, a bizottság most áprilisban felfüggesztette a kifizetéseket" a program egészét tekintve - mondta Adamowicz. Hozzátette, hogy büntetésről egyelőre nincs szó, mind a pénz folyósításának megszakítása, mind a kifizetések felfüggesztése része a szokásos eljárásnak, ha a bizottság szabálytalanságokat talál.

A megszakítás esetében arról van szó, hogy a bizottság konkrétan benyújtott fizetési kérelmek, számlák kifizetésére rendelkezésre álló időt szakítja meg, vagyis megállítja az órát, míg a szabálytalanságokat ki nem küszöbölik. A felfüggesztés esetén viszont már az adott programok, ebben az esetben a gazdaságfejlesztési operatív program 1., 2. és 3. prioritása alá tartozó időszaki kifizetések leállítását jelenti.

"Most a magyar hatóságokon a sor, hogy reagáljanak és megtegyék a kiigazító lépéseket" - fogalmazott a szóvivő, külön kiemelve, hogy a bizottságban külön munkacsoport áll rendelkezésre, hogy segítse azokat az országokat, amelyeknek nehézségeik vannak az uniós források maximális lehívásával a 2007-2013 közötti időszak pénzügyi keretéből, amire az idei év végéig van lehetőség.

Lázár János ma az MTI szerint azt mondta el, hogy majd megfontolják az EU kívánalmait, és hogy a felfüggesztett három programrész nettó értéke 150 milliárd forint, vagyis a 700 milliárd forintból ennyit függesztettek fel valójában, ennyinek a kifizetése még nem történt meg. Annak külön örült, hogy a 42 ezer hasonló magyar pályázatból a Bizottság a mintavételénél csak ilyen kevés furcsa hibára akadt rá.

Csak tapossák a kormányt? 

A bizottsági határozatnak, illetve az abban megjelelöt témáknak persze lehet egy olyan olvasata is, hogy Brüsszel rászállt a magyar kormányra, és nem véletlen, hogy kizárólag az előző fideszes kabinetnek kellemetlen ügyeket szellőzteti most meg. Ugyanis dokumentumban szereplő három olyan ügy, ahol Brüsszel szerint komolyabb túrárazás történt, 2012-13-ra esik. Azonban, mint írtuk, egy névtelenséget kérő forrásunk szerint meglehetősen valószínű, hogy 2010 előtt is voltak szabálytalanságok, és ezekről az EB is tud.

Megkerestük Heil Pétert, aki 2002 és 2007 között az uniós pénzek elosztását irányító Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (korábban Hivatal) vezérhelyettese volt. Szerinte fontos, hogy ugyan simán lehettek 2010 előtt is ügyek, ezt nem lehet kizárni, de egyelőre ezt nem bizonyítja semmi, és Brüsszel sem fogalmazott meg az előző időszak pénzosztásával kapcsolatos vádakat. Az is fontos, tette hozzá, hogy itt nem lehet a 2010 előtti években kialakított pályázati keretrendszer hiányosságával magyarázni a felfüggesztéseket, mert a brüsszeli kifogások nagyon konkrét és egyébként pályázatonként változó kiírási feltételeket támadnak.

Az ügyben kerestük Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai helyettes államtitkárt, de cikkünk megjelenéséig nem értük el.