Piroska
-3 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Vargáék arra készülnek, ami még senkinek nem sikerült

DBZOL20150505002
2015.05.06. 11:38
Nem minden ponton vehető készpénznek, de mégis közelítő képet ad a következő évek terveiről a kormány múlt héten beadott konvergenciaprogramja. Varga Mihályék csökkentenék az állami kiadásokat és az adókat, miközben nem hagynák elszállni a hiányt. Ehhez azonban elég nagy növekedés kell, és az, hogy a világ is nagyjából nyugton maradjon pár évig.

Fegyelmezett, de elég optimista tervekkel állt elő a kormány a múlt héten beadott konvergenciaprogramban. Ez a dokumentum elsősorban az Európai Bizottságnak készül, és Varga Mihályék 2018-ig mutatják be benne, hogy nagy vonalakban mit gondolnak a gazdaságról.

Ha minden terv úgy összejönne, ahogyan le van írva, az EU is elégedett lehetne, van benne minden, amit ilyen körökben szeretni szokás: kiadáscsökkentés, adócsökkentés, szigorú hiánycél, jelentős adósságcsökkentés. És még a 2018-as, választási évben is csak önmegtartóztatás.

A konvergenciaprogramok dolga azonban elsősorban az, hogy ilyeneket ígérjenek, az életé meg az, hogy felülírja a terveket. A programban ígért számok ugyanis csak úgy jöhetnek össze, ha minden a lehető legjobban alakul a következő években.

Vagyis a forint nem száll el, a világgazdaság erőteljes növekedésnek indul, de eközben igazából az olaj sem drágul meg jelentősen. Az uniós források úgy érkeznek, ahogyan terveztük, nem kapunk a nyakunkba százmilliárdos büntetéseket, az oroszok nem rohannak le tetszőleges országokat, a görögök nem dobják kukába az eurót. És így tovább.

Nagyobb lesz a növekedés, mint tavaly vártuk

A kormány pedig hivatalból most is kicsit optimistább a piacnál. A GDP-növekedés szerintük még évekig nagyobb lesz, mint azt korábban bárki gondolta volna, és ha a növekedés üteme csökken is, még 2016-ban is 2,5 százalék lehet.

 

Nagyobb lesz a növekedés, mint az EU-ban

Sőt, úgy számolnak, hogy az EU28 átlagánál is nagyobb lesz a magyar növekedés a következő években. Miközben a világgazdaság folyamatait is derűlátással szemlélik: az IMF előrejelzésénél is nagyobb növekedést remélnek a világban, és hasonlóan meredek gyorsulást feltételeznek a világkereskedelem esetén is. 

 

Szigorúbbak a szigorúnál is

A kormány rengeteget sulykolta az utóbbi években, hogy milyen fontos a költségvetés három százalék alatti hiánya, és hogy az EU ezt várja tőlünk. Így alighanem mindenki értékelni tudja, hogy Varga Mihályék a programban jóval három százalék alatti hiánycélokat állítanak maguk elé. Sőt, még annál is szigorúbbakat, mint a tavalyi programban ígérték.

Többéves időtávon persze minden kormány hajlamos könnyelmű kijelentéseket tenni, a 2018-ra vállalt 1,6 százalékos hiánycél is mindenképpen ambiciózus. Egyben megteremti a lehetőségét annak is, hogy majd bármikor komolyabb következmények nélkül engedjenek a szűkre vett nadrágszíjból, ha éppen költekezni támad kedvük.

 

Kevesebb pénz társadalmi juttatásokra

Varga olyat tervez a kiadási oldalon, amit elődei közül már sokan, és amely végül tartósan nem jött még össze senkinek Magyarországon: négy év alatt jelentősen csökkentenék a kiadásokat a GDP arányában,

a 2014-es 50,1 százalékról 2018-ra 44,1 százalékra.

Csökkennének a kamatkiadások, a beruházási kiadások, a legnagyobb mértékben azonban a társadalmi juttatások, ahol egyenesen 2,4 százalékpontos csökkenést várnak, a pénzbeli társadalmi juttatásokat 2,1 százalékponttal vágnák meg.

Kérdés, keresztül tudja-e vinni mindezt egy a népszerűségére különösen érzékeny kormány, amelyet a 2018-as választások előtt is elsősorban a 2018-as választások megnyerése fog érdekelni.

Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője is szkeptikus: a múltban Magyarországnak nem sikerült érdemben csökkentenie a költségvetési kiadási szintet, gyakorlatilag két évtizede a GDP 50 százaléka körül ingadozik.

„A társadalmi juttatások esetében sem nyilvánvaló a megcélzott csökkentés végrehajthatósága. A nyugdíjak reálértékben nőttek az elmúlt években. A családtámogatásoknál nem várunk jelentős csökkenést, míg a szociális támogatások csökkenését részben ellensúlyozza a közmunkaprogram növekvő költsége. A lakástámogatások inkább nőhetnek, és várhatóan az oktatásra és az egészségügyre is többet kell költeni a jelenleginél" – vélte az elemző.

 

Egy kicsi mindenkinek, sok a disznósoknak

Hogy milyen, a költségvetést érintő változásokat tervez a kormány jövőre, azt Varga Mihály már korábban elárulta.

A csomag bruttó módon nagyjából 220 milliárd forintos adókiengedést jelent, magát a 2016-os költségvetést május közepén adják be.

  • 1 százalékponttal, 16 százalékról 15 százalékra csökkentik a személyi jövedelemadót (szja).
  • A bankadót a mérlegfőösszeg 0,53 százalékáról 0,31 százalékára csökkentik, és frissebb mérlegadatok alapján számítják majd.
  • A sertéshús áfáját 27 százalékról 5 százalékra csökkentik.
  • Növelik a kétgyermekes családok adókedvezményét.
  • Több állami szolgáltatás díját, illetve illetékét eltörlik.

A konvergenciaprogramban közölt számokból azonban látszik, ezeknél jóval nagyobb összeg az, amit a kormány nagy beruházási projektek gyorsítására szán 2016-ban.

 

Sokat hoz az online pénztárgép

A kormány 2016-ra vonatkozó adótervei megvalósíthatónak látszanak. A hiány jó eséllyel magasabb lesz kicsit, mint ahogyan most tervezik, de alapvetően 3 százalék alatt marad. Idén az adóbevételek közül az áfa, a jövedéki adó, az szja és a társasági nyereségadó (tánya) is a várt feletti bevételt hozhat.

Az online pénztárgépek gazdaságfehérítő hatása leginkább az áfánál látszik, de az szja és a tánya esetében is javíthatta a bevallást. Az áfabevételek 8 százalékkal nőttek 2014-ben az előző évhez képest, míg a folyóáras fogyasztási kiadások csak 2,4 százalékkal. Elemzők úgy számolnak, hogy idén mindebből nagyjából 220 milliárdos fehéredési hatás adódik.

 

Nem terveznek már mindent felforgató változást

A bevételek összetevőinek 2018-ig tartó előrejelzéséből konkrét részleteket nehéz lenne kiolvasni, de annyi azért látszik, hogy a hangsúlyokat jelentősen átrendező, az előző Fidesz-kormány alatt gyakran előforduló adóváltoztatás egyelőre nincs a tervekben. Annyit már korábban elmondtak, hogy az egykulcsos társasági adóra nem jövő évtől lehet számítani, viszont lehetőség szerint az szja-kulcsot minden évben kicsit lejjebb vinnék.

 

Sokat csökkenne az államadósság, de annyit azért nem fog

Kondrát Zsolt, az MKB elemzője egyetért azzal, hogy az adósságráta csökkenni fog 2015–16-ban, de szerinte a konvergenciaprogram ebben is kicsit sokat vár. Vargáék ugyanis azzal számolnak, hogy az adósságráta 2018-ra 70 százalék alá is csökken majd a GDP százalékában.

A különbség a hozam és árfolyamprognózisunk, illetve a konvergenciaprogram feltevései közötti eltérésből adódik. Mi a forint fokozatos további gyengülésére és a hozamok gyorsabb emelkedésére számítunk."

Kondrát a kormánynak az idei évre várt 303,7 és az utána következő évekre várt 304,7 euróárfolyamát túl optimistának tarja. Az MKB elképzelhetőbbnek tart 318-322 forintos szinteket. 2016 után az adósságráta pedig 75 százalék környékén megrekedhet.

Már csak azért is, mert a hiány kicsit alul-, a GDP növekedése pedig kicsit túltervezett, a gazdasági növekedésből és a fehéredésből adódó többletbevételeket pedig a kormány inkább olyan programok megvalósítására fordítja majd, mint az adócsökkentés, életpályamodellek, autópálya-építés stb., és csak kisebb részben az adósság csökkentésére.

 

Eléggé bíznak az olcsó olajban

Mint arról már sokat írtunk, a kőolaj világpiaci ára elég durván csökkent az utóbbi fél évben. Ez pedig alacsonyabban tartja az inflációt, ösztönzi a hazai vásárlásokat. Ennek egyrészt örülhetünk. Másrészt kockázatot jelent: nehezíti a tervezhetőséget, felveti a kérdést, vajon meddig marad így, mikor kezd újra drágulni az olaj. És meddig: visszatér-e a mostani, hordónkénti 68 dolláros ár a korábbi, száz dollár feletti szintekre.

A kormány alapvetően úgy számol, hogy bár a Brent kőolajfajta fokozatosan drágul, de

2018-ra is csak 72,8 dollárba kerül egy hordó.

Bár egyes elemzők szerint ez is optimista várakozás, a kormány azért azt is kiszámolta, mi lenne, ha még ennél is sokkal olcsóbb lenne évekig. Például ha az olaj ára 10 százalékkal elmaradna az alappályában feltételezett szinttől.

Ez esetben kevesebb menne benzinre, több egyéb dolgok vásárlására és megtakarításra. Nőne a cégek profitja, a termelési kapacitásuk, a beruházások, több dolgozót vennének fel, nőne a magyar export is, javulna az államháztartás egyenlege.

Tele van aknákkal a következő pár év

De veszélyforrás is akad bőven, a világgazdasági folyamatok nem biztos, hogy úgy alakulnak, mint ahogyan azt most remélik. Ha pedig romlik a külső környezet, a hazai számok is mások lesznek, mint a tervekben. A programban úgy számolnak, hogy ez a GDP-re, a háztartások fogyasztására, a versenyszféra foglalkoztatására és a beruházásokra is kihathat.

Csak hogy a két legkézenfekvőbb veszélyforrást említsük:

az orosz–ukrán konfliktus eldurvulhat, és sok gond lehet még Görögországgal is.

A két sokkhatás nem teljesen összemérhető:

  • az előbbinek a külső kereslet csökkenésén keresztül nagyobbrészt reálgazdasági hatásai lehetnek, 
  • az utóbbinak a pénz- és tőkepiaci hatásai erőteljesebbek.

Ha a görögök miatt lángra gyullad az eurózóna, az euró árfolyama biztosan nem 303 forint körül alakul, hanem felszaladhat egészen 320-ig, hogy mennyire tartósan, az bizonytalan. A jegybank, hogy a tőke kiáramlásának gátat vessen, kamatemelésre kényszerül, a kockázati felárak növekedése miatt az állampapír-piaci hozamok megugranak, átlagosan egy százalékponttal emelkednek.

Ebben az esetben a külső kereslet tartósan egy százalékponttal alacsonyabb lenne a korábban vártnál. Ami miatt pedig az export bővülése is lassulna, nőne az infláció. A kamatkiadások növekedése miatt pedig az államháztartás hiánya is némileg romlana.

Még több lesz a közmunkás, de azért bíznak a versenyszférában

Bár tény, hogy korábban a kormány előszeretettel szépítette a foglalkoztatási adatokat a közmunkásokkal, 2014-ben már nem a közmunka fűtötte a növekedést, hanem a versenyszféra. A következő években viszont eléggé építenek a közmunkára, 2016-ban újabb tízezreket vonnának be a közfoglalkoztatásba, a Start-munkaprogram költségvetési előirányzata is negyedével emelkedik.

A program szerint a munkanélküliségi ráta folyamatosan csökkenni fog a következő években: a 2015. évi 6,9 százalékról 2016-ban 6,2 százalékra, 2017-ben 5,8 százalékra, 2018-ban 5,5 százalékra esik vissza.

 

Majd valamikor ezt még meg kellene oldani

A konvergenciaprogram nem csak 2018-ig ad előrejelzést, szerepel benne egy hosszabb távú kitekintés is, egészen 2050-ig. Itt egyebek mellett olyanokról találgatnak, hogy mennyit költünk majd nyugdíjakra, egészségügyre, oktatásra évtizedek múlva, és nagyjából mennyi pénz jön be nyugdíjjárulékból.

Itt úgy számolnak, hogy az állami nyugdíjkiadások 2030-ig csökkenő ütemben nőnek, majd a növekedés újra felgyorsul. Miközben a befizetések GDP-arányosan nagyjából azonos szinten maradnak. Az alábbi ábrán is látszik, hogy ebből még jó nagy bajok lehetnek, de ezek majd az akkori kormányok problémái lesznek. Persze, nem ártana időben, tehát jóval előbb lépni, hogy akkor majd ne csak rossz megoldások közül választhassunk.