IMF: Nagyobbat nőhet a magyar gazdaság a vártnál

Javultak a magyar gazdaság növekedési kilátásai a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hétfőn közzétett Közép- Kelet- és Délkelet-Európát vizsgáló regionális tanulmánya (REI) szerint . Reálértéken számolva az őszi jelentésben szereplő 2,3 százalék helyett idén 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár az IMF, jövőre pedig 2,3 százalékos bővüléssel számol.

• A magyarországi export 6,2 százalékkal nőhet 2015-ben, korábban még 5,3 százalékos növekedést vártak.
• a lakossági fogyasztás 2,6 százalékkal bővül ebben az évben, gyorsabban, mint az őszi előrejelzésben szereplő 1,5 százalék.
• A belföldi keresletnél lassabb növekedés várható. Jelenleg 1,1 százalékos növekedést vár az IMF a korábbi 2,5 százalékos becslés helyett.
• 2015-ben az átlagos infláció 0 százalékos lehet, az ősszel jelzett 2,3 százalék helyett.
• A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2015-ben 4,8 százalékos lesz, nagyobb az októberben várt 2 százaléknál.
• A GDP-hez viszonyított teljes külső adósság 106,7 százalék lehet 2015-ben. Ősszel 108,4 százalék szerepelt az akkori REI jelentésben.
• Az IMF a költségvetési hiányt 2,7 százalékosra várja idénre. A tavaszi jelentésben 2,8 százalékos hiánnyal számoltak.
• A GDP-arányos államadósság mértéke idén 75,5 százalékon állhat, ez kevesebb az előző jelentésben szereplő 79,2 százaléknál.
• 2016-ra az IMF 2,3 százalékos gazdasági növekedést, a belföldi kereslet 2 százalékos bővülését, 5,5 százalékos exportnövekedést, a lakossági fogyasztás 2,6 százalékos növekedését, 2,3 százalékos átlagos inflációt, 4,1 százalékos folyó fizetési többletet, 90,2 százalékos külső adósságot, 2,5 százalékos költségvetési hiányt és 74,7 százalékos államadósságot vár.

Magyarországon nagyon alacsony az inflációs nyomás, így akár folytatható is a kamatcsökkentési ciklus is, mondta Jörg Decressin, az IMF európai részlegének igazgató-helyettese a Magyar Nemzeti Bankban tartott hétfői sajtótájékoztatóján az MTI beszámolója szerint. Jörg Decressin helyeselte, hogy az MNB akadályozni igyekszik a fogyasztói árak csökkenését, mert ha egyszer elkezdődik egy deflációs periódus, akkor annak nagyon nehéz véget vetni.

Jörg Decressin szerint Magyarország eltér a régió többi országától, mert a válság kezdetekor magasabb volt az államadósság aránya és ezért kisebb volt a fiskális politika mozgástere. Abban viszont eléggé hasonló, hogy 2015-ben egész erős gazdasági növekedés várható.

Szerinte a görög válság Közép-Európában és Délkelet-Európában csak öt országban járhat jelentősebb hatással. Bulgáriában és Macedóniában a Görögországba irányuló export miatt erősek a gazdasági kapcsolatok. Albánia, Románia és Szerbia esetében inkább a bankszektoron keresztül van kapcsolat. A Görögországban működő regionális leánybankok állapota vegyes, de összességében megnyugtató.

A Nemzetközi Valutaalap a balti államokban, Közép- és Kelet-Európa országaiban és Törökországban a következő két évben lendületes, 2,6 és 3,6 százalék közötti növekedést jósol, aminek elsősorban a magánfogyasztás lesz a motorja. Délkelet-Európa országaiban mérsékelt 2015-ben átlagosan 1,9, 2016-ban pedig 2,4 százalékos növekedést vár az IMF, főleg a még mindig nagy mértékű eladósodás és a gazdaság szerkezeti hiányosságai miatt.

Végül a harmadik fokozatba a Független Államok Közösségének országai tartoznak, amelyek nagy átlagban recesszióba süllyednek 2015-ben. A legnagyobb visszaesés (-3,8 százalékos növekedés) Oroszországban és 5,5 százalékos recesszióval Ukrajnában várható. A hanyatlás az orosz gazdaság esetében az olajárak zuhanását, és a nyugati szankciókat, míg a térség más országai esetében a geopolitikai feszültségek negatív hatását, végül pedig Ukrajnában a folyamatban lévő makrogazdasági kiigazítást tükrözik.