Iván
22 °C
39 °C

Ezt az öt dolgot ajánlja nekünk az EU

2015.05.13. 16:16

Közzétette az Európai Bizottság (EB), hogy milyen gazdaságpolitikai lépéseket ajánl az egyes tagországok problémáinak orvoslására. Ezeket persze lényegében, ha nem akarjuk, akkor nem tartjuk be vagy elkenhetjük valamivel, meg közben még beszélgethetünk az unióval is, ha egyes részleteket másképp látunk. De azért érdemes megnézni, hogy ők mit tartanának fontosnak. 

Szórjátok ki az igazságtalan és esetleges adóitokat

Elsőként azt javasolják a szakértők, hogy a középtávra előirányzott strukturális deficit elérésének érdekében Magyarország hajtson végre fiskális kiigazítást, idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,5, jövőre pedig 0,6 százalékának megfelelő mértékben, emelte ki a Napi.hu. Azaz költsön kevesebbet a kormány, vagy szedjen be több adót, mindenesetre szerintük középtávon már nehezen lesz fenntartható így a költségvetésünk,  és tovább nőhet az államdósságunk.

A tagállamok helyzete a Stabilitási és Növekedési Paktum vonatkozásában 2015. május 13-án
Nincs folyamatban túlzottdeficit-eljárás (edp) Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Németország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Románia, Szlovákia, Svédország
Az edp megszüntetése Málta, Lengyelország
Folyamatban van edp-eljárás Horvátország, Ciprus, Franciaország, Görögország, Írország, Portugália, Szlovénia, Spanyolország
Folyamatban van edp-eljárás, de új határidő: 2016-2017. Egyesült Királyság
Megfontolás alatt áll új edp-eljárás megindítása Finnország
Forrás: Európai Bizottság

Az EB emellett azt is javasolja a kormánynak, hogy tegyen intézkedéseket a reálgazdaság normális finanszírozásának helyreállítására, hárítsa el az akadályokat a piaci alapú portfóliók megtisztításának útjából. Azaz jelentősen csökkentse a bankszektorban a megnövekedett állami tulajdonszerzésből fakadó kockázatokat, ugyanis nagyon veszélyes és költséges lehet, ha az állam közvetlenül akar machinálni a saját kereskedelmi bankjaival a pénzügyi piacokon.

A javaslatok között szerepel a torzító jellegű szektorális adók csökkentése. Brüsszel azt kéri, hogy a magyar kormány szüntesse meg az igazságtalan belépési korlátokat a szolgáltató szektorban – beleértve a kiskereskedelmi ágazatot.

Verseny is kellene ám

Az EB azt is szeretné, ha a szegények adóterheit csökkentenénk, méghozzá az adóztatással a növekedésre kevésbé torzítóan ható területek felé történő elmozdulással. Nyomatnák még az adócsalás elleni küzdelem felerősítését, valamint javasolja a megfelelési költségek csökkentését és az adóbeszedés hatékonyságának növelését.

A legutóbbi adózási intézkedések az Európai Bizottság szerint visszatérést jelentenek a szektorspecifikus társasági adók részaránya növelésének gyakorlatához. Az adózás kiszámíthatatlansága és esetlegessége torzítja a beruházások szektorok közötti eloszlását. A legutóbbi enyhítések ellenére is az alacsony jövedelmű rétegek egyes csoportjainak adóterhe uniós összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. Különösen igaz ez az egyedül élőkre, jegyzi meg még az MTI.

Emellett az EB javasolja a közbeszerzés terén azon struktúrák megerősítését, amelyek a versenyt ösztönzik, hozzájárulnak az átláthatóság javulásához, és tovább javítják a korrupcióellenes keretszabályozásokat.

A tömeges közmunka rossz megoldásnak tűnik

Az EB azt is javasolja, hogy a kormány a közmunkára fordított költségvetési forrásokat irányítsa át olyan aktív munkaerő-piaci intézkedések megvalósítására, amelyek elősegítik az elsődleges munkaerőpiacra történő visszatérést, integrálást.

Az EB szerint javítani kell a szociális támogatások és a munkanélküli juttatások megfelelő szintjének és fedezetének biztosításán.

Oktatáson is kellene javítani, főleg a cigányokén

A fentiek mellett Magyarországnak javítania kell a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételén a közoktatásban, célzott oktatói tréningekkel javítani kell ezen csoportok támogatását. Fáj nekik, hogy ilyen összehangolt szakpolitikai tervet egyelőre nem látnak az egyre növekvő szegénység hosszabb távú csökkentésére. 

Erősíteni kell az oktatás különböző szintjei és a munkaerőpiac közötti átlépést segítő intézkedéseket, továbbá javítani kell az alapvető kompetenciák oktatását.

Az uniós miniszterek júniusban vitatják meg az országspecifikus ajánlásokat, amelyeket azt követően az uniós tagállamok állam- és kormányfői hagynak jóvá június 25–26-án. A dokumentumok hivatalos elfogadására júliusban kerül sor. Ezt követően a tagállamok feladata, hogy végrehajtsák az ajánlásokat, beépítve azokat nemzeti szakpolitikáikba és 2015–2016-os költségvetési terveikbe.