Kevesebbet lakmározik belőlünk az állam

Adócsökkentés, tervezhetőség, fejlődés

– ezzel a három szóval jellemezte a szerdán benyújtott költségvetési tervezetet Varga Mihály, ami egyébként nem lett radikálisan más, mint a tavalyi, a legnagyobb különbség annyi, hogy az egész nagy magyar gazdasági növekedés miatt lett a kormánynak egy csomó pluszpénze, amit főleg adócsökkentésre költenek. Mennyi adót nem kell jövőre befizetni? Nagyjából 220 milliárdot, aminek több mint a felét az egykulcsos szja 16-ról 15 százalékra csökkentése teszi ki, ez 120 milliárdot hagy az adózóknál. Ezen kívül kisebb tételek vannak még: 

• A kétgyermekes családoknál az adókedvezmény gyerekenként havonta 2500 forinttal, azaz 5000 forinttal emelkedik. Az adókedvezmény növelése 15 milliárdos többlet a családoknál.
• A sertéshús forgalmi adóját 5 százalékra csökkentik, ez körülbelül 25 milliárd forint adókiengedést jelent. (És jön mellé a sertésárkommandó is)
• Az illetékek, díjak csökkentése pedig 10 milliárd forintos nagyságrendű lesz.
• És a bankadót is csökkenteni fogják a banki mérlegfőösszegek 0,53 százalékáról 0,31 százalékra.

De ezek együtt sem kerülnek annyiba, mint amennyit a beruházási projektek gyorsítására szánnak. Erre azért is van szükség, mert nagyon visszaesnek az uniós pénzek, amik eddig a beruházásokat pörgették: 2016-ban összesen 1401 milliárd forintot lehet elkölteni, mert az előző uniós költségvetési ciklus programjai már kifutnak, de az újak még nem indultak be igazán. A visszaesés nagyjából 1160 milliárd forint.

És hogy milyen plusz kiadások lesznek még? 40 milliárd forinttal több pénz megy jövőre a nyugdíjakra, 11,4 milliárd forinttal több gyermekétkeztetésre, és 138 milliárd forinttal több pénz lesz életpályamodellekre. 70 milliárd forinttal több megy közmunkára, több embert is vonnak majd be, 40 ezer fővel nő a közmunkások száma. Összesen 240 ezer dolgozik majd így.

31,2 milliárd forinttal megy több az egészségügyre, szociális célokra. A katonák és rendvédelmi dolgozók fizetése nőni fog 30 százalékkal, és nőni fog a fiatal szakorvosok bére is. 109 milliárd forinttal lesz több forrás oktatásra, sportra, és kultúrára. Rendkívüli kormányzati intézkedésekre 100 milliárd forintot tettek el, és lesz országvédelmi alap is, szintén 100 milliárd értékben. Vagyis több lesz a tartalék, mint idén. Átveszik a BKV adósságát is. 

És ezeket a kiadásokat milyen bevételekből fedezik? Áfából és társasági adóból is sokkal többet várnak, mint tavaly, de közben a tavalyi 169 milliárdos fekete lyukhoz hasonlóan - amiről a mai napig nem tudjuk, hogy miből fog befolyni -, a 2016-os tervezetben is van 115 milliárd forintnyi, úgynevezett "egyéb értékesítési és vagyonhasznosítási bevétel". Szintén érdekes trükk a költségvetés kapcsán, hogy 700 milliárd forinttal kellene most Varga Mihályéknak megszorítania, ha be akarnák tartani azt az adósságszabályt, amit Matolcsy György még 2011-ben talált fel. De nem akarják, ezért kezdeményezni fogják a stabilitási törvény módosítását és átírják az adósságképletet még a költségvetés elfogadása előtt. Ehhez egyébként kétharmad kell, szóval ebben a sztoriban lehetnek majd még vicces fordulatok.

A költségvetési tervezetet ebben a cikkben veséztük ki alaposabban.

Pörög a magyar GDP, európai szinten jók vagyunk, a régióban már kevésbé

Bár egyesek szerint nem lett olyan lenyűgözően jó a GDP, a sok adócsökkenés azért is fér bele, mert a magyar gazdaság eléggé beindult. A növekvő GDP-ből pedig van egy csomó pluszbevétele a költségvetésnek, amit el lehet költeni, vagy adót lehet belőle csökkenteni. Hogy mennyi az annyi? A KSH első gyorsbecslése alapján közölt szám a naptárhatástól és az úgynevezett egyszeri rendkívüli tényezőktől megtisztítva is 3,1 százalékos bővülést mutatott, az előző negyedévhez képest pedig 0,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

A növekedést főleg az ipar, és a külkereskedelem húzta, de egy ideje már látszik, hogy az építőipar is kezdi összeszedni magát. Úgy tűnik viszont, hogy   a mezőgazdaság és a szolgáltatások nem teljesítettek annyira jól, de részletesebben csak pár hét múlva lehet ezt majd megmondani, amikor kijön a részletes GDP-adat.

Azt viszont már most is látni, hogy  Európa élvonalába ugrott a magyar gazdaság az éves GDP-növekedés tekintetében, bár negyedéves alapon már korántsem állunk ilyen jól. És akkor sem, ha a régióról beszélünk: a románok, a csehek, a lengyelek is megelőznek minket éves alapon, bár az osztrákokat és a szlovákokat is előzzük.

Egyébként még mindig nem jelent meg az összes európai adat, és az előzmények alapján simán lehet, hogy Málta, Írország, Svédország és Luxemburg is beelőzi Magyarországot. Viszont mindezzel együtt is 7. lenne az ország éves alapú teljesítménye, ami egy 28-as mezőnyben kifejezetten jó eredménynek számít. Az IMF egyébkéntjavította a korábbi várakozásait, és 2,3 helyett már 2,7 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságtól idénre.

A héten egyébként az Európai Bizottság is értékelte a magyar gazdaságot, de csak a szokásosat mondták: ne a szegényeket szívassuk már, javítsunk az oktatáson, hagyjuk már a közmunkát. A közmunkát egyébként pont hagyhatjuk is, legalábbis ha igaz, amit Czomba Sándor mondott. Persze addig még simán lehetnek olyan sztorik, mint az, amikor Klik kirúgja a portást az iskolából, hogy aztán közmunkásként foglalkoztassa vissza kevesebb pénzért.

Híd épül Kalocsa és Paks között

Persze a paksi beruházás körül is voltak újdonságok a héten: például kiderült, hogy a teljes paksi vezetést lecseréli a kormány. Eredetileg ráadásul úgy volt, hogy a Simicska-Orbán-konfliktus áldozatai helyett külföldi szakembereket keresnek, de aztán kiderült, hogy az energetikához aligha túl sokat konyító Bán Tamás lesz a Paks 2 projektcég vezérigazgatója. Ő eddig egyébként a Budapesti Városigazgatóság Zrt.-t hagyja ott, ahol főpolgármester után következő második legfontosabb budapesti posztot töltötte be.

Szintén Pakssal kapcsolatos újdonság, hogy Lázár János bejelentette, hogy a kormány hidat épít a Dunára Kalocsa és Paks között. A Miniszterelnökség szerint a paksi fórumokon észlelték a széles társadalmi igényt a hídra. Valójában nem új az ötlet: a Jobbik már évek óta sürgeti a híd megépítését.

Több tízmilliárdos beruházásról van egyébként szó, amivel a Bács-Kiskun megyeiek be tudnak kapcsolódni Paks2 építésébe, majd az üzemeltetésébe. 6-8 ezer munkavállalóról van szó. De más újdonság is volt készülő beruházásokkal kapcsolatban: kiderült, hogy az EU árgus szemekkel figyeli a  600 millió forintért építendő felcsúti kisvasút projektjét, és jelezték, hogy hülyeségekre adott uniós pénzt vissza is lehet kérni. Közben az is kiderült, hogy nem tudni, mikor épül meg a meg sem épült M6-os folytatása. Legalább az jó hír, hogy két félbehagyott balatoni szállót viszont befejeznek.

A tőzsdén jegyzett legnagyobb cégeknek nem volt jó hete, egyedül a Magyar Telekom részvényei erősödtek, a legnagyobbat a Mol bukta, ami nem is meglepő azután, hogy a horvátok szerint 2010 végén és 2011 elején manipulálták a tőkepiacot annak érdekében, hogy megszerezzék az INA részvényeit.

	17. heti záró	18. heti záró
BUX	22 612	22 393
OTP	6005	5960
Mol	15 050	14 950
Richter	4561	4380
Magyar Telekom	405	421