Lázár, Olimpia
-6 °C
-1 °C

Ezért ad az MNB 1,8 milliárdot a Századvégnek

2015.05.21. 08:39
Az MNB szerint voltak megfelelő hivatkozások a Századvég tanulmányában, csak elfelejtették odaírni, a szakmailag 100-ból 100 pontos tanulmányba. További ínyencségek a cikk második felében.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására írt ki pályázatot három évre összesen nettó 1,8 milliárd forintért, a győztes a Századvég Politikai Iskola Alapítvány lett. Az MNB szerint „kiemelten fontos, hogy pontos, megbízható információkkal, adatokkal rendelkezzen a gazdasági folyamatokról, az ezekkel összefüggő lakossági és vállalati elképzelésekről, valamint a jövővel kapcsolatos várakozásokról".

Az MNB szerint a a pályázat becsült értéke és a Századvég ajánlata pontosan ugyanannyi volt. A másik ajánlattevő a konjunktúrakutatással évtizedek óta foglalkozó Kopint-Tárki Konjunktúra­kutató Intézet volt, amely 1,12 milliárd forintot, azaz majdnem 700 millióval alacsonyabb árat ajánlott.

A Kopint-Tárki közleménye szerint „az MNB azonban a Századvég Politikai Iskola Alapítványt a Kopinténál több mint 50 százalékkal magasabb ár ellenére győztesnek hirdette. A pályázat szakmai minőségi pontjainak értékelésében az egyes szempontokra a Századvég kivétel nélkül maximális pontot kapott, míg a Kopint rendre a második helyen végzett". [ PDF]

A Kopint szerint különösen nagy volt a kontraszt annak a nemzetközi stratégiai szakpolitikai mintatanulmánynak az értékelésében, amelyet a pályázóknak – az általuk választott témában – az ajánlati felhívás megjelenése és az ajánlati határidő közötti időszakban megjelenő hírek, szakcikkek és források alapján kellett elkészíteniük. Erre a Századvég 100, míg a Kopint-Tárki mindössze 10 pontot kapott. Lényegében ez volt a döntő tényező a Századvég nyertességében.

A Kopint-Tárki szerint a Századvég mintatanulmánya sem formai, sem tartalmi szempontból nem felel meg az MNB által a tenderdokumentációban előírt feltételeknek, ezért úgynevezett „előzetes vitarendezési kérelmet" nyújtott be az MNB-nek.

Volt, csak elfelejtették odaírni

Beadványában egyenként kitért a szakmai értékelés szempontjaira, azaz arra, hogy milyen stratégiai, nemzetközi, makrogazdasági vagy jegybanki relevanciája van a 3 egészségügyi eszköz bemutatásának. Formai szempontból azt a kérdést tette fel, hogy hogyan adhatott maximális pontszámot az MNB a Századvég dolgozatára, ha abban egyetlen, a megadott időszakban megjelenti forrás felhasználására sem került sor, holott ez előírás volt.

Válaszában az MNB visszautasította a Kopint-Tárki valamennyi vitakérdését. A válasz igen érdekes,  néhány figyelmet érdemlő momentumot kiemelt azért a cég, habár a Századvég munkáját nem hozhatják nyilvánosságra.

Az MNB a Kopint-Tárkinak a Századvég által felhasznált források idejére vonatkozó kérdésére ugyanis azt válaszolta, hogy a Századvég számos, az előírt időszakban megjelent forrást használt fel, csak ezeket nem tüntette fel a dolgozatában, és ez rendben is van, mivel az „ajánlatkérő nem írta elő az ajánlattevő számára kötelezően a minta-tanulmányban forrás-felhasználás megjelölését, így annak ellenőrzésére sem volt kötelezettség”.

Arra a kérdésre pedig, hogy elegendő világgazdasági vonatkozás-e az, hogy a Telestroke nevű eszközt állítólag két brit megyében (Cumbria és Lanchasire megyékben) is bevezették (a dolgozat szerint), az MNB válasza az volt, hogy igen, mivel „Anglia a világgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos ország”.

Az MNB válasza szerint a Századvég tanulmányának aktualitását mutatja többek között az alábbi idézet is. „A Nemzeti egészségügyi rendszer informatikai (e-Egészségügy) Rendszer bevezetését támogató módszertan-, szolgáltatás,- képzés- és humánerőforrás-fejlesztés tárgyú TÁMOP projektek politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek miatt 2015 végére valószínűleg nem fognak megvalósulni (a projektek 4 százalékos +készültségi szinten állnak 2015 januárjában)” – idézi honlapján a Tárki.

A Tárki feladhatta a harcot, ha már rá mer viccelni az MNB-re

A Tárki szerint ezek után mondjuk nincs is már szükség nyilvánosságra hozni a Századvég munkáját. A fenti idézet, különös tekintettel „a TÁMOP projekt megvalósulását akadályozó politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek”-re, magáért beszél, ha egy 100 pontos tanulmányba ilyenek kellenek az MNB-nek. 

Ezek után már csak abban bízik a cég, hogy az 1,8 milliárd forintos megbízás kizárólag a Századvég következő 3 évi állami finanszírozását szolgálja. Amennyiben ugyanis a politikai gazdaságtani paradigmában értelmezhető jelenségek és hasonló zavaros tanácsok valóban hatást gyakorolnának a jegybank monetáris politikájára, akkor nagyon nagy bajban leszünk - írják.

Frissítés: Reagált az MNB, szerintük mindez pusztán hangulatkeltés, és megismételték, hogy a Századvég igenis megfelelt a formai követelményeknek, a kiragadott idézetek pedig nem is adnak teljes képet a Századvég szakmai ajánlatának tökéletes megítéléséhez. Alább az egész közlemény:

A Magyar Nemzeti Bank által a gazdasági folyamatok közvélemény-kutatására kiírt pályázatban az ajánlatok bírálati szempontrendszere nyilvános volt, az mind az ajánlati felhívásban, mind a dokumentációban részletesen szerepelt. Az érdekelteknek az ajánlattételi határidő lejártát megelőző 5. napig lehetősége volt megtámadni – többek között – a bírálati szempontrendszert, ezt azonban sem a Kopint-Tárki, sem más érdekelt vagy arra jogosult nem tette meg, elfogadva ezáltal, hogy a szempontrendszer teljes körűen megfelel a jogszabályi és egyéb előírásoknak.

A bírálati szempontrendszer alapján az MNB két ajánlat esetén a szakmailag jobbnak értékelt ajánlatot tíz ponttal, a szakmailag kedvezőtlenebbet pedig egy ponttal értékelhette. E pontokat kellett ezt követően felszorozni az adott résszemponthoz tartozó súlyszámmal, ami a tanulmány bírálata esetén 10 volt. A tanulmányokra adott pontok között e módszertan alapján alakult ki a 90 pontos különbség.

Ellentétben a Kopint-Tárki által állítottakkal, a Századvég ajánlata – ideértve az ajánlat részét képező mintatanulmányt – teljes körűen megfelelt mind a tartalmi, mind a formai követelményeknek. Szintén nem felel meg a valóságnak az az állítás,miszerint a „Kopint rendre a második helyen végzett”. Az összesen hét bírálati szempontnál - ellentétben a cikkben megfogalmazottakkal – 3 esetben a Kopint-Tárki nem a második helyen végzett. A cikkben a Kopint-Tárki által önkényesen kiragadott idézetek nem adnak alapot, megfelelő teljes körű képet az ajánlatok megítéléséről. A kiragadott idézetek legfeljebb hangulatkeltésre használhatók, de szakmai szempontú és objektív – a vonatkozó jogszabályok által megkívánt – értékelésre és összehasonlításra alkalmatlanok. Mindezt alátámasztja az a Kopint Tárki által „elfelejtett” tény, miszerint az előzetes vitarendezési kérelmükben nem kifogásolták a saját ajánlatuk szakmai értékelését, amely a kialakult végeredménynek az alapját képezte.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!