Nagyot torzult, ahogy a közösből költünk

A gazdasági válság kitörésének évében, 2008-ban a központi költségvetés a GDP 15,9 százalékát költötte társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatásokra.

Egy évre rá, még kicsit nőtt is ez az arány: 16,1 százalék jutott a családokra, nyugdíjasokra, munkanélküliekre, nehéz szociális helyzetben lévőkre. A növekedés lényegében automatikus volt: a válságban több lett a munkanélküli, nekik pedig mindenféle állami juttatás járt. 

A tb és jóléti szolgáltatások köre egyébként a munkanélküliek támogatásánál kiterjedtebb, ilyesmik tartoznak ebbe a körbe: 

• táppénz, anyasági ellátás
• ideiglenes rokkantsági juttatás
• nyugdíjak
• munkanélküliek ellátása
• családi pótlék és a gyermekeknek járó juttatások
• szociális és jóléti intézményi szolgáltatások

A Policy Agenda (PA) elemzése szerint jövőre ez az arány 14,3 százalékra csökken. Közben persze a GDP is nagyobb lett, szóval a csökkenést nem lehet egy az egyben forráskivonásra átszámítani, de tény, hogy a magyar gazdaság méretéhez képest jövőre kevesebb jut erre a területre. A PA elemzése szerint, ha a gazdasági válság kirobbanásakori GDP-arányos értéket tartotta volna az ország, akkor 2010 óta összesen 1900 milliárd forinttal többet költöttünk volna a felsorolt területekre.

(Közben egyébként közmunkára mostanra elég sokat költünk, a szociális területről kieső transzferek egy része arra a területre ment át. Ennek köszönhetően a munkanélküliség is jelentősebben csökkent. Persze fontos, hogy a közmunka hatása folyamatosan vitatott, a Defacto egyik elemzése szerint például irtó kevés közmunkás képes elhelyezkedni később a versengő munkaerőpiacon.

2014. év előzetes adat, 2015-2016 költségvetési törvényben, vagy törvényjavaslatban szereplő adat (forrás: Magyar Államkincstár és a költségvetési törvényjavaslatok alapján Policy Agenda)

Harmadával kellene emelni a gyest, a családi pótlékot

Arányait tekintve a munkanélküliek ellátásán spórolt a legtöbbet az állam. 2008-ban még a GDP 0,4 százalékát költötte rájuk, most ez 0,1százalékra csökkent. De ugyanígy jelentős forráskivonás volt a nyugellátásokból, ami 10 százalékról 8,6 százalékra csökkent (itt a 13. havi nyugdíj kiesése jelentős, ami még a Bajnai-kabinethez köthető - a mostani kormány egyébként nagyon a tenyerén hordozza a nyugdíjasokat, az ellátások nem is egyszer az infláció feletti összeggel emelkedtek).

Az elemzés szerint a családi pótlék befagyasztásának is meg lett a hatása. Mivel évek óta nem emelkedett az összege, ezért a növekvő GDP miatt most már csak a megtermelt nemzeti össztermék 1,5 százalékát fizetjük erre 2016-ban, míg 2008-ban ez 2 százalék volt. Amennyiben tartaná az állam a korábbi szintet, akkor most a családi pótlék, a GYES, a GYED, GYET összegét 33 százalékkal meg lehetne emelni.

Valójában egy dekát sem fogyott az állam

Érdemes azt is megnézni, hogy más területeken hogyan változott az összkép.

Amíg a szociális területen csökkenés volt 1,6 százalékponttal, addig 

Ha minden évben arányaiban csak 6  százalék a került volna elköltésre az állami működési funkciókra, akkor 2010-2016-ig 2300 milliárd forinttal kevesebbet költött volna el az állam.

Érdekesség, hogy arányait tekintve a sport és szabadidős tevékenységek, valamint szolgáltatások területén volt a legnagyobb arányú növekedés. 2008-ban a nemzeti össztermék 0,07 százaléka ment el erre, míg 2016-ban hétszer annyi, 0,5 százalék.