Most már nagyon közeledik, hogy a görögök kizúgjanak az eurózónából

Görögország sokféleképp mehet csődbe, azaz tagadhatja meg az adósságai visszafizetését, de az érdemi könnyítéshez nagyjából biztosan ki is kéne lépniük az eurózónából - nézték át a helyzetet a Capital Economics közgazdászai az MTI szerint.

Legutóbb gyanis az euróövezeti stabilitási alaptól (EFSF) kértek és kaptak 140 milliárd eurót, így pillanatnyilag teljes görög adósságnak ez a legnagyobb egyedi eleme. Ez a görögök azonnali csődje ellen összehozott második európia befizetéscsomagot jelenti. 

Ha ezt az EFSF-adóssághányadot teljes mértékben leírnák, azzal Görögország államadósság-rátája a GDP 100 százalékának környékére - vagyis jóval más, jelentősen eladósodott euróövezeti gazdaság, például Olaszország, Portugália vagy Írország szuverén adósságrátái alá - csökkenne.

A veszteség viszont így végül mindenképpen a többi eurógazdaság adófizetőt terhelné, függetlenül az esedékesség időpontjától, és ez minden bizonnyal jelentős felzúdulást keltene a görög segélyeket egyébként is zömmel erőteljesen ellenző választók körében. Még egy kisebb költség is rendkívüli politikai károkkal járna, így az euróövezeti kormányok várhatóan szembeszállnának a lehetséges minimumot bármilyen mértékben meghaladó görög EFSF-tartozásleírással.

Ennek alapján ha Görögország törlesztési csődöt hirdet az EFSF-adósságra, az nagy valószínűséggel a görög euróövezeti tagság végét is jelentené - a Capital Economics londoni közgazdászai szerint. 

Korábban a Morgan Stanleynél számoltak kétharmados esélyt arra, hogy Görögország nem fog tudni az euróövezetben maradni.