Gál
9 °C
21 °C
Index - In English In English Eng

Megszavazták a görög mentőcsomagot

2015.08.14. 09:47

Egész éjszakás vita után a görög törvényhozás megszavazta az ország harmadik mentőcsomagját, amiről a héten állapodott meg a görög kormány és az országnak hitelező Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF. A szavazás alatt azért rághatta a körmét Aléxisz Cíprasz miniszterelnök, mert a Sziriza több képviselője, köztük a korábbi rocksztár-pénzügyminiszter Jánisz Varufákisz is leszavazta a mentőcsomagot.

A megállapodás szerint Görögország kap 86 milliárd eurót, cserébe

  • idén a GDP 0,25 százaléka lehet a költségvetési hiány , jövőre viszont a GDP 0,5 százalékának, 2017-ben 1,75 százalékának, 2018-ban 3,5 százaléknak megfelelő többletet garantál a görög kormány;
  • szigorítják a korai nyugdíjazást;
  • feltőkésítik a bankokat;
  • megreformálják több szektor, például a pékségek és a gyógyszertárak szabályozását;
  • és privatizálnak, ahogy csak lehet.

A 300 fős parlament 222 igen és 64 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt.

A tervre még az eurózóna pénzügyminisztereinek is rá kell bólintaniuk, ők péntek délután tanácskoznak a dologról. Ha pedig innen is meglesz az igen, akkor Görögország már hivatalosan is elkerülte, hogy a jövő héten belebukjon az EKB-nak fizetendő törlesztőjébe, amire amúgy most nincs pénz. 

Hogy aztán mi lesz, mennyire sikerül végigvinni a reformokat, és egyáltalán ki fogja ezt megcsinálni, az még kérdés, mert valamikor augusztus 20. után

Cíprasz bizalmi szavazást kér majd maga ellen,

amin ha megbukik, akkor újabb választások jöhetnek. Az pedig, hogy most megszavazták a megállapodást, egyáltalán nem jelenti azt, hogy Cíprasz bizalmat is kap, mert a kormánypártokból csak 118-an szavaztak igennel, kettővel kevesebben, mint ami ahhoz kéne, hogy a miniszterelnök a helyén maradhasson. 

Bár megegyeztek, de a sztorinak még nincs vége

Az Index által megkérdezett Sarkadi-Szabó Kornél, a Shark Vision ügyvezetője és Duronelly Péter, az Aegon portfóliómenedzsere is azt várta, hogy Görögország és a hitelezők  megegyeznek a mentőcsomag részleteiben. Sarkadi-Szabó szerint két okból is szükség volt a megegyezésre:

  • Egyrészt, átmenetileg le lehet zárni egy mindenki számára terhes és kockázatot jelentő tárgyalássorozatot azonnali pénzügyi katasztrófa nélkül.
  • Másrészt, ha ezt az évet kihúzzák a görögök, 2019-ig relatív kicsi a korábbi hitelek törlesztőösszege. Még akár piacról is finanszírozhatják majd, ha egyensúlyba hozzák a költségvetést rövid távon, legalábbis nyílik ilyen perspektíva.

„Persze ettől sem a görög gazdaság, sem az adósság fenntarthatósága nem oldódik meg, csak újabb lyukat tömnek be európai adófizetői pénzből. Legjobb esetben a későbbi csőd/adósságleírás vesztesége enyhíthető. Kérdés, hogy a megállapodást mennyire lehet eladni középtávon a vezető európai országok, főleg Németország belső szavazóinak és nem utolsósorban a görög népnek” – mondta Sarkadi-Szabó. A közgazdász szerint viszont lehetnek még veszélyek: 

egy teljes globális lassulás vagy sokk (pl. Kína felől) egy már aláírt megállapodást is bármikor elsöpörhet.

Duronelly Péter szerint bár a görög csomagról formálisan megállapodás született, a történetnek nincs vége. Ennek Duronelly szerint több oka van. „Az egyik az, hogy a görög adósság fenntarthatatlan, de a leírásnak sem intézményi, sem politikai feltételei nem adottak. Az általánosan elfogadott – és természetesen téves – nézet szerint Görögországgal szemben Németország képviseli a kemény vonalat, miközben Németország mellett Finnország, a baltiak, Szlovákia, Szlovénia és Hollandia is felsorakozik néha keményebb álláspontot képviselve, mint maga Németország" – mondta.

„Emellett ezekben az országokban a leírást a választók döntő többsége (Hollandiában például nyolcvan százaléka) ellenzi. Így Görögország helyzete nincs megoldva, bármilyen intézkedéseket is foganatosít a mindenkori görög kormány" – mondta.

Otthon is rendezni kéne a helyzetet

Duronelly szerint a másik, rövid távon égetőbb probléma Aléxisz Cíprasz helyzete otthon. „A Sziriza – feltehetően a rendkívül megosztó Jánisz Varufákisz sugallatára –olyan agresszív, konfrontatív, sok esetben a bunkóság határát súroló vagy azt át is lépő tárgyalási stratégiát választott, ahol öngyilkos merénylettel, azaz Görögország csődjével fenyegették meg a hitelezőket azért, hogy azok megrettenve engedékenyebbeknek mutatkozzanak.

Cíprasznak a sértegetésen és az öngyilkos merényleten kívül szemmel láthatóan nem volt B terve, és most csak sodorják az események. A Szirizán belül láthatóan nagy a feszültség, mivel a politikában nem túl képzett szövetségesei csalódtak benne, és elkezdett mocorogni a katonai vezetés is, ami a véres katonai diktatúrát nemrégiben megélt Görögországban nem túl megnyugtató dolog.”

A miniszterelnöknek nagyon szűk mozgástere van,

és nem biztos, hogy képes lesz ezt a komplex problémát megfelelően menedzselni és az ehhez szükséges politikai erőforrásokat megfelelően koncentrálni.

Az ígért törvényei változásokat a görög parlament feltehetően jóvá fogja hagyni, de az implementációval, valamint a gazdasági növekedéssel a későbbiekben is bajok lesznek. Görögország 2014-ben a többi déli európai perifériás országgal együtt kezdett kilábalni az elhúzódó recesszióból, viszont a Sziriza-féle stratégia hatására a gazdaság gyakorlatilag összeomlott. A Varufákisz-féle játék óriási károkat okozott a vállalatok és lakosság bizalmában, és nem biztos, hogy a bankrendszert elhagyott betétállomány Aléxisz Cíprasz két szép szeméért hamarosan visszatér. Betétek nélkül viszont nincs hitelezés, hitelezés nélkül pedig nincs növekedés, ezért minden olyan program, ami alapfeltételezésként nem egy elhúzódó recessziót tételez fel, igen jelentős kockázatokat fut.

Görögország sorsa egyébként hasonlóságokat mutat a nemzetközi segélyekben részesült igen elmaradott országokéval, ahol a helyi intézményrendszer képtelen kezelni a gazdasági, politikai és pénzügyi folyamatokat.

A görög helyzet tehát nem gazdasági, hanem intézményrendszeri, tehát politikai, társadalmi problémára vezethető vissza, és ez nem fog megoldódni egyhamar. 

Mindezt párosítva a fenntarthatatlan adóssággal az jön ki, hogy a mostani egyezség hosszú távon nem fog megállni a lábán.