Emma
-2 °C
6 °C

A legdrágább pláza, ahová nem is vásárolni megyünk

Reptér32
2015.08.14. 08:33

Kimegy az ember a reptérre jó előre, hogy biztos ne késse le a gépet, átmegy a biztonsági ellenőrzésen, be a tranzitba a duty free bolton keresztül, és még van egy órája. Mit csináljon? Hát csak iszik egy kávét vagy sört, eszik egy szendvicset, vagy csak vesz egy ásványvizet, mert a fapadoson túl drága lesz. De jön is a megdöbbenés: „Hogy mennyi? Ezért?” De ekkor már késő, és a gép indulásáig megmaradt az ember szájában a keserű íz, hogy valamiért sokkal többet fizetett, mint szokott. 

De miért drágábbak a dolgok a reptéren, és tényleg nem lehet kapni 600 forint alatt egy üveg ásványvizet?  Ennek jártunk utána.

A repterek a világ legdrágább plázái, ahová ráadásul nem is vásárolni megy az ember. De ahogy egy térbe van zárva egy csomó üzlettel és étteremmel, az átlagosan egy szabad órájában a végén úgyis vesz valamit. Legalábbis a budapesti Liszt Ferenc repülőtéren, alias Ferihegyen, ahol az évente megforduló

9 millió utasból minden negyedik költ valamennyi pénzt,

iszik-eszik, vesz egy újságot, karton cigit, öltönyt, még egy bőröndöt, stb. Sokszor azonban úgy lesznek vele a végén, hogy bárcsak megállták volna, mert a reptéren sok dolog annyira drága, hogy az ember nem tudja nem úgy érezni, hogy kilopják a szemét. De azért a piac szabályai itt is működnek, a szemfüles utasra pedig nem lehet rásózni a 650 forintos ásványvizet és az 1500 forintos szendvicset (merthogy vannak olcsóbbak is), még ha nem is feltétlenül könnyű kicselezni a rendszert. De nézzük először a tényeket.

Tényleg drága a reptér?

Hát, alapvetően igen, de nem minden drágább, mint mondjuk a belvárosban. Ökölszabályként azt mondhatjuk, hogy

  • ami amúgy nem olyan drága, és amit sokan fogyasztanak – víz, sör, kávé, étel, szuvenír –, az sokkal/valamennyivel drágább, mint máshol;
  • ami amúgy is sokba kerül, és csak kevés utas fejében fordul meg, hogy a reptéren vegye meg – ruhát, cipőt, elektronikai cuccokat, ékszert –, azt nagyjából ugyanannyiért (ugyanannyira sokért) lehet megvenni, mint odakint;
  • ami pedig sokakat érdekel, de nincs rá mindenképpen szüksége, az akciós vagy amúgy is olcsóbb, mint máshol – tipikusan ilyenek a röviditalok, a cigaretta és a parfüm, amit amúgy is a duty free shopban lehet megvenni.

Legalábbis Ferihegyen így van. Az amúgy egyik legolcsóbb és legalapvetőbb termék, a víz, amire nagy eséllyel mindenkinek szüksége van abban az egy-másfél órában, amit a tranzitban tölt, a legdrágább.

Egy félliteres ásványvíz legolcsóbban 300 százalékkal drágább, mint amúgy a boltban, de van, ahol 700 százalék az eltérés.

Bizony, egy félliteres Szentkirályi ásványvíz egy City Sparban – ami amúgy van a reptéren, de a tranziton kívül – 99 forintba kerül, de ez a belvárosi ár is egyben (a cég szerződésben vállalta, hogy mindent belvárosi árakon ad a reptéren). A biztonsági ellenőrzés után legolcsóbban az italautomatákból lehet venni, ahol ugyanez 300 forintba kerül, az újságosoknál, boltokban nagyjából 450, az éttermek-kávézók viszont akár 680 forintért is árulják ezt a vizet.

Inkább sörözne? Korsó Soproni csapolva 1090 (jó, kilátással a fel/leszálló repülőkre), dobozból 990.

Éhes is? Van választék:

  • az emeleten van Leroy, Leroy-áron,
  • bagett szendvics úgy 1500-ért, bár lehet 890-ért is találni,
  • pizzaszelet 1150-ért,
  • stb.

Inkább menjünk gyorsétterembe? Az is van Ferihegyen, kettő is: egy Burger King és egy KFC. A Burger Kingben egy whopper menü 435 forinttal drágább, mint az Astorián, egy KFC-s Zinger menüért pedig 200 forinttal kell többet fizetni a reptéren, mint mondjuk a Váci utcai KFC-ben.

Kávét az emeleti gyorséttermekben minimum 400 forintért lehet kapni, a kávézókban már inkább 510-nél indul egy presszókávé és 700 forintnál egy capuccino. Persze drága kávét a belvárosban is lehet kapni, de még így is kicsit drágább a reptéri: a Costa Coffee például Ferihegyen 850-ért árulja ugyanazt a kis capuccinót, amit az Andrássy úton 760-ért. Azért ez sokkal kisebb emelés, mint a víznél vagy sörnél, de azért mégiscsak rátettek egy kicsit.

A reptéren sok üzlet külön arra megy rá, hogy magyar emlékeket áruljon (ez az egyik boltnak konkrétan a neve), szuvenírek, pólók, borok, pálinkák formájában, de aki nem intézte el a belvárosban a szuvenírvásárlást, az itt már egy picit rosszabbul jár. Ugyanaz a póló ugyanannak a hálózatnak az üzletében a Bazilika mellett 16 000 forint, a reptéren viszont már 19, egy másik pedig egy ezressel drágább a ferihegyi SkyCourtban, mint a városban. Az a konzerv libamáj, amit megnéztünk, itt is-ott is 800 forinttal, ugyanaz az üveg bor 1000 forinttal került kevesebbe a biztonsági ellenőrzésen innen.

Persze ha olyat akarunk venni, amire nincs annyira szükségünk ott helyben, például nem vagyunk szomjasak, és nem mozgat meg az utolsó esély, hogy vegyünk egy pólót Puskás Öcsi arcképével, akkor nagyjából ugyanolyan áron vásárolhatunk, mint a belvárosban vagy egy plázában, legyen szó Hugo Boss öltönyről, New Balance cipőről, Swarowski fülbevalóról vagy Samsonite bőröndről. 

Ki itt az áldozat? Mi vagy a boltosok?

Arra a kérdésre, hogy miért is drágábbak a dolgok a SkyCourtban és a repterek tranzitjában úgy általában, arra jó- és rosszindulatú válaszok is vannak, attól függően, hogy milyen indokot találunk a túlárazásra.

Rosszindulatú válasz: be vagy zárva, azt csinálnak, amit nem szégyellnek.

Rettenetesen leegyszerűsítve a közgazdasági levezetéseket, a piaci verseny azért tudja valamennyire leszorítani az árakat, mert az embernek nem kell mindenképpen megvennie azt, amit elé raknak, annyiért, amennyiért elé rakják – hanem elmehet máshová, és megveheti mástól ugyanazt olcsóbban. Ha van másik. Persze van verseny a reptéren is. A SkyCourtban is lehet vizet venni 300 forintért meg 680-ért is, de azért minden magasabbról indul, mert aki szomjas, az választhat, hogy vesz vizet annyiért, amennyiért talál, vagy iszik a csapból a WC-ben. Ezzel főleg 2006 óta lehet jól visszaélni – és vissza is élnek a reptéri üzletek világszerte –, ekkortól ugyanis tilos 100 milliliteres kiszerelésnél nagyobb folyadékot átvinni a biztonsági ellenőrzésen.

A másik kulcs ahhoz, hogy működjön a piac, az az, hogy mindenki pontosan informált legyen arról, hogy milyen választék van a piacon, vagyis hogy tudja, van 300 forintos víz is. De a reptéren sok embernek nincs annyi ideje, hogy körbejárjon és felmérje, milyen opciók vannak. Az emberek sietnek, nyűgösek, hogy megint le kellett venni az övüket és a kezükkel magukon tartani a nadrágot, és amúgy is, még meg kell találni a megfelelő kaput, stb. Úgyhogy nagyobb eséllyel megveszik az első üveg vizet vagy csésze kávét, ami szembejön. És csodák csodájára az utolsó hely, ahol az emberek vizet vehetnek mielőtt felszállnak a fapados gépekre, 650-ért árulja a bubis vizet.

Jóindulatú válasz: reptéren árulni drága, ha nem adnak mindent drágábban, nem jönnek ki az üzletek.

Azért tényleg nem teljesen fair összehasonlítani a reptereket és az ottani üzleteket egy akármilyen plázával, mert a reptéren üzlethelyiséget bérelni és ott boltot/éttermet fenntartani drágább, mint egy plázában vagy sétálóutcában.

A reptérnek egy csomó funkciót fenn kell tartania bevételeiből, a biztonsági ellenőrzést, a poggyászok kezelését, az egész infrastruktúrát, stb. Persze ezekért, meg még az üzemanyagért és egy csomó minden másért a légitársaságok is fizetnek pénzt, de ahogy azt Patrick Bohl, a repteret üzemeltető Budapest Airport kereskedelmi vezetője az Indexnek elmagyarázta,

a repterek igyekeznek minél alacsonyabban tartani azokat a díjakat, amiket a légitársaságoktól szednek, hogy azok cserébe alacsonyabban tartsák repülőjegyek árát.

Így a Budapest Airport úgy van vele, hogy az emberek ugyanazt a pénzt költik el drága vízre és kávéra, amit amúgy ki kellene fizetniük drágább repjegyre, parkolásra és egyebekre, ha olcsóbbak lennének az üzletek. Ez egy nemzetközi tendencia, minden reptér így próbálja leszorítani a jegyek árát, hogy több utast és légi járatot vonzzon. 

Így viszont a bérleti díjak magasabbak a reptéren, mint máshol. Hogy mennyivel, azt a Budapest Airport nem hajlandó elárulni, mert ez egyrészt érzékeny üzleti információ, másrészt mert az ár attól is függ, hogy hol van az a négyzetméter a reptéren belül. Így az sajnos nem derül ki, hogy ez igazolja-e a 650 forintos ásványvizeket és a 19 000 forintos pólókat. A reptéri üzletek emellett kisebbek, hosszabban vannak nyitva,  kisebb a raktárhelyiségük, mint mondjuk egy plázában lévő boltnak, ami jócskán megdrágítja az áruk utánpótlását, ráadásul minden árunak át kell mennie a biztonsági ellenőrzésen.

Nincs mit tenni?

Persze nem csak a repterek felelősek a drágaságért, sőt, sok helyen tesznek is a túlárazó cégek ellen. Az Egyesült Államokban például több reptér a bérleti szerződésekben kiköti, hogy „utcai árakon” vagy annál mondjuk maximum 10 százalékkal drágábban árulhatnak.

Patrick Bohl azt mondta, ilyen megkötés Ferihegyen is van, bizonyos boltok szerződéseiben benne van, hogy a városi üzleteknél legfeljebb nagyjából 5-15 százalékkal árulhatnak drágábban.

Van olyan bolt is, ami vállalta, hogy pontosan annyiért árul a reptéren, mint a belvárosban, például a Spar, aminek ugye van egy üzlete Ferihegyen, igaz, a biztonsági ellenőrzés előtt, pontosabban az érkezési terminálon – szóval ott mondjuk vizet venni és azt a gépre felvinni nem lehet. De a tranzitzónában is van olyan üzlet, ami megtartotta az utcai árakat és az ott érvényes kedvezményeket is elfogadja (törzsvásárlói kártyákat, ilyesmiket).

A Budapest Airport munkatársai szerint ők arra is figyelnek, hogy legyen verseny, hogy több helyen áruljanak hasonló termékeket és legyen lehetőség átsétálni az egyikből a másikba.

Ez tényleg így van, úgyhogy aki nem akar a leszállásig azon bosszankodni, hogy 700 forintért rásóztak egy ásványvizet, az sétáljon körbe, nézze meg itt-ott, keressen egy automatát, vagy csak vigyen magával egy üres palackot és igyon vizet a csapból! De ha nem ezt az opciót választja, azért készüljön fel és állítsa át az elvárásait, mert sokszor ami a reptéren jó üzlet, az mindenhol máshol az országban pofátlan túlárazás lenne.