Legyen észnél, ha jön a vihar

A legutóbbi nagy magyarországi viharok  szinte csak kellemes zápornak számítanak a tegnap esti óriási égszakadáshoz képest, ahol víz alá került Budapest és gyakorlatilag megbénult a főváros. Ráadásul közel sincs vége, elég durva esők jöhetnek még szerte az országban, ezért érdemes tudni, hogy nagy vonalakban mire számíthatunk a biztosításainktól és mire fontos különösen figyelni ilyenkor. 

Most még nincsenek becslések arról, hogy a gigantikus kráterekkel, áramszünetekkel vagy vándorútra kelő köztéri holmikkal együtt mekkora eddig a kár, de a becsléshez jó lehet, hogy a biztosítók szövetsége szerint a legutóbbi, júliusi nagy viharban több mint 35 ezer kárbejelentés érkezett, és összesen 4,8 milliárd forintot kellett kifizetniük a károkra.  

Ha kis helyen sok eső esik, akkor jellemzően eláznak a dolgok amik különösen az autóknak esnek rosszul és a pincéknek, mélyen fekvő vagy földszinti üzleteknek. De a leggyakoribb kár a házakban keletkezik a nyári viharoknál, főleg tetőkben, amit utána beázás követ, de sok gondot okoznak a kidőlő fák, leszakadó nagyobb ágak is.

Józan ész azért kell

Ha tudható, hogy nagy vihar lesz, akkor a tőlünk elvárható gondossággal kármegelőző óvintézkedéseket kell tennünk, de itt csak a józan ésszel belátható dolgokra kell gondolni. Így például be kel csukni az ablakot, érdemes bevinni a kerti bútorokat vagy sok villámlásnál kihúzni a laptopot a konnektorból, ha nincs túlfeszültség elleni szerkezetünk. Majdnem mindegyik biztosító küld már egyébként sms-t a lakásbiztosítással rendelkező ügyfeleinek, ha várható az ügyfél házának környékén valami komolyabb vihar. 

Az elvárt gondosságba még beleférhet simán például, hogyha fa mellett parkolunk, hiszen nem vagyunk kötelesek minden fáról azt feltételezni, hogy azonnal kitépi a szél. Ha pedig nagyon korhadt vagy más okból veszélyes fa van a környéken, azért általában a közútkezelő vagy az önkormányzat a felelős. 

Nem árt tudni azt is, hogy a BKV már megszüntette a jegy mellé járó balesetbiztosítást, így ha mondjuk a kigyullad a metró vagy felborul a vízben a busz, és a BKV a felelős, akkor velük kell egyezkednünk vagy pereskednünk a kárigényünkkel. Ha ilyen előfordul, akkor ezt is gyorsan, 15 napon belül kell bejelenteni, aztán pedig most már az utasnak kell bizonyítania, hogy a BKV hibájából történt a baleset, válaszolta nekünk a BKV. A MÁV-on és a Volánon még van automatikus balesetbiztosításunk a jegy mellé.

Sok az autókár

Jellemző kár még a nagy nyári viharoknál, hogy fél- vagy egyméteres vízbe is belehajtanak az autójukkal a legvakmerőbbek, de ez nem jó ötlet. "Fontos tisztában lenni azzal, hogy általában nem kétéltű autókkal közlekedünk"- mondta Gilyén, ugyanis súlyos károkat okozhat már az is, ha csak a kocsiajtó ajtajának pereméig belemegyünk a vízbe. Egyrészt a karosszériába befolyó víz károsíthatja a kocsi elektronikáját, de ha a motorba is víz kerül, az tönkre vághatja az egész autót.  

Érdemes felkészülni arra, hogy egy nagy vihar mindig el fogja önteni az utakat, mivel a csatornák kapacitása az átlagos időjárásra van kialakítva. A látható, hömpölygő alakalmi patakok mellett a felüljárók alatt megbúvó igen mély tócsákra is jó odafigyelni. A legjobb ilyenkor félreállni, leállítani a kocsit és megvárni a vihar végét vagy elkerülni a problémás környéket.

Szóval aki belemegy az egyméteres vízbe a kisautójával, azt kevésbé lehet megfontolt sofőrnek mondani. De általában is érdemes vigyázni, sok autó kicsúszik, összetörik vagy más módon sérül a viharokban, a legmegszokottabb útvonalunkon is érhetnek minket komoly meglepetések ilyenkor.

Ha cascónk van, akkor egyébként minden kárrendezés jóval egyszerűbb, akkor biztosító keresi meg az esetleges felelőst az autókárunkért, és elég gyorsan fizetnek. Magyarországon pillanatnyilag nagyjából minden ötödik autóra kötnek cascót. Lakásbiztosítása viszont az ingatlanok 72-73 százalékának van, ami európai szinte is egy jó arány. 

Szóljunk hamar 

Ha megtörtént a kár, akkor szinte bármilyen módon be lehet jelenteni, mailben, személyesen, telefonon, ahogy akarjuk. A legelső lépés azonban mindig a kár csökkentése kell hogy legyen, tehát értelemszerűen, ha betörik az ablak, akkor először próbáljuk meg lefóliázni, hogy ne ázzon szét az egész lakás, és csak utána szóljunk a biztosítónak. Utána viszont minél hamarabb.

Ők ilyenkor kiküldik a kárszakértőjüket, aki felméri terepet, és aláíratják velünk is a jegyzőkönyvet. Ha nem értünk egyet ezzel, akkor nem szabad aláírni, és akkor más eljárás jön. Általában kérhetünk másolatot is erről jegyzőkönyvről, ha biztosra karunk menni. De ha minden rendben van, és a kárszakértő se kér még plusz dokumentumokat, akkor pár napon belül várhatjuk is a pénzt. Az is segít a kárszakértőnek, ha lefotózzuk a kárt rögtön akkor, amikor megtörtént. A biztosítók várhatóan nagy viharok után az ügyfélszolgálatukat is meg szokták erősíteni és a kárszakértőket is a problémás területekre csoportosítják. 

"Az átlagos ingatlankár nagyjából 180-200 ezer forint körül volt mostanában egy nagy viharnál. De jellemzően nagy szórás, a voltak kisebb gondok is, és például igen komoly tetősérülések is" - mondta még el Gilyén.