Magáncsőd: jön egy ember, és átveszi az irányítást a pénzünk felett

Szeptembertől életbe lép a magáncsőd intézménye Magyarországon. Ha egy adós nem tudja rendesen fizetni a hitelét, adósságrendezési eljárást kezdeményezhet. Az erről szóló törvényt korábban már elfogadták, az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek tervezetei pedig sorra jelennek meg a Kormány.hu-n.

Átadjuk az irányítást

A magáncsőd lényege, hogy ha az adós fizetésképtelen, akkor dönthet úgy, hogy csődbe megy, és megpróbálhat megegyezni a hitelezőivel valami olyan megoldásban, ami megkönnyíti a hitel visszafizetését, vagy lehetővé teszi az adósság legalább egy részének a visszafizetését.

Ha nem sikerül megállapodni, akkor a bíróság dönt arról, hogy az adósnak milyen vagyontárgyait kell eladnia. Ezenkívül az adós mellé az állam kirendel egy vagyonfelügyelőt is, aki külön rendelkezik majd azzal a számlával, ahova az adósnak az összes jövedelme befolyna az eljárás ideje alatt.

Mit csinál a felügyelő?

Mivel ez a vagyonfelügyelő lesz az, aki bajba jutott adós vagyonára és költéseire rálát majd, illetve aki az egész folyamatot irányítja, nem lényegtelen, hogy pontosan mi is lesz a szerepe, mire terjed ki a feladatköre. Most szerdán pedig éppen az a rendelettervezet jelent meg, amelyik a vagyonfelügyelő szerepét tisztázza.

Felsorolják a vagyonfelügyelő részletes feladatait, legfontosabb teendőit:

• Tájékoztatnia kell a feleket, valamint a kezest minden olyan információról, amely a kötelességeik teljesítéséhez szükséges.
• Kialakít egy eljárásrendet, és együttműködési megállapodást köt a felekkel az adós vagyonának a kezeléséről.
• Előkészíti az adósságrendezési egyezséget, és lebonyolítja.
• Dokumentálja az egyezségkötési folyamatot, ha az egyezségkötés elmarad, előkészíti a bírósági adósságtörlesztési tervet.
• Felügyeli az adós gazdálkodását.
• Ellenőrzi az egyezség végrehajtását, valamint az adós számlaforgalmát.
• Átveszi az adós adósságrendezésbe tartozó vagyona és bevétele felett a rendelkezési jogot, ő fizeti ki a hitelezőket is.
• A végén elvégzi a záró elszámolást, kezdeményezi az eljárás megszüntetését.

Elnagyolt a szabályozás

A tervezet nem szabályozza külön az adós és adóstárs feladatait, abból indulnak ki, hogy ezek a személyek közös háztartásban élnek. A családi vagyonfelügyelő mellé egy helyettest is ki kell jelölni, aki teljes jogkörrel bármikor helyettesítheti a családi vagyonfelügyelőt.

A dokumentum indoklásában azt írják, hogy a jogszabály a gyakorlatot nem akarja feleslegesen korlátok közé szorítani, annál is inkább, mert egy teljesen új jogintézmény magyarországi kiépítéséről van szó, és az állami szervek számára is rövid a felkészülési idő, ezért a kezdeti időkben a „leglényegesebb kérdéskörökre kell koncentrálni".

Külön számlát kell nyitni

Az adósságok rendezése úgy történhet meg ellenőrzötten és megbízhatóan, ha az adós nyit egy adósságtörlesztési számlát valamelyik pénzügyi intézménynél, és arra a számlára utalja a fizetését és az egyéb rendszeres bevételei közül azokat, amelyeket egy külön kormányrendelet nem von ki az adósságrendezés köréből.

Az adósságtörlesztési számlán kell kezelni az adós mindennapi megélhetéséhez nem szükséges vagyonának értékesítéséből származó bevételeket is. Az adósságtörlesztési számla az adós számlája, a számlán kezelt pénz az adós tulajdona, a családi vagyonfelügyelő viszont rendelkezési jogot kap a pénz felett, az intézkedéseivel pedig természetesen köteles elszámolni.

Más a helyzet az adósnak a mindennapi életvezetési kiadásaihoz nyitott fizetési számlájával. Ide utalhatók az adósságrendezésbe nem kerülő, kisebb összegű bevételek, továbbá az az összeg is, amit az adós a rendszeres havi bevételeiből a saját maga és a vele együtt élő hozzátartozók megélhetésére és a rezsiköltségekre visszatarthat. A számla felett az adós megtartja a teljes rendelkezési jogot, de nem tehet olyan kötelezettségvállalást (pl. hitelkeret vagy hitelkártya igénylése), ami újabb, kontrollálhatatlan eladósodást indíthatna el.