A turizmus legalább rendben van

A héten olyan szintre durvult a menekültválság, hogy még az általában szigorú szakmázásra kihegyezett éves Közgazdász-vándorgyűlésen is előkerült az előadások többségén valamilyen formában. A legemlékezetesebb kiszólás mindenesetre az OTP-vezér Csányi Sándoré volt, aki az ország lehangoló demográfiai kilátásairól beszélve hirtelen egy nem túl feltűnő, ugyanakkor könnyen érzelmezhető megjegyzést tett.

A hiányszakmákról beszélve Csányi azt mondta, voltak már olyan időszakok a magyar történelemben, amikor külföldiek idehívásával lehetett csak betölteni a hiányszakmákban megüresedett állásokat:

Ezért is kéne nagyon figyelni arra, hogy milyen kép alakul ki most rólunk, mert mert ha egyszer jönnének azok, akiknek jönniük kellene, nem fognak jönni, mert elijesztettük őket

- mondta Csányi. Azt nem lehet tudni, hogy az OTP elnök-vezérigazgatója mennyire ismeri a bevándorlás gazdasági hatásaival kapcsolatos szakirodalmat, viszont az biztos, hogy megerősíti a kiszólását Philippe Legrain, a tekintélyes London School of Economics közgazdászprofesszorának nyilatkozata: Legrain az Alapblognak nyilatkozva arról beszélt, hogy gazdasági szempontból kimondottan pozitív folyamat, hogy az elöregedő országokba friss, fiatal munkaerő érkezik.

A professzor szerint egyébként nincs is értelme megkülönböztetni a menekültet a bevándorlótól, a lényeg, hogy  alaptalan az az aggodalmat, hogy az illegális bevándorlók lassíthatják a potenciális gazdasági növekedést Európában. Szerinte éppen egy ellenkező tendencia fog érvényesülni: a migránsok fogják elvégezni azokat a munkákat, amelyekre nem találni emberi erőforrásokat, egyúttal általuk több lesz az adófizető polgár. 

Kurázsi mama bizniszének nem tehetnek keresztbe holmi menekültek

A kormányzat és a gazdaság szereplői viszont egyelőre nem mutatták annak jelét, hogy lehetőséget látnának a menekültekben, akik egyébként sem akarnak amúgy Magyarországon maradni. A Nemzetgazdasági Minisztérium inkább attól tart, hogy hírek hallatán a turisták visszamondják a magyarországi útjaikat, ezért pénteken sajtótájékoztatót is tartottak

Magyarország változatlanul biztonságos turisztikai célpont

címmel.

Közben a fuvarozók is ki voltak akadva a hét elején az osztrák határ lezárása miatt, ugyanis a várakozáshoz a sofőrök nincsenek hozzászokva, raádásul a határmenti sorbanállás megdrágítja a cégeknek a szállítmányozást. Az amerikai Dun & Bradstreet üzleti adatbázist szolgáltató cég pedig fokozott gazdasági és politikai kockázatú országgá minősítette Szerbiát, mivel a cég szerint a menekültválság kezelése sok pénzbe kerülhet az ország költségvetésének. A cég egyébként Magyarországot, Romániát, Bulgáriát, Albániát, Macedóniát, Görögországot és Szerbiát is a magas kockázatú országok közé sorolta.

Kihevertük a brókerbotrányt, de mégsem örülünk

A brókerbotrányokkal kapcsolatban is voltak azért érdekes fejlemények a héten: Windisch László MNB-alelnök az MKT Közgazdász-vándorgyűlésén arról beszélt, hogy a számok alapján a magyar lakosság nem csalódott véglegesen a magyar befektetési cégekben. Ezt arra alapozva mondta, hogy június végén csaknem 27,6 milliárd forintnyi értékpapír volt lakossági ügyfeleknél Magyarországon, ami csaknem hét százalékkal több, mint amennyit 2014 végén birtokoltak. 

Közben persze az is igaz, hogy az utolsó háromnegyed évben a befektetési jegyeknél sokkal népszerűbben voltak az állampapírok. Ennek a trendnek viszont az Államadósságkezelő Központ örülhet, ahol most épp azt próbálják elérni, hogy a lakosság az államadósság nagyobb részét tulajdonolja államkötvényekben, és közben csökkenjen a külföldi pénzben tartott adósságállomány (ez világgazdasági hatásokkal szemben teszi ellenállóbbá az adósságot).

Persze nem mindenki ilyen elégedett a pénzügyi rendszerrel: a brókerbotrány károsultjai közül minden  nagyjából minden huszadik panaszkodott a bankjánánál, de a  panaszok többsége a bankok szerint nem volt érdemi, vagyis az ügyfél nem tudta megmondani, egészen pontosan mivel nem ért egyet.  A panaszok többségét így elutasították, de sokan nem nyugszanak ebbe bele: a  Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) adatai szerint július második feléig több mint 4800 megkeresés érkezett már a szervezethez.

Közben a brókerügyek felelőseinek elszámoltatása sem megy túl gyorsan: a Quaestor tulajdonosának, Tarsoly Csabának és a brókercég két vezető tisztségviselőjének előzetes letartóztatását szeptember végéig hosszabbították meg, a kétezres évek elejének nagy brókerbotrányában pedig odáig jutottak el, hogy a héten módosították azt, hogy pontosan mivel is gyanúsítják Kulcsár Attilát és társait.

Bár a Bétnek összességében jó hete volt,  a főbb papírok közül csak az OTP árfolyama emelkedett a héten.

	33. heti záró	34. heti záró
BUX	21 333	21 355
OTP	5 335	5460
Mol	13 988	13 650
Richter	4240	4230
Magyar Telekom	395	394

Ha nem hiteleztek, jön a jegybank! 

Nem pörögnek annyira a vállalati hitelek, mint ahogy azt a Magyar Nemzeti Bank szerette volna, rég nem látott mértékben, 3,4 százalékkal csökkent a vállalati hitelállomány, derült ki a jegybank friss, a hitelezésről szóló kiadványából. A lakossági hitelek esetében jobb a helyzet, Csányi Sándor például arról beszélt, hogy az OTP-nél úgy látják, jövőre a fogyasztási hitelek fellendülése miatt már két százalékos többletben lesz a hitelállomány.

Mindenesetre úgy tűnik, hogy ezt a jegybank nem nézi tétlenül: a héten az merült fel, hogy Matolcsyék többségi tulajdont vennének a Budapesti Értéktőzsdében, amitől azt várnák, hogy így életet leheljenek a döglődő magyar tőkepiacba. 

Az is kiderült a héten, amit már régóta találgattak, tehát hogy a kivonuló Citibank lakossági üzletágát végül az Erste veszi meg. Az ügyfélszámlák átadása 2016 végén esedékes, addig a Citibank szolgáltatásai ugyanúgy fognak működni, az ügyfeleknek pedig semmit nem kell csinálnia, vagy ha igen, akkor arról majd értesítik őket. A Citi egyébként csak a lakossági piacról vonul ki, a vállalatoknak továbbra is hiteleznek.

Az a pletyka is újra előkerült, hogy az UniCreditnél tízezer embert bocsátanának el. A bank ezzel a lépéssel alkalmazottjainak 6,8 százalékát bocsátaná el, a leépítések elsősorban a németországi és olaszországi ágazatait érintenék az egyébként olasz székhelyű cégcsoportnak, de mindez egyelőre nincs megerősítve hivatalosan.

Annak viszont mindenki örülhet, akinek bankszámlája van, hogy a bankok közötti napközbeni átutalásokat hétfőtől 2 óra helyett átlagosan 1 óra alatt írják jóvá az ügyfelek bankszámláin: mindez egy olyan fejlesztés eredménye, amin a Giro Zrt., a Magyar Nemzeti Bank (MNB)  és a bankok közösen dolgozott.

Népszerű az állami lakáshiteltámogatás, kérdés, hogy meddig lesz még rá szükség

Szintén bankokkal kapcsolatos, hogy már látszik, hogy nagyon népszerű a családi otthonteremtési kedvezmény, azaz a CSOK, az igénylők számát látva valószínűleg nem is lesz elég, a júliusi indulás óta már kétszer annyian kértek, mint amennyi szocpolos tavaly összesen volt. A támogatás tovább emeli majd az egyébként is meredeken növekedő árakat, dühönghetnek, akik most lakást vennének, de nem jogosultak (ha ők azért vennék, mert kiadnák a lakást, akkor előtt mindenképpen olvassák el ezt a cikket).

Attól még hogy ez most így van, lehet hogy már nem sokáig tart a lakáspiac felfutása: a bankok ugyanis arra számítanak, hogy pár éven belül jelentősen megfogyatkozhat a fiatalok aránya a potenciális magyar hitelfelvevők között, ezért a lakáshitelezés is durván visszaeshet már a következő pár évben.

Az OTP előrejelzése szerint ugyanis 2020-ra a 1,5 millióra fog esni a 20-34 éves csoport létszáma a jelenlegi 1,73 millióról.