Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Lesznek, akik milliókat veszítenek a lakástámogatással

2015.09.07. 13:09 Módosítva: 2015.09.07. 14:57

Sokakat kizár a családi otthonteremtési támogatásból, a CSOK-ból egy kevéssé ismert apró, de fontos jogszabályi részlet.

A támogatás egyik feltétele, hogy az igénylő vagy a házastársa legalább 180 napon át folyamatosan biztosított legyen. Az erről szóló hatósági igazolást a lakóhely szerinti kormányhivataloktól lehet kikérni, amit aztán be kell csatolni a banki hiteligénylés mellé. Akinek nincs ilyen papírja, az nem kap állami pénzt.

Az utóbbi hetekben pedig egyre többen azzal szembesülnek, hogy a kért papírt nem kapják meg, a hiteligénylésük elakad. A helyzet az, hogy a dolog nem valamiféle kellemetlen rendszerhiba, vagy a hatóság akadékoskodása.

Azoknak, akik tanulnak vagy gyesen vannak, csak az állam egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak automatikusan. Közülük biztosítottnak csak azok minősülnek, akiknek valamilyen munkaviszonyuk van - ha az a babázás, vagy a tanulás miatt épp szünetel is. A törvény pedig biztosítotti jogviszonyt ír elő, ennek hiányában a kormányhivatal nem adhatja ki a CSOK-hoz szükséges igazolást. (Itt az OEP hivatalos magyarázata.)

Aki tehát úgy van gyesen, hogy nincs munkaadója (és sokan vannak ilyenek, főleg a szegényebbek között), csak akkor kaphat ingyenpénzt, ha a házastársa foglalkoztatott. Ha ő sem, akkor biztosan ugrott az állami pénz.

Ahogy azoknak is, akik úgy vannak gyesen, munkaviszony nélkül, hogy a házastársuk külföldön dolgozik. A külföldi biztosítotti jogviszonyt a magyar hatóság ugyanis nem fogadja el. Ez főleg az osztrák határ környékén élő fiatalabb kisgyerekes középosztálybeli családokat érinti hátrányosan. 

Ráadásul duplán, a támogatás elvesztésén túl a CSOK miatt drágulnak a lakások. Egy háromgyerekes család ezzel akár a kétmillió forintnál is nagyobb támogatási veszteség mellett a korábbiaknál drágábban juthat megfelelő ingatlanhoz. Mondjuk a támogatási plafon környékén éppen lassulhat vagy meg is állhat a drágulás, de ugyanennyire elképzelhető, hogy a valós vételáraknál majd kisebb összegek kerülnek a szerződésekbe, hogy a vevők megkaphassák a támogatást - a felső plafon Budapesten 35 millió forint, aki énnél drágább ingatlant vesz, nem kaphat állami pénzt.

A drágulás pedig borítékolható. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint a július óta igényelt kedvezmény összértéke 1,7 milliárd forint, az egy lakásra jutó átlagösszeg így nagyjából 1,1 millió, ami az ingatlanok árában is biztosan látszódni fog.