Jusztin
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Lesznek, akik milliókat veszítenek a lakástámogatással

2015.09.07. 13:09 Módosítva: 2015.09.07. 14:57

Sokakat kizár a családi otthonteremtési támogatásból, a CSOK-ból egy kevéssé ismert apró, de fontos jogszabályi részlet.

A támogatás egyik feltétele, hogy az igénylő vagy a házastársa legalább 180 napon át folyamatosan biztosított legyen. Az erről szóló hatósági igazolást a lakóhely szerinti kormányhivataloktól lehet kikérni, amit aztán be kell csatolni a banki hiteligénylés mellé. Akinek nincs ilyen papírja, az nem kap állami pénzt.

Az utóbbi hetekben pedig egyre többen azzal szembesülnek, hogy a kért papírt nem kapják meg, a hiteligénylésük elakad. A helyzet az, hogy a dolog nem valamiféle kellemetlen rendszerhiba, vagy a hatóság akadékoskodása.

Azoknak, akik tanulnak vagy gyesen vannak, csak az állam egészségügyi szolgáltatásaira jogosultak automatikusan. Közülük biztosítottnak csak azok minősülnek, akiknek valamilyen munkaviszonyuk van - ha az a babázás, vagy a tanulás miatt épp szünetel is. A törvény pedig biztosítotti jogviszonyt ír elő, ennek hiányában a kormányhivatal nem adhatja ki a CSOK-hoz szükséges igazolást. (Itt az OEP hivatalos magyarázata.)

Aki tehát úgy van gyesen, hogy nincs munkaadója (és sokan vannak ilyenek, főleg a szegényebbek között), csak akkor kaphat ingyenpénzt, ha a házastársa foglalkoztatott. Ha ő sem, akkor biztosan ugrott az állami pénz.

Ahogy azoknak is, akik úgy vannak gyesen, munkaviszony nélkül, hogy a házastársuk külföldön dolgozik. A külföldi biztosítotti jogviszonyt a magyar hatóság ugyanis nem fogadja el. Ez főleg az osztrák határ környékén élő fiatalabb kisgyerekes középosztálybeli családokat érinti hátrányosan. 

Ráadásul duplán, a támogatás elvesztésén túl a CSOK miatt drágulnak a lakások. Egy háromgyerekes család ezzel akár a kétmillió forintnál is nagyobb támogatási veszteség mellett a korábbiaknál drágábban juthat megfelelő ingatlanhoz. Mondjuk a támogatási plafon környékén éppen lassulhat vagy meg is állhat a drágulás, de ugyanennyire elképzelhető, hogy a valós vételáraknál majd kisebb összegek kerülnek a szerződésekbe, hogy a vevők megkaphassák a támogatást - a felső plafon Budapesten 35 millió forint, aki énnél drágább ingatlant vesz, nem kaphat állami pénzt.

A drágulás pedig borítékolható. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint a július óta igényelt kedvezmény összértéke 1,7 milliárd forint, az egy lakásra jutó átlagösszeg így nagyjából 1,1 millió, ami az ingatlanok árában is biztosan látszódni fog.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!