Drága lesz, de hosszútávon megéri a migráció Európának

Nem lesz könnyű és olcsó a menekültek integrációja Németországban vagy másutt, de a szakértők mégis inkább derűlátóan állnak a helyzethez - derül ki az Alapblog friss interjújából, amelyet a müncheni gazdaságkutató IFO egyik szakértőjével készítettek. 

Az IFO legújabb tanulmányának alapján a menekültekről és családtagjaikról való gondoskodás nagyjából 10 milliárd eurójába kerülhet a német kormánynak. Michele Battisti, a tanulmány egyik szerzője ennek ellenére azt állítja, hogy a migráción összességében nyerhet Európa, mivel az itteni demográfiai helyzeten, a társadalom rohamos elöregedésén eddig semmilyen intézkedéssel nem sikerült javítani. A bevándorlási hullám egyfajta megoldás lehet erre, ráadásul a menekültek nagyobb része fiatal, sok a kisgyerek, akik könnyebben integrálhatók és taníthatók. Battisti ugyanakkor azt is elismerte, hogy a menekülthullám pozitív hozadékai mindenképpen inkább hosszútávon várhatóak, rövidtávon fel kell készülni a politikai és társadalmi kockázatokra. Sok múlik azon, hogy a nyugati országoknak sikerül-e kamatoztatniuk a korábbi bevándorlási hullámok során szerzett tapasztalataikat.

Tény, hogy Németországban már most munkaerőhiány van egy sor szakmában, és a hiányszakmák sokasodnak. Ennek oka a népességfogyás, és egy lehetséges eszköze lehet a bevándorlók tömeges megjelenése.  Gazdasági fellendülés esetén a német gazdaság Battisti szerint akár évi öt-hatszázezer menekültet is fel bírna szívni. Ami ezzel kapcsolatban probléma lehet, hogy a migránsokra inkább a volt NDK területén lenne szükség, arrafelé azonban a velük kapcsolatos ellenállás is nagyobb.  Az IFO-tanulmány szerzője azt is állítja, hogy hirtelen feltoluló új munkaerő megjelenése nem szokott veszélyeztetni régi munkahelyeket, ennyiben tehát rácáfol a magyar kormány menekültekkel kapcsolatos pánikkeltésére. A bevándorlási  hullámok jellemzően inkább konjunktúrát hoznak és új munkahelyeket generálnak. 

Az persze nem mind egy, hogy az Európába érkezőknek milyen a képzettsége. Erről egyelőre nincsenek pontos információk a tanulmány szerzője szerint. A kibocsátóországok statisztikái megtévesztőek lehetnek, ugyanis a menekültek összetétele teljesen más, mint az anyaországok lakosságáé, több köztük például a fiatal és a férfi. A menekültek jelentős részét kitevő szírek esetében a nemzetközi statisztikák egyre pozitívabbak voltak, az írni-olvasni nem tudók arányát Szíriában legutóbb összesen 4 százalékra mérték. A diplomások arányáról a menekültek között viszont tényleg fogalmunk sincs. Amiben bízni lehet Battisti szerint, az a korábbi bevándorlási hullámok során szerzett tapasztalat: eszerint a fiatalok, pláne a gyerekek bevonása mindenképpen sokkal kisebb terhet ró a befogadóországra, mint az idősebb korosztályoké.