Vilmos
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Így tapsolt el a kormány 3000 milliárd forintot

D VAJ20130516015
2015.10.08. 06:59
Csütörtökön a parlamentben hivatalosan is számot ad a kormány arról, hogy a magánnyugdíjpénztáraktól még 2010 végén elvett majdnem 3000 milliárd forinttal hogyan gazdálkodott a direkt erre létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap. Az alap valójában már idén januárban megszűnt, ahogy a pénz is rég elfogyott, az államadósság azonban továbbra is az egekben, a nyugdíjrendszer problémái pedig azóta sincsenek megoldva.

A kormány idén január 31-ével megszüntette a még 2011-ben létrehozott Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot, ami a magánnyugdíjpénztáraktól államosított vagyont kezelte, az alap ugyanis beteljesítette azt, amire létrehozták: elköltötte azt a 2945,3 milliárd forintot, amit a magyar állampolgárok a magánnyugdíjpénztárakban tartottak.

Ez baromi sok pénz, a GDP nagyjából 10 százaléka volt 2010-ben, ehhez képest alig két év elég volt ahhoz, hogy a 90 százalékát elköltsék. Csütörtökön az Országgyűlésben az alap a fogantatásától a végelgyengüléséig mutatják be azt, hogy költötte el a rábízott 3000 milliárd forintot. 

Alapvetően gyorsan és veszteségesen.

Miért is kellett ez az egész? 

A második Orbán-kormánynak 2010 végére, tehát úgy fél év kormányzás után az a komoly problémája támadt, hogy lyuk kezdett nőni a költségvetésben: a gyorsan bevezetett egykulcsos adó és a társasági adócsökkentés miatt 600 milliárd forint hiányzott. Ráadásul az Európai Bizottság is túlzottdeficit-eljárást folytatott az ország ellen már 2004 óta, ez pedig lehetővé tette, hogy a kormány politikájába is közvetlenül beleszóljanak.

Ez nagyon zavarta a politikai  szuverenitására nagyon érzékeny Orbán-kormányt, ezért kellett valami megoldás. Nem kellett nagyon messzire nézni, az észt kormány ugyanis 2009-ben azzal előzte meg, hogy elszaladjon a költségvetés hiánya, hogy a magánnyugdíjpénztárakba kötelezően befizetett járulékokat az államkasszába irányították. Igaz, ők ezt csak ideiglenesen csinálták.

Gyorsan jött, gyorsan ment

A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap egy 2010. december 22-én elfogadott törvénnyel jött létre, működni pedig 2011. május 18-án kezdett hivatalosan. Ekkor már átkerült ide az a 2945,3 milliárd forint, ami korábban a magánnyugdíjpénztáraknál gyűlt mint kötelező magánbefizetés.

Ebből másfél évvel később, 2013 végére már alig maradt valami, eddigre a pénz 90 százalékát már elköltötték. Egy évvel később pedig már csak úgy 100 milliárd forint maradt a kasszában, mára pedig semmi. Pontosabban még maradt valamennyi részvény, amit még megszűnése előtt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek adott át az alap, de már ebből is törlesztett adósságot az állam, 3,7 milliárdot. 

 

A bekerült pénznek nagyjából a fele állampapírban volt, a befolyó pénznek pedig a 69 százalékát, összesen 2034,9 milliárd forintot az államadósság csökkentésére költötték, és a részvényeket és más kötvényeket is eladták, hogy aztán államkötvényeket vásároljanak vissza.

A maradék 910,4 milliárdból 459 milliárd, az összeg kicsit több mint 15 százaléka kötött ki a központi költségvetésben és állami pénzalapokban, 233,2 milliárdot pedig kifizettek reálhozamként a nyugdíjpénztáraknak. 218 milliárd forintot átértékelési veszteségként könyvelt el az alap.

 

Érdekesség, hogy fideszes politikusok még 2013-ban is úgy nyilatkoztak, hogy a magánynyugdíjvagyont nem az államadósság csökkentésére használták fel, hanem – ahogy például Kocsis Máté mondta – „átkerültek egy másik, fenntarthatóbb nyugdíjrendszerbe". Az pedig, hogy eltapsolták ezt a pénzt, csak elmélet.

Nem nagyon jó gazda

Az alap nem gazdálkodott nagyon jól a rá bízott részvényekkel, kötvényekkel, befektetési jegyekkel és hasonlókkal, ugyanis szinte minden évben csak vaskos veszteséggel sikerült túladni azokon. A működése első évében 18,4 milliárd forinttal kevesebbért adta el az értékpapírokat, mint ahogy azok hozzá kerültek, és bár 2012-ben sikerült 5,8 milliárdos többletet csinálnia,

2013-ban már megint több mint 40 milliárdot bukott. 

Hogy miért nem sikerült haszonnal túladni a nyugdíjvagyonon, ha már a pénztáraknál nem volt jó helyen, talán a parlamentben csütörtökön kiderül. Az viszont biztos nem segített az elején, hogy 2011. május és október között anélkül működött az alap, hogy elkészült volna az értékesítési stratégiája, vagyis mielőtt hivatalosan is kitalálták volna, hogy hogyan is akarják eladni az értékpapírokat. Pedig ebben az öt hónapban már eladtak 450 milliárd forintnyi részvényt és más eszközt. 

Az alapnál ezen kívül is voltak furcsaságok, például az, ahogy az oda került 511,9 milliárd forintnyi külföldi részvényeket az Unicredit bankra bízták. Úgy tudjuk, hogy az ÁKK már az alap hivatalos indulása előtt, 2011. május 10-én az Unicreditet bízta meg ezeknek a kezelésével, amit az alap irányító testülete megalakulásakor tudomásul vett. Pedig az alap és az ÁKK között ekkor még nem is volt semmilyen szerződés, ami alapján az ÁKK kiválaszthatta volna, hogy kire bízza az alap értékpapírjait. Hogy miért és hogyan döntöttek pont az Unicredit mellett, azt sem tudja senki az ÁKK-n kívül.

Elment a pénz, minden más maradt

Valamennyire persze csökkent az államadósság és a költségvetési hiányt is sikerült az EU által megkövetelt szint, a GDP 3 százaléka alá csökkenteni, de az érdemi hatás egyszeri volt, 2015-re pedig megint rekordmagas az államadósság. Ahogyan a nyugdíjrendszer alapvető problémái sincsenek megoldva továbbra sem.

 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!