Judit
2 °C
7 °C
Index - In English In English Eng

Magyar erdőtől német gyárig forr a botrány

Ez történt a gazdaságban az év 41. hetében

DEBRE20141203002
2015.10.11. 10:18
Azért adják el az állami földeket, mert a különböző kormányok alá tartozó menedzsmentek úgyis szétlopnak mindent a mezőgazdaságban. Lázár János különös nyíltsággal beszélt a héten arról, hogy az állam mennyire rossz gazda, majd elrendelte 22 állami erdészet vizsgálatát. A Volkswagen elég drasztikus lépésekre készül, egyre kevesebb a mélyszegény, továbbra is rengeteg a munkanélküli fiatal, tőzsdére megy a Waberer's.

A kormány éppen az az egyik legnagyobb projektje, hogy még az idén túladjon az állami tulajdonban lévő szántóföldek nagy részén. Ezzel elég nagy késésben is vannak, mert mint a héten kiderült, október helyett csak novemberben kezdődhetnek majd el az árverések az állami földekre.

De miért is kell eladni az állam megmarad földjeit? Az ellenzéki pártok szerint azért, hogy a vidéki fideszes erős embereket még jobb helyzetbe hozzák. Ebben akkora az egyetértés, hogy a földkérdésben olyan dolog történt a héten, ami még nem volt:

közös tüntetést szervezett az LMP, az MSZP, a PM és a Jobbik.

Ez a példátlan ellenzéki összefogás viszont elég kevés tüntetőt mozgatott meg.

Ángyán: Ne szépítsünk, ez egy földrablás

Lázár János szerint viszont nem erről van szó, hanem az állam egyszerűen rossz gazda, és ezért, ahogy a miniszterelnökséget vezető miniszter egy bizottsági ülésen mondta, hogy

Szétlopták, ellopták és szétcsalták az állami mezőgazdaság cégeket.

A miniszter szerint a szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment csinálja ezt, a fideszes alatt pedig a fideszes. Később azt mondta, hogy ő csak a közvélekedésnek adott hangot, nem azt mondta, hogy ez így is történt.

Egy területen viszont elég gyanús, hogy mégiscsak szétloptak dolgokat: az állami erdőgazdaságokban. Az Index birtokába került a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) friss feljegyzése, amely hat erdőgazdaság gazdálkodását vizsgálta, amik összesen 1 millió hektár erdőt kezeltek.

A Kehi szerint az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna,

mint az elmúlt két évtizedben – tehát a Fidesz és az MSZP-kormányok alatt egyaránt – működtetett rendszerből. Az erdészeteknél

  • szabálytalanul gazdálkodtak,
  • nem nagyon versenyeztettek meg dolgokat,
  • nem foglalkoztak a tulajdonos (az állam, az adófizetők) érdekeivel,
  • viszont jókora prémiumokat fizettek az állami cégek vezetőinek,
  • az állami gazdaság gépeit és épületeit pedig vállalkozóknak adták bérbe, jóval olcsóbban, mint lehetett volna.

Miután a cikkünk megjelent a hat vizsgált erdőgazdaságról, az MTI arról írt, hogy a Kehi Lázár János utasítására mind a 22 állami erdészetre kiterjeszti a vizsgálatot .

Tovább pöfög a dízelbotrány

Nem csillapodik a Volkswagen-csoport botránya. Hétfőn például kirúgtak a cégtől két német mérnököt. Meghatározó szerepük volt ugyanis azoknak a dízelmotoroknak a kifejlesztésében, amik egy okos szoftverrel érzékelték, ha tesztelik a károsanyag-kibocsátásukat, és a méréseken kívül sokkal többet pöfögtek a levegőbe, mint a teszteken. Ulrich Hackenberg és Wolfgang Hatz nem sokkal az után került a kutatás és fejlesztési részleg élére, hogy Martin Winterkornt 2007-ben kinevezték a Volkswagen vezérigazgatójának. A két férfi szerepét a hatóságok is kiemelten vizsgálják.

A német hatóságok azt is próbálják feltárni, hogy ki és mit tudhatott az évtized eddigi legnagyobb vállalati botrányáról. Csütörtökön ezért a VW wolfsburgi központjában és több másik telephelyén is razziáztak és adathordozókat foglaltak le.

A VW-nál közben azon tanakodnak, hogy mit is lehetne csinálni a lebuktatott motorokkal, a német közúti hatóságnak a héten elküldtek egy tervet, hogy hogyan alakítanák tényleg környezetbaráttá a csaló dízelmotorokat. Ha a hatóság rábólint a javaslatokra, akkor

januárban már el is kezdik majd visszahívni a problémás autókat, 2016 végére pedig ki is javíthatják az összeset.

A 2 literes dízelmotorral szerelt autóknál csak a motor szoftverjét kell kicserélni, de az 1,6 literes motorúaknál komolyabb beavatkozásra lesz szükség, ami kocsinként 300-400 euróba kerülhet. Ilyen autóból viszont csak Európában 3,6 millió van, így csak ezeknek a kijavításáért 1-1,44 milliárd eurót fizethet a VW.

A héten az új vezérigazgató, Matthias Müller 20 ezer dolgozó előtt elmondta, hogy a botrány miatt felülvizsgálják az összes tervezett beruházást a cégnél, a nem létfontosságú beruházásokat mind törlik vagy elhalasztják. Ez nem lesz fájdalommentes, de a VW mindent megtesz azért, hogy feltárják a dízelbotrányt és utána megint jó és biztos munkahely lehessen a Volkswagen.

A kisbefektetők mindenesetre bíznak benne, hogy a német ipar egyik legfontosabb cége idővel helyre áll, és így a részvényei is sokat érnek majd. Ezért most a legnagyobb német értékpapír-forgalmazó cégek 15 millió ügyfele 7-10-szer annyi VW részvényt vesz, mint a botrány kirobbanása előtt. Bár logikus, hogy a VW részvények egyszer majd magukra találnak, a profi befektetők azért még nem ajánlják, hogy az ember minden pénzét VW részvényekre költse, mert nem tudni, mekkora bírságokat kell majd a VW-nak fizetnie és hogy mennyibe kerül az összes érintett autót kijavítani.

Egy ábra, amiben elveszett 1 milliárd szegény ember

A Világbank legfrissebb jelentése szerint elég jól haladunk afelé, hogy felszámoljuk a mélyszegénységet a világban, hiszen ma 1,2 milliárddal kevesebben élnek napi kevesebb mint 1,25 dollárból a világon, mint 1990-ben. 

 

Ez tényleg hatalmas eredmény, azonban mielőtt nagyon elkezdenénk örülni, két dolgot tudnunk kell. Az egyik az, hogy bár egyre kevesebben vannak azok, akik naponta 1,25 dollárból élnek, de az ember még akkor is nagyon szegény, ha napi 2-3 dollárból kell megélnie, ilyen emberből pedig még mindig nagyon sok van. 

A másik pedig, hogy a Világbank szerint nagyon sok olyan dolog van a világban most, ami megfordíthatja azt a pozitív trendet: például a lassuló világgazdaság, a pénzpiacok kilengései, a háborúk, a fiatalkori munkanélküliség (amiről szintén írtunk a héten) és a klímaváltozás hatásai.

Még hét hír a hétről

  • Az USA, Japán, Asztrália és még 8 másik ország a héten létre hozta a világ eddigi legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét, amikor aláírták  a Csendes-óceáni Partnerséget. 
  • Milliók jutottak L. Simon László alapítványának, Deutsch Tamás testvérének, a bajai önkormányzat és még másoknak a Szerencsejáték Zrt. pénzéből. 
  • Tőzsdére megy a Wáberer György milliárdos/miniszterelnöki biztos fuvarozó vállalata, a Waberer's International. 
  • Mégis fog pereket indítani a Quaestor felszámolója azok ellen, akik gyanúsan a brókercég körül kirobbant botrány előtt vették ki az ott tartott pénzüket, de a Külügyminisztérium cégét nem. 
  • 5700000000000 forintnyi kártérítést fog fizeti a BP a a Mexikói-öbölbeli platformján 2010-ben bekövetkezett olajömlés miatt.
  • Az olasz ügyészség szerint a szicíliai maffiával üzleteltek az Unicredit bank vezetői.
  • Megveheti a Dreher tulajdonosát, a világ második legnagyobb sörgyártóját, a SABMillert a világ legnagyobb sörgyártója, a AB InBev.