Lajos, Patrícia
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Tessék, vegyék csak, mielőtt szétlopjuk!

D  AS20121010008
2015.10.13. 11:26
Novembertől lehet licitálni az állami földekre, újévre meg már el is kell adni a kijelölt 380 ezer hektár állami földet. Előtte viszont várhatóan elég nagy vita lesz abból, hogy erre most miért van szükség, és hogy ki hogyan lopta szét eddig a magyar vidéket. Hogy ne maradjon le semmiről, most összefoglaljuk, mi a lényeg.

Elvileg egy hónap múlva már bőszen lehet majd licitálni a maradék használható állami földekre, előtte viszont még várhatóan mindenki arról fog beszélni – mint ahogyan már beszél is mindenki minisztertől volt államtitkárig –, hogy ki hogy lopta szét és rabolta le a magyar földet, és kinek hogyan kellene inkább földet kapnia azok helyett, akik majd kapnak.

De kinek, miért és mikor akarja eladni az állam a földjeit, ki jár majd ezzel jól, és ki jár rosszul? Most megpróbálunk minden kérdést megválaszolni, hogy ne maradjon le a karácsony előtti időszak várhatóan legforróbb témájáról! 

Mi ez az egész? Mit akar csinálni a kormány, és milyen földekkel?

El akarja adni azt, ami még van neki. Pontosabban annak egy részét, mert van egy csomó olyan föld is állami tulajdonban, ami természetvédelmi terület vagy hasonló, amit nem is szabad eladnia. Szántókat, legelőket, gyümölcsösöket, halastavakat viszont igen. Ilyenből van nagyjából 600 ezer hektár, ebből fognak most elárverezni 380 ezret.

Miért van egyáltalán az államnak földje? Ez már nem a szocializmus!

Hát, egyrészt maradt is föld az államnál még a 90-es évek elejéről, amikor kárpótlási jegyekkel privatizálták a földeket, mert volt olyan, amire nem volt vevő, meg volt olyan is, amit nem akart eladni. De azóta is került föld az államhoz, egyrészt mert az állam megörökli azoknak a földjét (meg úgy általában mindenét), akiknek nincs örökösük, meg államosít is földeket, azokat, amiket szerinte emberek zsebszerződéssel akarnak külföldi tulajdonosoknak vagy másoknak átjátszani.

Amúgy nemcsak a véletlen meg az adminisztratív hülyeségek miatt van az államnak földje, hanem azért is, mert sokak, köztük nem olyan sokkal ezelőttig a Fidesz is azt gondolta, hogy okos és fontos dolog, ha az államnak van földje, mert azt fel tudja használni stratégiai célokra, és közvetlenül tudja befolyásolni, hogy mi van vidéken.

Sok föld van még az államnál?

Összességében nem sok. Az 5,5 millió hektár magyar termőföldnek csak kicsit több mint 10 százaléka, 600 ezer hektár az állami termőföld – ebből adnának el most 380 ezret. Ezenkívül vannak még az állami erdők, természetvédelmi területek, nemzeti parkok, hasonlók, amik szintén az államnál vannak. Úgy viszont sok, hogy ennyit már nagyon régen nem privatizáltak egyszerre.

Eddig  mit csináltak ezekkel  az állam? Gazdálkodott rajtuk?

Nem, azt már rég nem, ehelyett odaadta másoknak haszonbérbe, hogy gazdálkodjanak rajta ők. 2010 előtt leginkább nagy mezőgazdasági cégek kaptak ilyen földet, az Orbán-kormány aztán az állami földek egy részét megpályáztatta, elvileg azért, hogy a kisebb, családi gazdaságokat is helyzetbe hozzák. De kaptak földet önkormányzatok is, hogy a helyi közmunkásokkal megtermeltethessék a helyi közkonyhára való zöldséget meg ilyeneket.

Miért akarják most eladni ezeket?

Ez egy jó kérdés. Erre több érvet is mondott a kormány.

  1. Egyrészt azt szokták mondani, hogy azoknak akarják adni a földet, akik megművelik, vagyis a gazdáknak, akik bérlik. Ez csak elég kevés földnél valósul majd meg, mert a meghirdetett földek majdnem kétharmadát, 249 ezer hektárt még 2010 előtt adták bérbe, főleg cégeknek, amik viszont nem vehetnek földet Magyarországon. A többi részen persze valószínűleg azok veszik majd meg a földet, akik most bérlik, legalábbis a kormány erre számít.
  2. Azt is szokta emlegetni a kormány, hogy a gazdák kérték, hogy adják el nekik a bérelt földeket. Ez annyiban igaz, hogy az egyik gazdaszervezet, a Magosz nagyon lobbizott ezért a kormánynál, ez pedig nem volt nagyon nehéz, mert a szervezetnek elnöke, Jakab István és alelnöke, Győrffy Balázs is fideszes parlamenti képviselő. 
  3. Az is mindig hangsúlyos érv, hogy azért kell eladni a földet a rendes magyar gazdáknak, hogy ne a külföldi spekulánsok vegyék meg. Persze érdekes kérdés, hogy az amúgy nem eladó állami birtokokat hogyan vennék meg a külföldiek, de ez akkor is mindig előkerül. Mindenesetre az új tulajdonosok egyelőre nem adhatják majd tovább a földeket külföldieknek, mert húsz évig senkinek nem adhatják el.
  4. És akkor kis színesnek hozzuk be Lázár János érvét arról, hogy az állam, amikor gazdálkodott, az állami mezőgazdasági cégeket úgyis csak szétlopta a menedzsment, a fideszes is meg az MSZP-s is, ezt a világot meg senki nem akarhatja vissza. Bár úgy néz ki, hogy ez az erdőgazdaságoknál tényleg probléma, a földek eladásánál kicsit értelmetlen érv, mert ugye állami mezőgazdasági cégek már alig léteznek, az állam meg ugye bérbe adja a földjeit.

Kiknek akarják eladni a földet?

A kormány tagjai mindig arról beszélnek, hogy ők a helyi kisgazdákat, családi gazdaságokat akarják helyzetbe hozni, hogy erősödjenek a kis és középbirtokok. Elvileg ezt akarta elérni Földet a gazdáknak programmal, vagyis a 2013-ban indult földpályázati programmal is, amikor ugyanezzel a felkiáltással adott bérbe földeket. Annyira ezt a vonalat akarják követni, hogy már el is kezdtek úgy beszélni a földprivatizációról, mint a Földet a gazdáknak program folytatása, még ha annál sokkal több földről is van szó valójában.

Miért, akkor ez nem sikerült?

Hogy ez mennyire sikerült, az attól függ, hogy kit kérdezünk meg: Bitay Márton földügyekért felelős államtitkár szerint nagy dolog, hogy korábban 600-an használták az állami földeket, most meg 7500-an, ami azt jelenti, hogy sokan jutottak földhöz, ha csak bérlőként is, mint korábban. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem 7500-an nyertek, hanem 7500 nyertes pályázat volt, de persze egy pályázó több földterületre is pályázott, nem is beszélve a családtagjairól. A program egyik kitalálója, a fideszes államtitkárból a kormány egyik fő kritikusává vált Ángyán József szerint a földek jó részét a helyben élő gazdálkodók helyett Csányi Sándor, Nyerges Zsolt vagy Mészáros Lőrinc és hasonló nagytőkések cégei kapták, vagy olyan emberek, akiknek közük nincs a földhöz, fideszes képviselők rokonai, másik városban élő műkörmösök és hasonlók, akik nem is akartak gazdálkodni a földön, csak a hektáronként járó  terület alapú EU-s támogatást akarták begyűjteni. 

És akkor most megint az oligarchák meg a haverok fognak földeket nyerni?

Az oligarcha nem biztos, hogy a legjobb kifejezés. Nyertek állami földet a kormányközeli üzletemberek meg a műkörmös rokonok is, de valószínűleg a legtöbb nyertes olyan ember volt, mint amilyen a videónkban is szereplő, bábonymegyeri Ágh János: helyi gazdálkodók, akik helyi szinten erős és befolyásos hatalmi figurák, a környékük gazdagabb emberei, viszonylag sok földjük van, és sokat is kaptak a földalaptól, de a Simicskákhoz és Mészáros Lőrincekhez képest kicsi szereplők. 

Ágh János példáján viszont az is látszik, hogy a kis gazda és a családi gazdálkodó is nagyon relatív fogalom, a kormány pedig sosem mondta meg, hogy pontosan mekkora birtok kell ahhoz, hogy valakit még családi gazdálkodónak tekintsen. A helyi, pár hektáros őstermelők nézőpontjából az ezerhektáros helyi erős emberek eléggé oligarchának látszanak, a pályázati rendszer szempontjából viszont családi gazdálkodók.  És valószínűleg ők lesznek azok, akik majd meg is veszik a bérbe kapott földeket, már amennyit lehet. 

Hogyan adják el a földeket?

A három hektárnál kisebb birtokokat csak meghirdetik, ajánlatot kell rá tenni, és úgy lehet megvenni őket. A nagyobbakra licitálni kell majd a megyeszékhelyeken, a kikiáltási ár pedig a piaci ár plusz 10 százalék. Akinek nincs ennyi pénze, az még mindig licitálhat, mert a Magyar Fejlesztési Bank elvileg ad majd hitelt a gazdáknak, állami kamattámogatással a licit után. Persze valamennyi önerőre azért szükség lesz, úgyhogy akinek semmije nincs, az itt sem állhat majd sorba a birtokokért. Az árverések elvileg novemberben kezdődnek, de nagyon hamar le kell őket zavarni, mert Orbán Viktor kiadta a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy december 31-ig kész kell lenni a dologgal. 

Miért kell ezt ennyire gyorsan?

Ez eddig lényegében nem derült ki.

És bárki licitálhat a földekért?

Nem, viszonylag szigorú, hogy ki indulhat el egyáltalán az árverésen. Helyi lakosnak kell lenni már legalább három éve, vagyis az adott földdarab körüli 20 kilométeres körben kell lakni valahol, és hivatalosan is földművesnek kell lenni. Ez utóbbihoz viszont csak egy pár hetes tanfolyamot kell elvégezni, úgyhogy ez nem olyan nagy akadály. 

Aki már legalább három éve bérli a földet, annak elővásárlási joga van, vagyis mindenki licitálhat, ahogy akar, és amikor van egy nyertes, akkor megkérdezik a bérlőt, hogy annyiért kell-e, vagy sem. Ha neki nem kell, megkérdezik a következő embert az elővásárlási sorban, aztán a következőt, és így tovább. Ha nem ők maguk nyerték a licitet, persze.

Annyi megkötés van még, hogy egy embernek maximum 300 hektár földje lehet. Arra viszont nincs megkötés, hogy mennyi földet lehet együtt kezelni, tehát ha valakinek az összes rokona vesz 300 hektárt a határban, akkor azt lehet egy birtokként művelni.

Kiknek lesz ez jó?

Hát, ezt majd meglátjuk, de valószínűleg jó eséllyel leginkább a helyi erős gazdálkodóknak lesz a leginkább jó, akik örökbe megvehetik majd azt, amit az államtól eddig béreltek a saját földjük mellé. Persze biztos lesznek olyan kisebb gazdák is, akiknek jut majd valahol valami föld, de a legjobb területek valószínűleg azért a tőkeerősebb gazdáknak mennek majd, mégiscsak licitről van szó.

Kinek lesz ez rossz?

Azoknak, akik nem nyernek, azoknak biztos, már csak azért is, mert innentől esélyük sem lesz földet kapni, nem számíthatnak arra, hogy majd az állam gondol egyet, és ad nekik is valamennyit. Szóval a privatizáció legalább 20 évre bebetonozza a mostani helyzetet vidéken.

Meg rossz lehet azoknak a nagy mezőgazdasági cégeknek is, akik most az államtól bérelnek földeket, mert az ő földjeiket is eladják. Persze attól még tovább bérelhetik, amíg van szerződésük, esetenként 20-30 évig, utána viszont nem újíthatják meg azt, utána a tulajdonosnak kell művelnie. 

Legalább megéri eladni ezeket a földeket?

Attól függ. A Földművelésügyi Minisztérium belső anyaga szerint legalább 300 milliárd forint jön majd be az árverésekből. Ez kicsit több, mint amit a bankadóból és a pénzügyi tranzakciós adóból vár a kormány jövőre, úgyhogy ebből a szempontból ez elég jó üzlet. Akkor is jó üzlet, ha azt nézzük, hogy mennyit keres most az állam, mint bérbeadó: 2016-ban 10 milliárd forint bevételt vár a költségvetés a bérbe adott földekből, úgyhogy ha azzal nem számolunk, hogy ez nem változna, akkor 30 év alatt jönne be az a pénz, amit most megkereshet egyszerre a kormány. 

Viszont a magyar termőföld piaci értéke még jóval az európai átlag alatt van, szóval várhatóan egyre magasabb lesz. Ez azt jelenti, hogy ha nem most, hanem 10-20 év múlva adnák el, akkor sokkal többet lehetne kaszálni a dolgon. Szóval ha így nézzük, akkor most még nem éri meg eladni a földet, érdemesebb lenne rajta még "spekulálni" egy kicsit.

Ha meg úgy vesszük, hogy az államnak nemcsak az a célja, hogy pénzt keressen a földön, hanem mondjuk lehetnének más céljai is vele, akkor nem nagyon jó, ha eladja, mert onnantól egyel kevesebb eszköze marad arra, hogy befolyásolja a vidéki folyamatokat, mondjuk megpróbálja javítani vidéken a foglalkoztatást.