Auguszta
-3 °C
2 °C

Ott tartunk, ahol a kétezres évek elején

2015.11.04. 07:07

A gazdag országokat tömörítő OECD országainak többségében az utóbbi években rekordon voltak a jövedelmi egyenlőtlenségek. Az OECD‑országokban jelenleg a lakosság leggazdagabb 10 százaléka 9,6‑szor annyi jövedelemre tesz szert, mint a legszegényebb 10 százalék. Az 1980‑as években ez az arány 7:1 volt, az 1990‑es években 8:1‑re emelkedett, majd a 2000‑es években 9:1‑re - mondta Michael Förster, az OECD kutatója a szervezet egyenlőtlenségről szóló kutatását bemutató sajtóbeszélgetésén.

Förster szerint viszont

nem minden országban hasonlóak a trendek:

A Gini

A Gini-index egy közgazdasági mérőszám, ami a statisztikai eloszlások egyenlőtlenségeit méri. Leginkább a jövedelem és a vagyon eloszlásának mérésére használják. Corrado Gini olasz közgazdász vezette be. A Gini-index bármely értéket felvehet 0 és 1 között, nagyobb értékéhez nagyobb egyenlőtlenség tartozik.

a 80-as évek óta az OECD országai közül a híresen egyenlő Svédországban nőtt például a legtöbbet az egyenlőtlenség, de az egyébként is nagyon egyenlőtlen USA is jóval egyenlőtlenebb lett, miközben például az Egyesült Királyságban a 80-as évektől kezdve meredeken nőttek az egyenlőtlenségek, aztán viszont a kétezres évek óta még kicsit csökkentek is. (A nagyobb érték nagyobb egyenlőtlenséget jelez.)

1.png

Magyarországon a 2000-es volt egy nagyobb hullám az egyenlőtlenség csökkenésében, aztán 2010-től kezdve növekedni kezdtek a különbségek a háztartások rendelkezésre álló jövedelmében.

2012 óta viszont újra csökkentek kicsit az egyenlőtlenségek.

Ezzel Magyarország az OECD-országok között amúgy közepesen egyenlőtlen országnak számít. 

2.png

Az egyenlőtlenség válság utáni növekedését magyarázza, hogy

a válság különösen rosszul érintette a szegényebbeket.

2007 és 2011 között a háztartások rendelkezésre álló jövedelme csökkent Magyarországon, az alsó tíz százalék jövedelme átlagon felül esett vissza. Bár olyan rossz nem volt nálunk a helyzet, mint például Spanyolországban, vagy Görögországban, a régióban Szlovákiában például a válság ellenére még javult is az alsó tíz százalék jövedelmi helyzete.

3.png

Magyarországon a relatív szegénység helyzete nagyjából az egyenlőtlenség változásával együtt mozgott: a válság után nőtt, aztán 2012 óta kicsit csökkent. A népességen belül viszont különféleképpen alakult ez a trend: a 17 év alattiak körében 2012 óta egyre kevesebben számítanak relatív szegénynek, tehát egyre kevesebben élnek olyan háztartásban, ahol a jövedelem nem éri el az mediánjövedelem 60 százalékát.

A 65 évesnél idősebbek körében viszont egyre többen voltak relatív szegények. 
5.png

Medgyessi Márton, a Tárki kutatója szerint a teljes képhez hozzátartozik, hogy a jövedelmi adatok nem írják le jól a helyzetet: az eladósodottság is sokat számít. A statisztika így sok

olyan embert nem számít szegénynek, akinek a havi jövedelmének egy jelentős része a hiteleinek törlesztésére megy el.

Michael Förster szerint hosszabb távon az utóbbi évtizedekben két trend miatt nőttek az egyenlőtlenségek.

  • Az egyik ok az ideiglenes és a részmunkaidős foglalkoztatás és az önfoglalkoztatás terjedése. Az 1995 és 2007 között létrejött munkahelyek 43 százaléka ilyen munkahelynek számít. Ezek sok szempontból sokkal rosszabb munkahelyek, mint a teljes munkaidős állások: kevesebbet lehet keresni,  kevesebb munkahelyi képzést kapnak, gyakran stresszesebb, és a karrierlehetőségek is szűkösebbek. Különösen az alacsonyan képzett, ideiglenes szerződéssel foglalkoztatott munkavállalókat érinti.
  • A másik ok a tanulmány szerint az, hogy egyre kisebb és kevésbé hatékony az újraelosztás, aminek a szintje Magyarországon is csökken 2010 óta. Ez azért fontos, mert az OECD szerint hosszabb távon az egyenlőtlenség egy százalékos növekedése 0,12 százalékkal csökkenti az éves növekedési rátát, az egyenlőtlenségnek tehát GDP-ben mérhető ára van. Az ábrán látható, hogy az adózás és a transzferek az OECD országaiban egyre kisebb arányban csökkentik a jövedelmi egyenlőtlenséget.
4.png

A gazdagok és a szegények közötti egyre mélyülő szakadék csökkentéséhez és a mindenki előtt nyitva álló lehetőségek megteremtéséhez négy fő területen van szükség intézkedésre az OECD szerint:

  • A nők részvétele a gazdasági életben
  • A foglalkoztatás előmozdítása és minőségi munkahelyek teremtése
  • Készségek és oktatás
  • Adó‑ és transzferrendszerek a hatékony újraelosztáshoz