Még jobb üzletté tette a földvásárlást a parlament

Előzmény (6)

Jókora segítséget kaptak kedden azok, akik a most zajló földárveréseken vesznek majd olyan földterületeket, amiket már bérel valaki más, elfogadta ugyanis a parlament azt a módosítót, ami szerint az új tulajdonos gyakorlatilag egyoldalúan megemelheti majd a bérleti díjat.

Az állam, amikor bérbe adta a földjeit, tipikusan piaci árnál alacsonyabb bérleti díjat kért értük, hol sokkal, hol kicsivel kevesebbet. Most viszont, hogy ezek a földek magánkézbe kerülnek, az új tulajdonosnak nem nagyon éri meg, hogy a piacinál kevesebbért bérlik tőle a földet, ezért valahogy emelni kellene, amit eddig leginkább pereskedéssel tudott volna megcsinálni, buzdította is erre őket például Bitay Márton államtitkár is.

Ezt a pereskedést úszhatják meg a tulajdonosok azzal a módosítóval, amit Győrffy Balázs fideszes képviselő és a Nemzeti Agrárkamara elnöke nyújtotta be. Ennek a lényege, hogy

a tulajdonos bizonyos időnként a tulajdonszerzés utáni 90 napban, az után pedig három évente kezdeményezheti, hogy a bérleti díjat igazítsák a piaci árakhoz.

Ha a a haszonbérlő szerint a tulajdonos túl nagy árat kér, akkor onnantól, hogy a döntést kézhez kapta, 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, hogy ott állapítsák meg, mennyi bérleti díjat kellene fizetnie. Ha ezt nem teszi meg, akkor a bérleti díja akkorára ugrott, amekkorát a tulajdonos mondott. Ezzel hatalmas szívességet tett a parlament a földvásárlóknak és jól kicseszett a bérlőkkel, legalábbis azokkal, akik az új földtörvény hatálybalépése után kaptak földbérletet. Ahogy viszont azt a Simicska-féle Mezort Zrt vezetője már mondta korábban, rájuk például ez nem vonatkozik, úgyhogy azon a több ezer hektáron, amit ez a cég bérel, nem változik majd semmi. Így viszont még a földvásárlásra fölvett hitel kamataira sem lesz elég a tőlük beszedett bérleti díj.

A javaslatot 128 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 24 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. Győrffy eredeti javaslata sokban változott, kimaradt például belőle az, hogy a piaci árra az általa vezetett agrárkamara adhatott volna javaslatot. A módosításban lettek volna kétharmados többséget igénylő részek is, ezek viszont nem mentek át.