Egyre többen akarnak örökre külföldre menni

A Tárki tavaly októberi felmérésének friss adatai alapján nem változott az országot elhagyni kívánó magyarok aránya, csak átalakult a szerkezetük. Megint nőtt azoknak az aránya, akik örökre itthagynák Magyarországot, és csökkent azoké, akik csak hosszabb-rövidebb időre mennének külföldre.

Összesen a lakosság 15 százaléka menne el, köztük különböző jellemzők alapján magasabb:

• a dél-alföldiek és dél-dunántúliak aránya 
• a diplomával és az érettségivel rendelkezőké
• a tanulók (67 százalékuk menne el, ami nagyon sok) és a munkanélküliek aránya, 
• akik nem tudják, hogy elmennének-e szavazni
• akik országon belül is könnyebben hajlandóak lennének költözni
• és akik nagyon optimistán vagy pesszimistán látják a saját anyagi helyzetük jövőjét

Pártpreferencia alapján a fideszesek és az MSZP-sek jóval inkább maradnának, a bizonytalanok, a válaszmegtagadók és a jobbikosok inkább itthagynák Magyarországot. A Tárki szerint viszont emögött életkori sajátosságok hatása húzódhat, azaz előbbiek egyszerűen inkább idősek.

A tanulók durva elvándorlási szándékai mögött az oktatási rendszer átalakítása játszhat szerepet Sík Endre, a Tárki kutatója szerint, írja a Világgazdaság. Szerinte a jövőt illető bizonytalanságtól sokan tartanak, és a legtöbb kutatás alapján a családalapítás nehézségei is szerepet játszanak a kivándorlásban.

Az örökre kivándorlást tervezők aránya különösen 2015 elején ugrott hatalmasat, akkor a korábbi kétszeresére ugrott az érték. Ezen csoport aránya kicsit távolabbról nézve 2005-ig alig változott, majd 2014-ig 5–6 százalék között ingadozott.