Bajban van a stratégiai partnerünk
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Gazdaság cikkek
-
Pécsen füst nélküli termékek új gyártóközpontja jön létre - Már az ENSZ-főtitkár asztalán van egy rejtélyes magyar innováció
- Nagy Márton elárulta, hogy mi a terve a magyar gazdasággal
- Nemzetközi elismerést gyűjtött be a Kalocsa–Paks Duna-híd építési projektje
- Megszólalt a jegybank Magyarország aranytartalékáról
A szépen lassan bármiféle érdemi eredmény nélkül lecsendesülő keleti nyitás nevű programunk egyik első állomása az azerbajdzsáni diktatúrával való barátkozási próbálkozásunk volt.
Talán gázt vártak Orbánék a gyilkosért
Az azeri–magyar kapcsolatok barátivá válásának legsarkalatosabb pontja az elmúlt években a Ramil Safarov-ügy volt. Safarov álmában verte szét diáktársa fejét egy baltával, leginkább azért, mert az áldozat örmény volt. Az elítélt gyilkost mi kiadtuk Azerbajdzsánnak, ahol azon nyomban kegyelmet kapott, előléptették és hősként tisztelik azóta.
A magyar kormány azóta is tagadja, hogy bármilyen titkos megállapodás állt volna a baltás gyilkos Azerbajdzsánba engedésének hátterében. Mondjuk eddig a külföldi sajtó megvetésén kívül tényleg nem is kaptunk semmit az erkölcsileg is elítélhető húzásért nyíltan Azerbajdzsántól se. Martonyi külügyminiszter még azeri gázt ígért az "érzelmileg fájdalmas döntéssel" párhuzamosan.
Gyurcsányék is elkezdtek volna már Azerbajdzsán felé kacsintgatni, de az egyoldalúnak tűnő közeledésünk a kormányváltás után kapcsolódott turbófokozatra, például 2010-ben rögtön Orbán személyesen ment már Bakuba barátkozni. Főleg gázbizniszeket akartunk volna tőlük kicsikarni, de eddig nem úgy tűnik, hogy bármi is összejött volna a tervekből.
Most viszont az a hír, hogy ahogy erős ütemben csökken a kőolaj és a szénhidrogének ára, Azerbajdzsán egyre komolyabb bajba kerül, mivel leginkább ebből van pénze az országnak. Egészen pontosan az export 95 százalékát és az összes állami bevétel háromnegyedét az energiahordozók jelentik. A helyi pénz, a manat most ezért egy hónap alatt harmadával gyengült, írja az MTI.
Az azeri kormány pedig az összeomlás ellen inkább a héten behívta az IMF-et és a Világbankot. Az IMF-től 3 milliárd dollárt kérnének gyorsan, a Világbanktól egymilliárdot, hivatkozott a Reutersre az MTI.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
