Megállt az albérletárak emelkedése

Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartósan véget ért-e az áremelkedés a fővárosi és az országos albérletpiacon, mindenesetre a fővárosban a megtorpanás jól látható a kínálati árakon. A következő időszakban elképzelhető, hogy a pár napra kiadott lakáshotelek veszítenek jelentőségükből, és inkább hosszú távú lakáskiadás veheti át a főszerepet a piacon. Ez pedig hozzájárulhat a bérleti díjak stabilizálódásához. A következő időszakban egyre inkább az új lakások piacára helyeződik a hangsúly, többek között a csok keresletélénkítő hatása miatt.

Az ingatlan.com az MTI-nek eljuttatott elemzésében több mint 5 ezer hirdetés alapján a kiadás szempontjából legnépszerűbb 50-70 négyzetméteres téglaépítésű lakások február elején meghirdetett bérleti díját vetette össze a tavaly februári árakkal. A végeredmény szerint idén február elején az országos átlag szerint egy 50-70 négyzetméterest lakást havi 150 ezer forintért kínáltak a tulajdonosok, ami 7 százalékos növekedést jelent.

Ez első látásra a tavalyi drágulás folytatódásáról tanúskodik, de a részletek mást mutatnak. Az országos átlagot nagyon felhúzzák a magas budapesti árak, miközben a fővárosban megállni látszik a bérleti díjak tavalyi, már-már irreális szintet megütő növekedése - állítja Balogh László, az ingatlan.com vezető szakértője.

A portál adatai szerint február elején egy - 50-70 négyzetméteres fővárosi lakást - átlagosan 160 ezer forintért hirdettek, ami megegyezik a tavaly februári értékkel, ami arra utal arra, hogy megállt a drágulás. Vannak persze kerületek, amelyek az fővárosi átlagárak stagnálása ellenére kiugró áremelkedést értek el. A XIII. kerületben 140 ezerről 172 ezer forintra, azaz 23 százalékkal nőttek a bérleti díjak a kínálati piacon.

A XI. kerületi lakások havi díja 15 százalékos növekedés után 150 ezer forintra emelkedett tavaly február óta. A VIII. kerületben pedig 14 százalékkal 160 ezer forintra nőtt az átlagos havi tarifa. A budai városrészek közül a II., a III. és a XII. kerületekben csökkentek a bérleti díjak. A múlt év februárjában mért 169-173 ezer forinthoz képest mostanra 150 ezer forintra mérséklődött az átlagos díj mindhárom kerületben. A legdrágábban az V. kerületben kínálják a kiadó lakásokat, egy 50-70 négyzetméteres lakásért 200 ezer forintot kérnek, ez megegyezik a tavalyi adattal.

Az elemzés szerint a megyeszékhelyek és megyei jogú városok piacát vizsgálva kiderült, hogy Győr, Sopron és Székesfehérvár számít a legdrágábbnak, mindhárom városban 120 ezer forintot fizetnek a bérlők az 50-70 négyzetméteres lakásokért havonta. Ez Győr esetében nem jelent változást tavaly februárhoz képest, Sopronban és Székesfehérváron azonban 4-10 százalékos csökkenésnek felel meg. Székesfehérváron csak éves összevetésben következett be csökkenés, ha a múlt év júliussal vetjük össze a mostani díjakat, akkor 30 százalékos a növekedés.

A tavalyi drágulásban szerepet játszottak a tranzakciók harmadát kitevő befektetési célú ingatlanvásárlások és a kereslet növekedése is. Ugyanakkor a most februári adatok arra utalnak, hogy megállt a díjemelkedés a bérleti piacon. Az árak stagnálásának, egyes területeken bekövetkezett csökkenésében két tényező játszik fontos szerepet. Az egyik a kereslet mérséklődése: januárban a kiadó lakásokra történő keresések száma 9 százalékkal csökkent a tavaly januárhoz képest.

A bérleti díjak további növekedését gátolja a kínálat bővülése is: február elején országos szinten és a fővárosban is 29 százalékkal több a kiadó lakás volt, mint egy évvel korábban. A növekvő kínálat és a januárban tapasztalt mérséklődő kereslet a piaci törvényszerűségeknek megfelelően az árnövekedés megtorpanását eredményezte.