És elindult egy valós felzárkózás. Ez persze még mindig relatív, de pozitív. Kérdés, hogy túl vagyunk-e a nehezén, vagy majd csak most jön-e a neheze. Parragh válasza erre: túl is vagyunk, meg most is jön, de kíváncsi arra, hogy az elnök úr mit gondol majd erről.
Szerinte bármennyire is csábító politikailag, "a hagymázas, osztályharcos gondolkodást háttérbe kell szorítani. Érdekegyeztetésre, érdek-egybefésülésre van szükség." Most ez az időszak jött el a miniszterelnök szerint.
Ezzel zárjuk a közvetítésünket is.
A számok jól néznek, ki de vannak veszélyek is, erről is beszélni kell. Orbán ezzel zárná a beszédét. Három komoly veszély van:
1. Saját magunk
1990 óta a 2014-es év volt az első választási év, amelyik nem tette tönkre a költségvetést. Mindent meg kell tennünk, hogy 2018-ban se kelljen osztogatni a választási győzelemért. Ha kell, akkor persze fognak. A lengyelek azért vannak előttünk, mert a rendszerváltás óta egy kapitális hibát sem követtek el.
2. Népvándorlás
A legfontosabb gazdasági versenyelőny, amit Magyarországnak meg kell őriznie, hogy megőrizze a kulturális homogenitását. Ezt Orbánnak mondta valaki régen, és ha akkor igaz volt, akkor most még inkább igaz. Azt nem mondja meg, hogy ki mondta neki.
3. Az unió stagnálása
Ezt nem lehet elkerülni, csak alkalmazkodni. Az unió projektje elakadt. Ezzel kell számolni.
Van 200 ezer ember, aki nem vesz részt a közmunkában. Ők abban az állapotban vannak, hogy a közmunkaprogramba sem tudnak belépni. Ezért a közmunkát nem csak felfelé kell tágítani, de lefelé is. Ki kell dolgozni egy olyan programot, ami őket is munkára fogja, és amiért ők is munkabért kapnak és nem kegyelemkenyeret. Ez Orbán szerint 1-2 éven belül sikerülhet.
A miniszterelnök kérdezi a gazdasági miniszterét:
- Olajunk van-e?
- Nincs
- Gázunk van-e?
- Nincs
- Aranyunk van-e?
- Nincs
- Szenünk van-e
- Nincs
- Akkor dolgoznunk kell!
Mármint a GDP arányában csökken, de a summa maga nő. Ezt ki kell mondani. Márpedig a cél az lenne, hogy az összeg is kisebb legyen, és egy idő után ne legyen adósságunk, hanem mi hitelezzünk más országokat. Ez gyorsabban végbe tudna menni, mint azt sokan gondolják Orbán szerint.
Emelni kell a béreket, de közben a hatékonyságot is, hatékonyságnövelés nélkül összeomlik az egész rendszer. A miniszterelnök viszont úgy látja, hogy bármennyit is emelnek a cégek, a hagyományos eszközök nem lesznek elegendők, hogy olyan bért adjunk, ami hazahozza a fiatalokat. Orbán szerint ehhez egy kockázatos, de bátor megoldást kell kitalálni, a cafetéria-rendszert kell átalakítani.
Orbán szerint a cafetéria másképp adózik, mint az alapbér, az unió is tulajdonképpen elismeri, hogy ez egy "rejtett kettős bérrendszer". Most az a kérdés, hogy van-e bátorságunk ahhoz, hogy ezt egy "nyílt kettős bérrendszerré" tegyük.
A cafetéria mostani rendszerét az unió miatt úgysem tudjuk fenntartani, mindenképp át kell alakítani a rendszert. A legjobb az lenne, ha a cafetériát készpénzben adnánk oda, de a cafetériához tartozó adókedvezménnyel. 2017 januárjától ezzel meg kellene próbálkozni. Ez egy nagy bérnövekedést eredményezhetne.
Három százalék fölé kell emelni a GDP-növekedést még ebben az évben. Most ugyan 2,5 százalékot várnak, és Varga Mihálynak Orbán szerint hoznia kell még néhány intézkedést. Ilyen például a bürokráciacsökkentés is.
De hogy lesz-e ehhez elég szellemi bátorságunk, azt még nem tudni. Szerinte idiótának nézik, amikor azt mondja, hogy nem csak a nyugati példákból és a mainstreamből lehet tanulni. Pedig ki kellene válogatni azokat a mintákat, amiket mi használni tudunk. Nagyobb szabadságra van szükségünk, mint nyugaton, ott túl nagy a nyomás a mainstream irányából. Orbán szerint nálunk a politikában még csak van szellemi bátorság, de a közéletben ennek kisebb jelét látja. Ez pedig kell a versenyképességi fordulathoz.
Az uniós pénzekért köszönetet talán mondhatunk, de hálával nem tartozunk értük. A menekültválságban időnként előkerül az érv, hogy hálátlanok vagyunk. Ez azonban rossz ízlésre valló hazugság. Ez egy jól kigondolt közös üzleti érdek, amiben mindenki megtalálja a számítását.
Jó célra is kell felhasználni őket. Korábban annak a kérdésnek a feltétele, hogy értelmesek-e a kiírt pályázatok, már megkésett volt, az uniós ciklus ugyanis nem igazodik a magyar kormányok ciklusaihoz. Most új helyzet van: a források 60 százaléka a gazdaságba jut majd. És megváltoztatják a pályázatok rendszerét is, létrehoznak egy pályázatelbíráló szaknévsort. Ebbe önkéntes alapon plusz juttatásért regisztrálják majd a szakembereket.
Orbán tudna olyan országot mondani Európában, amelyiknek a kormánya nem engedhet meg magának olyan mondatokat, amelyeket ők már természetesen mondanak ki. Például, hogy a munkára terhelődő adókat csökkentik. Aki az elosztásban érdekelt, az nem örül ennek.
Megakadályozható-e, hogy elmenjenek a fiatalok? Nem. A legmozgékonyabb, legbátrabb fiatalokat ebben nem lehet megakadályozni. "Bennünket sem lehetett, a kommunizmus alatt sem." A fiatalok meg akarják ismerni a világot. Orbán nem tudja, hogy ez minden fiatalban benne van-e, de a magyarban biztos. Illetve a magyarok közül sem mindenki elég bátor.
Ahhoz kell jó gazdaságpolitika, hogy idővel hazahozzuk őket. Ezt a miniszterelnök a Matolcsy által bemutatott versenyképességi fordulat utolsó pontjához teszi hozzá.
Hogy "nem új adókat kell bevezetni, hanem a régieket be kell szedni". Egyszerű mondás, de lényegében ennek lefordítása volt a pénztárgépek bevezetése.
Elmondtak mindent szerinte a gazdaságról, csak az udvariasság tartja vissza, hogy ne hagyja abba már most a beszédét.
Voltak példátlan bravúrok, de ez nekünk nem elég. Mire van szükség? Teljes versenyképességi fordulatra. Hogy megtaláljuk az új növekedési forrásokat, hogy részt vegyünk a közgazdasági paradigmaváltásban. A következő 20-25 évben Ausztriához fogunk felzárkózni.
Ezen a pályán már elindultunk, a versenyképességi fordulat ahhoz kell, hogy az ösvényen maradjunk. Nincs királyi út, nincs varázseszköz.
De nem is egy versenyképességi fordulat kell, hanem igazából öt. Az MNB szerint ezek a fő irányok:
Mármint nem is öt, hanem hat országban csökkent az adósságráta, korrigálta korábbi mondását a jegybankelnök. De mi a legjobb háromban vagyunk.
Azt köszöni, hogy partnerek voltak az növekedési hitelprogramban. A program második szakasza egyébként talán még sikeresebb, mint az első. És itt már a kisebb cégek vették fel a legtöbb hitelt, döntően beruházási célokra. A cél tehát teljesült.
Az NHP-t viszont majd fokozatosan kivezetik, mert nem lehet örökké a jegybank pénzéből hitelezni, a programot felváltja majd egy piaci hitelezési program.
Illetve végül mégis felteszi: hogy is van az, hogy a hitelminősítők nem tesznek már vissza minket a befektetésre ajánlott kategóriába?
Az államadósság elleni küzdelemben van, aki szerint lassan haladunk. De azért az unióban összesen öten voltak képesek csökkenteni a rátát, ezek közül az egyik Magyarország.
Még a szót is vállalták: strukturális reform. A cél az volt, hogy a se egyensúly, se növekedés állapotából eljussanak az egyensúly és növekedés állapotába. "Az egyensúlyt táplálja a növekedés, az adórendszeri fordulat következtében ömlenek az adóbevételek." Hogy lehet ez? Matolcsyéknak van egy titka. Megszorítás helyett inkább a fogyasztási adókat növelték, a jövedelemadót csökkentették. Mindeközben nem hoztak foglalkoztatási áldozatot. "Ez példátlan siker" - jellemezte Matolcsy saját tevékenységét.
Végbement egy gazdaságpolitikai fordulat, egy új gazdaságpolitikai képletet vezettek be, ez bevált. Aztán jött a növekedési fordulat, államadósságráta-fordulat, foglalkoztatási fordulat, monetáris politikai fordulat. De fordulat történt az ország megítélésében is. Most jön a versenyképességi fordulat, mondja Matolcsy.
Mármint az, hogy a kormány és a jegybank együttműködik, és nagyon nagy mértékben ez okozza az ország sikerét is.
Parragh nem is emlékszik, hogy Orbán és Matolcsy mint jegybankelnök mikor volt utoljára egy pódiumon. De az, hogy itt van, jó üzenet, és üdítő és gazdaságban pénzben kifejezhető, hogy az MNB és a kormány között nincs szembenállás.
Persze ehhez az is fontos, hogy a közfoglalkoztatás ösztönzése változatlan legyen. Egyre nagyobb arány kerül át az elsődleges munkaerőpiacra, nem az a cél, hogy az emberek beleragadjanak a közfoglalkoztatásba, mondja Varga
Különválasztják a megbízható és megbízhatatlan adósokat, ez jó hír minden cégnek, amelyik tisztességes. A gazdasági miniszer erről a NAV átalakítása kapcsán beszél, szerinte megindult az átalakulás, csökken a vezetők száma, karcsúsítás folyik az adóhivatalban
Hogy megőrizzék a pozícióikat. Varga szerint ebben nincs semmi ördögtől való, más országok is csinálják, inkább az a kár, hogy korábban nem csináltuk. Tavaly óta viszont már adnak külön támogatást nagyvállalatoknak.
Akkora lesz a kapacitás, ami miatt már önmagában is szükséges ipastratégia
Világossá vált számukra, hogy azok a sikeres gazdaságok, ahol az ipar részaránya nem csökken, hanem még nő is. A következő évek növekedésének záloga az ipar. Ehhez már elfogadtak egy iparstratégiát. Erősíteni kell a magyar gazdaság válságállóságát. A cél, hogy Magyarország az unió egyik legiparosodottabb országa legyen. Ezek lesznek fókuszban: