Elemér
-4 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Túl olcsó a tej, bajban a magyar

DSOKI20140708010
2016.03.18. 06:51
Az uniós kvóták eltörlése, az orosz embargó és az áfacsalók is okolhatóak azért, hogy nem isszuk a magyar tejet, állítják a tejtermelők, akik pénteken tüntetést is szerveznek az importőrök ellen. A kormány tejmarketing-kampánnyal és támogatással próbálkozik, de készül már a tejstratégia is.

Megint tüntetnek a tejtermelők, pénteken az országban több helyen is demonstrációra készülnek a nagy importőrök ellen, akik szerintük kiszorítják a magyar termelőket. Közben Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter próbálja csitítani a kedélyeket, csütörtökön a Tescóban sajtótájékoztatót is tartott, ahol azt mondta, minden eddiginél nagyobb tejmarketing kampány indul 420 millió forintból.

Kétségtelen, nagyot esett tavaly a tej ára: amíg tavaly januárban 245 forint körül volt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej literének átlagára, év végén már csak 222 forint körül alakult az ár átlagosan. Ez ugyanakkor nemcsak Magyarországon volt így: uniós-, és világszinten is csökkent az elmúlt időszakban a tej ára. Ennek a fogyasztók örülhetnek, ugyanakkor a tejtermelők közül sokan már a közeljövőben tönkremehetnek.

Nem a magyar tejet népszerűsítő kampány az egyetlen, amivel a kormány a magyar tejtermelőknek segítene, március elején határoztak arról, hogy kialakítják a tejstratégiát. Ez alapján:

  • Szíjártó Péternek március 31-ig előterjesztést kell készítenie "a tejipari vállalkozások külpiacra igénybe vehető feldolgozói kapacitásáról és a külföldi tejipari technológiák hazai alkalmazásának lehetőségeiről."
  • Fazekas Sándornak felül kell vizsgálnia a friss és tartós tej forgalmi rendszerét,
  • Varga Mihálynak pedig a tejtermelők likviditásának növelését kellene növelnie. Ehhez kap 11,44 milliárd forintot, amelyet az FM számára csoportosíthat át a központi költségvetésből. 
  • Balog Zoltánnak pedig április 15-ig előterjesztést kell készítenie a közétkeztetési szabályok módosításáról, hogy kötelezővé tegyék a friss tejet az intézményekben.
De miért vannak bajban a tejtermelők?

Erről Harcz Zoltánt, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatóját kérdeztük, aki azt mondta, pozitív, hogy a kormány foglalkozik a termelők problémáival, de egyelőre még látni az európai válság végét. Harcz elmondása alapján alapvetően három folyamat okozza a tejtermelők problémáit:

  1. Márciusban az Európai Unió eltörölte a kvótákat.
  2. A másik probléma, hogy a tisztességes magyar tejipari vállalkozások dolgát nagyon megnehezítik az áfacsalók
  3. A harmadik pedig az orosz embargó.

Dömping?

A tej ára egy ideje már csökkent, de a tejtermelőknek igazán az tette be, hogy márciusban az Európai Unió eltörölte a kvótákat, amik annak a felső korlátját határozták meg, hogy mennyi nyerstejet dobhat piacra egy uniós tagállam. A kvóták hiányában mindenki többet kezdett termelni, ami miatt nőtt a kínálat, így az ár csökkenni kezdett. 

Harcz Zoltán szerint Észak-, és Nyugat-Európából viszont mélyen a magyar termelési ár alatt érkezik a magyar boltok polcaira a feldolgozott tejtermék, amivel magyar feldolgozók sokasága képtelen felvenni a versenyt így. "Elképesztő, hogy egyes magyar nagykereskedők kilónként akár 570-580 forintért Magyarországra hozzák a félkemény, például trappista sajtokat" - mondta Harcz, aki szerint a dömpingáras tej és tejtermék áradat olyan országokból érkezik Magyarországra, ahol a nyerstej jelentősen drágább, mint nálunk.

"A drágább nyerstejből készülő, azonos csomagolóanyagban lévő és még ide is szállított külföldi UHT-tej sem lehet olcsóbb, mint a hazai UHT tej. A Magyarországon kapható külföldi sajtok és külföldi tejek rendre drágábbak az előállító országban" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy hogyan állják a sarat a magyar cégek, Harcz azt mondta: másfél éve önköltség alatt termelnek a cégek, és ebben a hónapban is árcsökkenésre számítanak. A húsvéti időszakban általában nő a kereslet a tejtermékek iránt, de a húsvét utáni időszaktól nagyon félnek a cégek, ugyanis a legtöbb tej - a tejtermelés biológiai sajátosságai miatt - április-májusban ömlik a piacra.

Harcz szerint a kistermelők mehetnek leghamarabb tönkre, és a helyzetet az sem javítja, hogy a magyar tejtermelők is több tejet termelve igyekeznek minimalizálni a veszteségét. A kiskereskedőknek ráadásul sokkal könnyebb az olcsó importot megvenni, mint az adott esetben normál átadási árú magyar tejterméket.

Rosszkor, rossz helyen

A köznyelvben dömpingnek szoktuk hívni azt, amikor egyszerre sok termék szabadul rá a piacra, és emiatt az ár csökkenni kezd, de ha a helyzet azért áll elő, mert a tőkeerősebb cégek szándékosan arra játszanak, hogy hosszú távon a saját önköltségi szintjükön alul termelnek, amíg a versenytársaik csődbe mennek, akkor az már versenyjogi kategóriának számít, és az Európai Bizottság akár büntetést is kiszabhat miatta.

Jámbor Attila, a Budapest Corvinus Egyetem agrárpolitikával és agrárkereskedelemmel foglalkozó docense a kérdésünkre elmondta, most nem az előbbi esetről van szó. Jámbor szerint a mostani helyzet több, egymással párhuzamos folyamat eredőjeként alakult ki. A tej ára ugyanis nem csak az EU-ban esett, hanem a világban is, aminek többek között a kínai import visszaeséséhez és az olajárcsökkenéshez is köze van.

A nemzetközi áreséssel párhuzamosan ráadásul tavaly márciustól az uniós tejkvótákat is eltörölték. A kvótát 1984-ben vezették be, mert hatalmas feleslegek keletkeztek. Az árpolitika lényege akkoriban az volt, hogy az európai árak legyenek magasabbak az unión kívüli áraknál, ami feleslegek kialakulásához vezetett. Mivel a 80-as években a mezőgazdaság még az uniós belső piac sokkal nagyobb részét tette ki, ezért az árcsökkentés politikailag nem volt megvalósítható opció.

"Ezért hozták létre a kvótákat, amikkel az árakat magasan tartva lehetett biztosítani, hogy mindenki el tudja adni a termékét. Az 1990-es és a 2000-es évek uniós agrárpolitikai reformjai és a nemzetközi folyamatok következtében azonban az uniós és világpiaci árak egyre inkább közeledtek egymáshoz, így 2008 után már egyre több szó volt arról, hogy a kvótákat akár el is lehet törölni" - magyarázta Jámbor, aki szerint

a termelők most inkább a kvóta eltörlése miatt mérgesek, miközben igazából az a helyzet, hogy az EU csak szerencsétlen időpontban törölte el a kvótát,

mert így a nemzetközi áresés még erősíti is azt az árcsökkentést, amit a kvóta eltörlése okoz.

Áfacsalás és embargó

A magyar termelőket és feldolgozókat Jámbor szerint a világpiaci folyamatok azért érinthetik rosszabbul, mert sok holland, német és dán cég tőkeerősebb, mint a magyar termelők, így megtehetik, hogy olcsóbban árulják a termékeiket. A nyerstejek piacán ugyanakkor nem annyira jellemző a nyugati és északi konkurencia, viszont a környékbeli országokból nagyon sok áfacsalt tej érkezik Magyarországra, amivel tényleg lehetetlen a törvényeket betartva versenyezni.

Magyarországon a tejipar az áfacsalás által egyik legfertőzöttebb iparág, ráadásul a környező országokból, például Szlovákiából olyan importáruk érkeznek a magyar boltokba, amik annak ellenére olcsóbbak a magyar tejnél, hogy a szlovák nyerstej sokkal drágább a magyarnál. Harcz azt mondta, a Tej Terméktanács  régóta javasolja a tejtermékek áfájának csökkentését, és bár most nem került be a kormányzati tervek közé, úgy tudja, hogy egyáltalán nem utasították le az áfacsökkentés lehetőségét.

Ami szintén jelentős forgalomkiesést jelent sok magyar termelőnek. A Tej Terméktanács álláspontja szerint az embargó megszüntetésére lenne szükség, és Harcz szerint olyan piacvédelemre lenne szükség a kormány részéről, amelyben a kereskedelemnek is maximálisan partnernek kellene lennie.

Jámbor szerint

  • rövid távon Magyarországon jó megoldás lehet az, amire a kormány készül, tehát hogy a közétkeztetésben és külföldön keressenek felvevőpiacot,
  • de hosszabb távon a 18 százalékos áfa 5 százalékra csökkentése lehet megoldás a termelők bajaira, valamint az is segítene, ha a tejtermelők nagyobb arányban készítenének feldolgozott termékeket, ezek ugyanis nem függenek annyira az éppen aktuális piaci viszonyoktól (tovább lehet ezeket tárolni például). Hosszabb távon továbbá a tejtermelők versenyképességének a növelése is fontos prioritás.

Ezt viszont az is nehezíti Jámbor szerint, hogy a feldolgozott termékekre specializálódott tejtermelők sokkal kevesebb támogatást kapnak, miközben a feldolgozóipar és a mezőgazdaság sok esetben egymás ellen harcol, mikor összefogva sikeresebbek lehetnének.

Amikor arról kérdeztük, hogy uniós szinten milyen lenne az optimális szabályozás, Jámbor az új-zélandi példát említette, ahol a nyolcvanas évek óta nincs állami beavatkozás: ott azóta úgy működik viszonylag zökkenőmentesen a piac, hogy még az árak is alacsonyabbak, mint az EU-ban.