Elza
-3 °C
1 °C

Az állami halastavakat is eladhatják

2016.03.21. 08:51

Az állam szívesen szabadulna a tulajdonában maradt halgazdaságoktól, de ezúttal nehezebb dolga lesz, mint az uniós támogatást élvező szántóföldekkel volt. Ugyanakkor a hazai természetes vizekben 2016-tól tilos a kereskedelmi célú halászat, amivel a szakemberek szerint az orvhalászatot támogatják – írja a Népszava.

Eladás helyett sokkal ésszerűbb megoldás lenne az állami tulajdonban maradt halastavak hosszú távú haszonbérbe adása – vélekedett a Népszava érdeklődésére Lévai Ferenc.

Az Aranyponty Zrt. tulajdonosa, aki több évtizede halgazdasággal foglalkozik, felhívta a figyelmet arra, hogy az állam amúgy sem számíthatna kiugró bevételre, mert ha valóban piaci értéken hirdetné meg a halastavakat, hektáronként átlagosan maximum 500 ezer forint folyhatna be a költségvetésbe.

A szántókhoz képest alacsony ár több okra vezethető vissza, ezek közül az egyik az, hogy halastavakat olyan, legfeljebb 8-9 aranykoronás földeken alakítottak ki, ahol nem lehetett vagy nem volt érdemes növénytermesztéssel foglalkozni, de még legelőnek, faültetvénynek sem volt alkalmas a terület.

Ennek ellenére előfordult, hogy értékbecslő hektáronként 1,8 millió forintra értékelt fel egy halastavat, amit Lévai Ferenc erősen túlzottnak tart, hiszen – sok egyéb mellett – az értékelésnél figyelembe kell venni azt is, hogy a hektáronként elérhető haszon hány év alatt termeli ki a terület értékét. Márpedig a tapasztalatok szerint a halastavak profitja évente 50-60 ezer forint között lenni. Ha 10 éven túli a megtérülés, akkor már nem érdemes belevágni ilyen beruházásba – állítja a szakember.

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a szántóföldek hektáronként eleve 68-70 ezer forintos uniós támogatásban részesülnek, a halastavak viszont semmiféle földalapú támogatást nem kapnak. Éppen ezért az államnak differenciáltan megállapított hosszú távú bérleti konstrukciót kellene alkalmazni – mondta Lévai Ferenc.