Adieu, kis vasárnapi zárvatartásunk

Ez történt a gazdaságban az év 15. hetében

2016.04.17. 18:06
Sürgősen visszacsináltuk a kötelező vasárnapi zárvatartást, nehogy ez is felkerüljön kérdésként majd a menekültes népszavazás szavazólapjára. A nullás költségvetésünkön nyilvánvalóan nem azt kell érteni, hogy nullás lesz, csak lesz egy olyan is, ami nullás. Sok új kivétel lesz az áfatörvényben, új adót kaphatnak a lakásukat kiadók és végre jöhet némi egészségügyi béremelés. Az olajos diktatúrák közben drágításért fognának össze, az uniós országoknak pedig az offshore bizniszek ellen kéne lépniük.

A kötelező vasárnapi zárvatartás bevezetése is nyilvánvaló marhaság volt, még a kormány bevallotta, hogy meg se próbálták végiggondolni a lehetséges hatásait. Az NGM pedig külön közleményben határolódott el a feladatától.

Most egy hétvége alatt eldöntötték Orbánék, hogy inkább sürgősen visszacsinálják az egészet, nehogy ez felkerüljön a menekültes népszavazásuk kérdései közé. Az előkészítetlen bejelentés újra nagy felfordulást okozott a kiskereskedelmi piacon.

A szakszervezetnek az fájt igazán, hogy a vasárnapi bérpótlékot is visszaállította a kormány 50 százalékra. Igaz, ettől némely boltok rögtön eltértek az alkalmazottak javára. A katolikus püspöki kart senki nem kérdezte meg, de sajnálják a döntést. Egyébként a GDP növekedésére lehet számítani a boltzár eltörlésétől.

Duzzogott, de szerencsére nem sértődött meg

Lázár Jánostól megtudhattuk, hogy ő nem egy "elvtelen pragmatista", ellenállása bizonyítékaként pedig odáig elment, hogy be se ment szavazni.  Aztán gyorsan kiszivárgott, hogy pár napra rá nála aludt Orbán, valószínűleg nincs nagy harag csak azért, mert most épp Rogánék tervei szerint alakultak a dolgok.

Lázár beszélt a jövő évi költségvetésről is, kiderült például, hogy nullás költségvetés terve egy jó vicc volt, ami igazából 2,4 százalékos hiányt jelent. Lesz egy újabb sereg kivétel az áfánál, a tojásé például 5 százalékos lesz, az éttermi szolgáltatásoké első évben 18, aztán az is 5, az internetszolgáltatásé pedig fixen 18, bővebben itt olvashat ezekről. Az egyre durvább késésben lévő egészségügyi béremelésből jövőre lehet valami, és a helyi önkormányzatok ízlésének is meg kell majd felelnie minden épülő háznak.

Lázár János sajtótájékoztatót tart az Országházban.
Lázár János sajtótájékoztatót tart az Országházban.
Fotó: Kovács Attila

Emellett új adó jöhet a kiadó lakásokra négyzetméterenként 1500 forint éves díjjal. Az NGM furán tagadta, nem mondták, hogy nem lesz ilyen. Mindenesetre az Airbnb-t nem vágná hanyatt egy ilyen szabály.

Drágításért próbálnak összefogni

Óriási diktátortalálkozót tartottak vasárnap, Dohában: a világ legnagyobb olajexportálói szeretnének összefogni azért, hogy drágább legyen az olaj. Az évezred olajspekulációjába fogó Szaúd-Arábia kezéből kicsúszott az irányítás, és senki nem tudja, hogy mi jön most, bővebben itt olvashat erről.

Márpedig az olaj ára nem tréfadolog, a kenyér árától az elektromos autók fejlődésén át a háborúk kirobbanásának esélyééig rengeteg körülményt meghatároz. Az elég valószínűtlen, hogy újra száz dollár legyen az olaj hordónkénti ára, de talán valamennyivel újra drágulhat. A világ legnagyobb olajkészleteivel bíró Venezuela mondjuk már annyira nullán van, hogy egy kis drágulás se segítene sokat rajtuk, könnyen lehet, hogy a mi életünkben már nem fog sikerülni nekik értelmezhető országgá válni.    

Az EU-ban a britek kilépése a legfajsúlyosabb rövidtávú kockázat, de egyébként minden az offshore botrányoktól volt hangos. Az mondjuk még nem látszik, hogy érdemben mit fognak lépni a jelenség ellen a nagy uniós országok.

Lopásgyanú nálunk is akad

Nálunk az állam nagy bejelentésekkel és külön nyomozócsoportokkal vizsgálná az ügy magyar szálait. Mondjuk olyan nagyon messzire nem kéne nyúlni, két fideszes és egy MSZP-s politikusról már egyből kiderült, hogy vastagon érintettek offshore-ügyekben. De bátran meg lehetne vizsgálni Rogánék letelepedési kötvény-bizniszét, Andy Vajna offshore céghálóit, a MET-botrányban offshore cégekhez irányított milliárdokat, vagy akár csak az MNB kirívóan szerencsés offshore üzletfeleit, hogy csak párat mondjunk.  De úgy általában az egész központi korrupciós mag kedveli nálunk az offshore megoldásokat, szóval nagy munkában lehetnek azok a nyomozócsoportok.

Kiderült még, hogy lakáslottóval tényleg két cégre írt törvényt Rogán Antal. Rogán szomszédja pedig most 400 millióért reklámozhatja a Liget-projektet, Csetényi Csabáékhoz 2010 óta több milliárd forint közpénz vándorolt már hasonló módon.

De nem csak Rogán volt aktív, újabb tízmilliárd megy Szijjártó botrányos kereskedőházainak, az MNB alapítványai pedig hirtelen eladtak majdnem húszmilliárdnyi állampapírt, és nem tudjuk, hogy hova tették utána a pénzt. A Századvég pedig négyszeres áron kutatja a közvéleményt Matolcsynak.

Hét hír a hétről

Más izgalmas dolgokat is megtudhattunk ezek például röviden:

  • Bajban vannak a most kisgyerekes szülők, a gyengülő közoktatás az alternatív iskolák reneszánszát hozhatja, de elég nagy kockázatokkal, itt olvashat a témáról bővebben.
  • A rejtélyes Fejér megyei földvásárlások mögött Orbán barátja, Garancsi István állhat. Egyébként legtöbb földtámogatást már nem Csányi kapja, még nem Mészáros, hanem épp Leisztinger Tamás cégei.
  • Annyian mennek el, hogy már-már rekordszintű a munkaerőhiány Magyarországon.
  • Tippelje meg, hogy hány ember vagyonosodását vizsgálja meg a NAV! A megoldás itt érhető el.
  • Állami főerdésznek lenni nagy buli, sokan már kétszer annyit keresnek, mint akár a miniszterelnök.
  • A gyerekek fele gond nélkül tud alkoholt venni, negyedüket cigivel is simán kiszolgálják.
  • 4,5 milliárdot fizetünk a törököknek a menekültekért.