Pandora, Gabriella
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Gigaberuházással támasztanák fel a szénipart a Mecsekben

2016.04.22. 08:06
Szénbányászatra és modern szénfeldolgozásra alapozott iparfejlesztést terveznek a Kelet-Mecsekben a térség önkormányzatai, a szénvegyészeti program egymilliárd eurós beruházást igényelne, írja az MTI.

A térség újraiparosítását szorgalmazó nyilatkozatot legutóbbi ülésén támogatta a Tolna megyei önkormányzat közgyűlése. A dokumentum szerint az érintett települések célja, hogy az ásványkincsek felhasználásával régi-új iparágat, élhetőbb városokat, falvakat alakítsanak ki, és ennek érdekében előmozdítsák a politikai, gazdasági döntéseket.

A kezdeményezéshez eddig harminc térségbeli önkormányzat csatlakozott - közölte Karl Béla (független), Nagymányok polgármestere az MTI-vel. Polics József (Fidesz-KDNP), Komló polgármestere, a paktum egyik szószólója elmondta: az iparfejlesztési koncepció az alapanyagok komplex vegyészeti hasznosítására épül; szén, kommunális hulladék, szennyvíziszap felhasználásával állítanának elő, biogázt, polikarbonátot, műtrágyát, kerozint, de a szén akár gyógyszeralapanyag is lehet.

"A szén kitermelési költségei olyan magasak, hogy minél szélesebb körben kell hasznosítani az ásványkincset", mondta, de hozzátette azt is: először a technológia költség-haszon arányát kell egy mintaprojektben elemezni. Szerinte a kutatások elvégzéséhez 1-2 évre, a program felfutásához 8-10 évre lesz szükség.

A Kelet-Mecsek nincs túl jó gazdasági helyezetben, Baranya megye GDP-jének az országos átlaghoz viszonyított aránya évek óta csökken. Komlón, ahol 2000-ben szűnt meg végleg a szénbányászat, a rendszerváltozáskor 32 ezer ember élt, ma csak 25 ezren lakják a várost, és a lakosság öregszik. A szénvegyészeten kívül nincs mire alapozni a jövőt Polics szerint.

Kalmár István, a nagymányoki és a Váraljai-mázai szénmezőre kitermelési joggal rendelkező, pécsi Calamites Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy a Váralja-mázai medencében kitermelhető feketeszénvagyont mintegy 240 millió tonnára becsülik, de a szén hagyományos kitermelése és felhasználása ma már nem gazdaságos, és a környezetvédelmi szempontoknak sem felel meg.

Ezzel szemben az ún. tisztaszén-technológiával nagy hozzáadott értékű termékeket lehet előállítani, a mélyművelésű bányászatban keletkező 40 százaléknyi meddőanyagból pedig ki lehet nyerni a ritkaföldfémeket, vagy építőanyagot is elő lehet belőle állítani, magyarázta Kalmár.

A szakember szerint a technológia előnye az is, hogy az így előállított szintézisgáz cseppfolyósítása során a megújuló energiákkal és a paksi atomerőműben termelt éjszakai árammal előállított hidrogén tárolására is lehetőség nyílik. Az eljárás során keletkező szén-dioxidot ma már át lehet alakítani metanollá, és a korszerű mélyművelésű bányák metángáz-kibocsátását is hasznosítani lehet.

Kalmár István körülbelül egymilliárd euróra becsülte az iparág megteremtésének költségét, amihez még infrastrukturális költségek is járulnak. A Kelet-Mecsekben, a Máza-Váralja Dél 10,5 négyzetkilométeres területére kutatási koncesszióaval rendelkező Calamites Kft. 2011-ben Nagymányokon kezdett külszíni fejtéssel szenet termelni. Valamivel több mint 2000 tonna feketeszenet termeltek ki, de ennek az ajkai alumíniumgyártás leállása miatt nem volt piaca. A nagymányoki külfejtéses szénmező környezetvédelmi engedélyezési eljárása tíz éve húzódik, miután egy harkányi környezetvédelmi egyesület bíróságon támadta meg a zöldhatóság döntését; a mázai mélybánya környezetvédelmi eljárása folyamatban van.