9 év után újra nőtt a zenekiadók bevétele

GettyImages-545076371
2016.04.25. 16:21
Jó éve volt tavaly a magyar zeneiparnak, csaknem egy évtizedes vergődés után ugyanis 2015-ben nőni tudott az iparág összesített bevétele. Még mindig többet töltünk le, mint amennyit streamelve hallgatunk, de egyre többen hajlandóak fizetni a zenéért. A cédék kora lejárt, de a magyar kedvenceké még mindig nem. A cikk végére még az is kiderül, hogy az Ossian lemeze 2015-ben bekerült-e a legnépszerűbb magyar albumok közé. (Igen.)

2015. különleges év volt a magyar zeneiparnak: 2006 óta nem volt ugyanis olyan év, amikor nem csökkent, hanem még nőtt is zenekiadással foglalkozó cégek összesített bevétele. A 12,5 százalékos bevételnövekedés egyébként egy globális trendbe illeszkedik, hiszen a nemzetközi szinten is 2,5 százalékkal nőtt a kiadók bevétele.

A Mahasz legfrissebb adataiból kiderül, hogy a magyar zeneipar leginkább a jogdíjakból bejövő bevételekből profitált tavaly, de az is látszik, hogy nagyon fellendült a digitális zenepiac, miközben cédét és más kézzel fogható zenei termékeket pedig egyre kevesebben vesznek, de persze még így is több fogy fizikai zenéből, mint digitálisból.

Ez külföldön egyébként már nem így van: nemzetközi összesítésben már több a digitális eladás, és ez a szegmens tavaly már a nemzetközi bevételek csaknem felét (46 százalék) tette ki. Trendszerűen viszont Magyarországon volt erősebb éve a digitális piacnak: amíg itthon a digitális bevételek csak 8,2 százalékkal emelkedtek, itthon 54 százalékkal.

forrás: Mahasz
forrás: Mahasz

Az, hogy a digitális zenefogyasztás a fizikai fogyasztás kárára nő, globális trend, viszont nálunk sokkal gyorsabb volt a váltás folyamata, mint nemzetközi szinten: amíg a fizikai értékesítések globálisan csak 5,2 százalékkal estek, Magyarországon 20 százalékkal kevesebb fizikai hanghordozót adtak el.

All the downloads

A digitális zenehallgatást a világpiacon egyelőre még a legális letöltések dominálják, amik a globális bevételek 45 százalékát teszik ki, de a streaming (pl. Deezer, Spotify, Apple Music) is nagyon jön fel: csak tavaly 45,2 százalékkal nőtt ez a piac, ami így a digitális bevételek 43 százalékát adja, a globális zeneipari bevételeknek pedig a 19 százalékát jelenti.

Közben viszont a letöltések 10,5 százalékkal csökkentek tavaly, aminek az is az oka, hogy terjednek az okostelefonok, így egyre többen fizetnek elő streames szolgáltatásokra ahelyett, hogy letöltögetnék az albumokat és a számokat. 

A streamingért egyre többen fizetnek a világban: amíg 2010-ben még csak 8 millió embernek volt prémium előfizetése a világban, tavaly már 68 millióan hallgattak így zenét. Ennek a jelentés szerint az lett a következménye, hogy sok tetszhalott zenepiacba tért vissza az élet (Svédország, Hollandia), máshol pedig globális szinten láthatatlan piacokból látható méretűek lettek (pl. Mexikó vagy Kína).

forrás: Mahasz
forrás: Mahasz

Magyarországon egyelőre még nem vezet a streaming: a bevételek 49 százaléka jött streamingből, letöltésekből pedig csak 22 százalék jött össze. Mindez a magyar piac szempontjából azért érdekes, mert ez azt is jelenti, hogy sok olyan fogyasztó jött be a streamingen keresztül a legális piacra, akik korábban valószínűleg inkább letöltötték a zenét.

Közben pedig a fizikai zenebizniszen túl lett még egy terület, ahonnan a kiadók több pénzhez jutnak Magyarországon és globálisan is egyaránt: nálunk 17,1, a világban pedig 4,4 százalékkal több pénz jött be ugyanis jogdíjakból. A Mahasz jelentése alapján az elmúlt évtizedben az előadóknak kifizetett jogdíjak összege ráadásul több mint kétszeresére nőtt.

Érdekes különbség a nemzetközi zenei piachoz képest, hogy Magyarországon a kiadók bevételének legnagyobb része jogdíjakból származik, viszont ezeknek a rendszere külső szemlélőnek sokszor elég átláthatatlan, és emiatt az előadók végül sok esetben nem sok pénzhez jutnak hozzá.

forrás: Mahasz
forrás: Mahasz

Mit hallgattunk?

A fizikai eladások között a zenés DVD-k könyvelhették el a legnagyobb buktát: 2015-ben 2014-hez képest 84 százalékkal kevesebbet adtak el ilyenből. CD-ből is csaknem 22 százalékkal kevesebb kelt el. Ezen kívül viszont említésre méltó, hogy ahogy a globális piacon, Magyarországon is reneszánszát éli a bakelit: tavaly 43 százalékkal több vinyl fogyott itthon, és 66 százalékkal nagyobb árbevétel jött össze belőle, tehát többet vettek drágábban.

   Legnépszerűbb külföldi albumok Legnépszerűbb albumok
1 Adele: 25 Ákos: Még egyszer
2 Ed Sheeran: X Ganxsta Zolee és a Kartel: 25 év gengszter rap – Tribute album
3 Taylor Swift: 1989 Válogatás: Volt Fesztivál
4 Justin Bieber: Purpose Republic: Rajzoljunk álmokat
5 Sam Smith: In The Lonely Hour Ossian: Lélekerő
6 6 One Direction: Made In The A.M. Válogatás: Strand Fesztivál
7 Soundtrack: Fifty Shades Of Gray Adele: 25
8 Coldplay: A Head Full Of Dreams Tankcsapda: Urai vagyunk a helyzetnek
9 Meghan Trainor: Title Belga: Disco
10 The Weeknd: Beauty Behind The Madness Ákos: Dupla Aréna 2014

A repertoárt tekintve annyi változott, hogy bár még mindig magyar zenéből fogy a legtöbb a magyar piacon, de az arány 79-ről 66 százalékra csökkent tavalyra, miközben a nemzetközi popzene aránya 17-ről 27 százalékra nőtt. A klasszikus zene négyről 7 százalékra jött fel. Mindez a legnépszerűbb albumokon is látszik, amik közé Adele fért be egyedül nem magyar előadóként.