Bizarr diplomagyár épült Sümegen Isten és az MNB támogatásával

DSC 8082
2016.04.28. 01:22 Módosítva: 2016.04.28. 10:52
A Balog Zoltán vezette Emmi év elején hitelesítette, így ősztől már indulhat is a tanítás a sümegi John Henry Newman Oktatási Központban, amelynek anyacége már alakuláskor csinos összegeket nyert el az MNB-alapítványoktól. Az intézmény háttere zavaros, szellemi atyja egy korábban politikusok kamudiploma-botrányairól elhíresült férfi, a képzési koncepció pedig erősen összeesküvéselmélet-gyanús. Megnéztük az állítólag magánfinanszírozású iskolát, amelyet Sümeg önkormányzata is támogat, pedig előtte már több városból elhajtották a szervezőit.

Diplomát szeretne?

De nem éri el a minimális pontszámot?

Ne keseredjen el, VAN MEGOLDÁS!

Ezt a szöveget írta szórólapjára a John Henry Newman Intézet, amely a közösségi főiskolákról szóló törvény életbe lépése után idén januárban akkreditált felsőoktatási intézménnyé vált Magyarországon, és ősztől iskolát indíthat Sümegen – ehhez az önkormányzat két szép, de belül romos, felújításra szoruló épületet is adott nekik, bár állapota alapján ezek közül az egyikben még jó darabig nem lesz semmi. 

A Jövőegyetemnek nevezett, de valójában diplomagyárnak tűnő ködös koncepcióval és a mögötte álló furcsa figurákkal foglalkozott már a sajtó, de most az MNB-alapítványok botránya miatt újra ráirányult a figyelem. Kiderült ugyanis, hogy a John Henry Newman Oktatási Központ Kft. több mint 28 millió forintos támogatást kapott a Pallas Athéné alapítványoktól különféle projektjeire.

Az MNB-alapítványok egyik kiemelt célja hivatalosan az oktatásfinanszírozás, így első pillantásra nincs semmi meglepő abban, hogy a JHNOK sikerrel pályázhat néhány célzott támogatásra, de a főiskolát közelebbről megnézve azért jobb helyet is el tudnánk képzelni ennek a pénznek. A pénzt négy tételben utalták ki az főiskolát működtető cégnek:

  • Első körben 2015 szeptemberében kaptak 6,3 milliót a PADA-tól egy gazdaságetikai, illetve egy genderelméleti könyv kiadására, előbbi a globalizáció, utóbbi pedig a genderforradalom hatásaival foglalkozik a társadalmi normarendszerre, az intézmény politikai irányultságából következtetve a kötetek valószínűleg ezek keresztény-konzervatív kritikáját fogalmazzák meg.
  • Három nappal később a PAGEO dobta meg őket 9,5 millió forinttal interdiszciplináris gazdaságetikai konferencia szervezésére.
  • Majd októberben ismét a PADA-val szerződtek 1,3 millióra a Korszerű szövetkezeti elvek című tárgy támogatására.
  • Decemberben pedig Az argentin szuverén adósság kezelésének alternatív módszertana és annak tanulságai a magyar párhuzamok tükrében elnevezésű projektjükre vágtak hozzájuk közel 11 milliót. 

Főiskolát álmodott az önjelölt lovagprofesszor

Tehát szűk három hónap alatt egész csinos összeget akasztott le az MNB-től a magát közösségi főiskolának tituláló projekt, melynek megálmodója Kertész-Bakos Ferenc. Kertész-Bakos a Wekerle Sándor Üzleti Főiskola tanára, korábban csupa zavaros oktatási ügy kapcsán bukkant fel a neve a médiában. Először 2013-ban találták meg, amikor kiderült, hogy a Zöldhatóságot vezető Tolnai Jánosné „Tüzépes” Kati diplomája arról a kamuegyetemről származik, amelynek Kertész-Bakos a dékánja.

Kertész-Bakos ragaszkodott hozzá, hogy bár a Pro Deo State University által kiállított papírokat Magyarországon nem ismerik el automatikusan, attól még azok valós diplomák, így az időközben lemondott Tolnainé és a saját egyetemi, illetve doktori végzettsége sem kamu. A papírok fizikailag egyébként tényleg léteznek, a sajátjait KBF meg is mutatta a nyilvánosságnak egy tavaly őszi eseményen, de ez persze még nem jelenti azt, hogy bármi jelentőségük lenne, vagy valódi oktatás folyna az intézményben, ami kiállította. 

A Pro Deo State Universityről azt érdemes tudni, hogy Kertész-Bakoson és Tolnainén kívül több közszereplő kamudiplomáját, illetve doktoriját is kiállította.

Itteni tanulmányai alapján állította magáról többek között Gyenes Levente gyömrői polgármester, hogy doktori címe van, de miután cikkezni kezdtek róla, inkább eltüntette neve elől a titulust.

A PDSU-t a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége tartja fenn. A bonyolult nevű szervezet Kertész-Bakos megfogalmazásában egy „a Magyar Köztársaság által diplomáciai szinten el nem ismert, ugyanakkor létező, és magát terület nélküli rendi államként meghatározó” valami, egyetemének New York-i székhelyére azonban csak egy lemezkiadó van bejelentve. A kettő közti kapcsolat a kiadó által futtatott Manowar zenekar frontembere lehet, aki a különös „lovagrend” tagja is egyben. A kusza szervezetről, amelyet csak néhány ország ismer el a világon, az Átlátszón olvashat bővebben

És ha már a régebbi cikkeknél tartunk, Kertész-Bakost kérdeztük arról is, mit szólt a sajtóban megjelent, személyét érintő állításokhoz, és ha olyan biztos az igazában, miért nem kért soha helyreigazítást. Erre azt válaszolta, az embereket úgyis csak a botrány érdekli, ezért ennek nem lett volna értelme. 

Papír nincs, de a felsőoktatásban tanít

Kertész-Bakosnak tehát nincs Magyarországon elismert diplomája és doktori fokozata, a John Henry Newman Oktatási Központ szervezésében meghirdetett Közpolitikai Akadémiák előadójaként ugyanakkor a professzor címet használja. Az Index megkeresésére elmondta, hogy papírjai jelenleg valóban nem érnek semmit a magyar felsőoktatásban, de erre egyelőre nincs is szüksége, mivel csak a népfőiskolaként működő közpolitikai akadémián ad elő, az év elején akkreditált felsőoktatási képzésükben nem oktat.

„Ha beszállok az oktatásba a főiskolán, majd honosítom a diplomámat" – magyarázta. Az említett népfőiskolai projekt keretében olyanokkal osztja meg a pódiumot, mint például a KDNP-s Benda József, aki vad népesedéspolitikai eszméiről vált ismertté. 

A honosított diploma hiánya mostanáig nem zavarta Kertész-Bakost abban, hogy főiskolán tanítson. Több választható tárgyat is visz a Budapesten található Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán, amelyek a hallgatói visszajelzések alapján kifejezetten népszerűek. Az oktatási központ ötlete is a Wekerlén született, ahol először John Henry Newman Intézet néven működtek a főiskola néhány másik tanárával együtt.

Az intézet kötelékébe tartozó tanárok többek közt keresztény-konzervatív szemléletű értékelméletet, kulturális antropológiát és globális etikát is tanítanak a wekerlés diákoknak, ősztől pedig a sümegi közösségi főiskolán is folytatják tevékenységüket, ahol formailag a Wekerle kihelyezett képzése folyik majd egy plusz ideológia lórúgással megspékelve. 

Már csak a kereszténység segíthet rajtunk

Az iskola névadója

John Henry Newman a 19. században élt anglikán, majd katolikus teológus, bíboros volt. Pályája során többek között az Oxfordi Egyetem lelkészi szolgálatát is ellátta, az Oxford-mozgalom egyik szellemi atyjaként tartják számon. Ez a mozgalom indított irodalmi hadjáratot az anglikán „high church”-ben eluralkodó liberalizmus ellen, és közelítette az anglikán vallást a katolikushoz. 

Newman végül odáig jutott a katolicizmusban való elmélyülésben, hogy arra a meggyőződésre jutott, a katolikus egyház az igaz keresztény ősegyház. Ezért 1843-ban lemondott anglikán lelkészi posztjáról, és 1845-ben áttért a katolikus egyházba, ettől kezdve katolikus teológusként, 1879-től pedig már bíborosként is tevékenykedett élete végéig. 

A Balog Zoltán vezette Emmi által akkreditált sümegi főiskola a honlapján és az oktatás helyszínén járva is furcsa hibridnek tűnik. Az intézmény weboldalán közzétett küldetésében nagyon erős mondatok szerepelnek, rögtön azzal nyit, hogy:

A társadalom eltávolodott attól az Istentől, akit korábban az ember az abszolút igazsággal és igazságossággal azonosított. Elárasztotta pornográfiával és kulturálatlansággal a világot, megmérgezte a nemeket, és aláásta a férfi és nő közti kapcsolatot. Ezért az emberiség ma egy morbid, dekadens, enervált, felületes, képmutató társadalomban él, ahol az emberek kiárusítják magukat, hogy munkához jussanak, és ahol a tömegtájékoztatás és a nevelés a propaganda és a tudatipar áldozatává lett.

A folytatásban még hosszan ragozzák a világ elfajzottságát, és azt írják, az általuk nyújtott „interdiszciplináris képzésen” részt vevő hallgatókból érzékeny és jól informált értelmiségiek lesznek, akik képesek önkiteljesedésre és szakmai önmegvalósításra.

A küldetésben megfogalmazottakhoz még ad egy kis pluszt az iskola szellemi atyjaként működő Kertész-Bakos Wikipédia-oldalán fent lévő szöveg, amely az önjelölt professzor munkásságát foglalja össze. KBF szerint a kapitalizmus logikájából törvényszerűen következő ellenkulturális mozgalmak – a new age és az újpogányság – térhódítása a nemzetközi szabadkőművesség ideológiai győzelme, amellyel szemben csak a kereszténységhez való visszatérés lehet általános érvényű megoldás. 

Széles Gábor mind a tíz ujját megnyalná

Az összeesküvés-elméletekből ismerős szabadkőművesezés, a keresztény-fundamentalista gondolatok és a fogyasztói társadalom erőteljes bírálata önmagukban még könnyen összeszervezhetők egy Széles Gábor-i értelemben vett logikai rendszerbe, az viszont ennek fényében elég meglepő, hogy milyen képzéseket hirdettek meg az újdonsült főiskolán:

szeptembertől gazdálkodás és menedzsementet, illetve kereskedelem és marketinget tanítanak majd

levelező szakos BA-hallgatóknak Sümegen. A képzések leírását bármelyik, teljesen mainstream üzleti főiskola honlapjáról is átemelhették, annyira piacpárti és rendszerkonform mind a kettő, ami furcsának tűnik ezzel az ideológiai hátországgal, meg is kérdeztük erről Kertész-Bakos Ferencet.

KBF szerint ez csak látszólagos ellentmondás, és lehetséges a világnézetük beépítése a tanrendbe. "Nem értek egyet azzal, ahogy ma a hit és erkölcstant oktatják az iskolákban, külön tantárgyként. Az erkölcstanon oktatott elveknek inkább a többi óra anyagában kellene megjelennie, erre törekszünk majd mi is" – mondta. 

Arra a kérdésre, hogy vajon mennyire lesznek piacképesek a keresztény szellemű kereskedelmi és menedzsmentdiplomák, a főiskola megálmodója nem tudott válaszolni, de azt mondta, több Balaton-környéki vendéglátóssal is egyeztettek már, akik adott esetben szívesen fogadnák gyakorlatra a hallgatóikat. 

Önfeláldozó tanárok pénzelik az iskolát?

Kertész-Bakos sietett leszögezni, hogy intézményük nem kap állami pénzt. Ez mondjuk csak részben van így, a három hónap alatt elnyert közel 30 millió MNB-alapítványi forintról ugyanis most már minden kétséget kizáróan kiderült, hogy közpénz. Ezek elméletileg célzott támogatások, tehát csak azokra a fentebb részletezett projektekre lehet elkölteni, amelyekre elnyerték őket, és négyből három állítólag már meg is valósult.

Ezek viszont erősen túlárazottnak tűnnek, pláne az iskola tanárait tömörítő szellemi műhely eddigi nyilvánosan megtekinthető projektjeihez mérten. Kifejezetten gyanús a tavaly októberben tartott kétnapos Első magyar interdiszciplináris gazdasági konferencia, amelynek az interneten fellelhető nyomai pár rossz minőségben felvett videó és az előadások alapján készült kötet. Ezek alapján a rendezvényen a szokásos antifeminista, modernitás- és felvilágosodáskritikus hangvételben osztották az észt részben külföldi előadók 9 470 000 forintért. Mazochista hajlamúaknak ajánlom a Gabriele Kuby előadását az ördögi genderforradalomról:

Ha elfogadjuk Kertész-Bakos állítását, miszerint az államtól pénzt nem kaptak, az MNB-s pályázati források pedig ténylegesen a projektekre mentek el, akkor

felmerül a kérdés, hogy mégis miből indítják be szeptemberben az iskolát.

Mikor erről érdeklődtünk, az intézmény atyja titokzatos választ adott: azt állítja, magánszemélyek dobták össze a kft.-t tulajdonló Kárpát-medencei Jövőegyetemért Egyesületnek az ehhez szükséges összeget. Hogy pontosan kik, arra nem akart válaszolni, de azt elárulta, hogy tetemes részét maguk a Wekerle Sándor főiskola szeptembertől Sümegen is tanító oktatói dobták össze a főiskolai fizetésük jókora részéről lemondva ezért a nemes célért.

Hamarosan Sümeg lesz az új Oxford

A hangzatos nevű jövőegyetem-projektet az állítólagos tanári áldozaton kívül Sümeg város önkormányzata is támogatja abban a reményben, hogy egy oktatási intézmény növelheti a térség népességmegtartó erejét. Végh László, Sümeg Fideszes polgármestere annyira megörült az ötletnek, hogy amikor Kertész-Bakosék megkeresték a John Henry Newman-tervvel, rögtön megkínálta őket két szép ingatlannal a városban: használhatják a korábban szülészetként, majd idősek otthonaként szolgáló impozáns és egészen nagy, bár jelenleg lerobbant belvárosi épületet és a tőle pár perc járásra található volt óvodai épületet is.

A jövőegyetem-koncepció, melynek saját, nem túl futurisztikus honlapja is van, akár múltegyetemnek is nevezhetné magát, lényege ugyanis a középkori, egyházi fenntartású egyetemi rendszerhez való visszatérés egy „harmadik generációs, önfenntartó kampuszon”, amely a környezetével szimbiózisban működve szolgálja a térség gazdasági-szellemi fejlődését. Az ambiciózus leírás szerint Sümegen egyenesen

Mikro-Oxford épül, ami a tudásteremtés új modelljét építi fel hazánk és távlatilag az egész közép-európai nagytérség számára.

A nagyszabású kampusznak egyelőre csak a kisebbik fele, a volt óvoda van készen nagyjából, ez az, amit hivatalosan a magánadományokból hoztak össze. Az épületet szépen rendbe hozták, frissen van festve, készen vannak a tantermek és számítógéptermek is, bár a könyvtár leginkább úgy néz ki, mintha fideszes nagymamák antikvár könyveiből hordták volna össze. Itt indul majd szeptemberben a levelező szakosok tanítása, az első évfolyam Kertész-Bakos szerint rögtön eléri majd a maximális, 120 fős létszámot. Eddig a helyek harmada telt be a normál a felvételi eljáráson, de - ahogy az az iskola szóróanyagából is kitűnik -, ők elsősorban a pótfelvételizőkre lőnek.

Isten és Matolcsy György segedelmével

Az iskolacsinálás nincs ingyen, a John Henry Newman tandíjakból tervezi fenntartani magát, jelenleg 168 ezer forint egy félév ára a honlap szerint. Vezetője azt mondta, ahhoz, hogy az intézmény valóban rentábilis legyen, 500 fős hallgatói létszámot kellene elérni, amit a következő években be is céloznak. Ennyi diáknak már nem lesz elég a kisebbik épület, tehát fel kell majd újítaniuk az önkormányzattól kapott volt kórházat is, amit kívülről bekukucskálva elég lepukkantnak láttunk, de Kertész-Bakos szerint nem olyan vészes a helyzet. 

Hogy erre, illetve az intézmény fenntartására az 500 hallgató elérésééig miből lesz pénz, azt Kertész-Bakos nem tudja, de nem tűnt úgy, hogy aggódna: az eddig is nagylelkűnek bizonyult oktatók majd lemondanak a honoráriumukról, illetve ahogy fogalmazott,

ha az Isten bárányt adott, legelőt is fog adni hozzá.

Isten legelőire a főiskola leendő diákjai is bizton számíthatnak, ugyanis már most létrehoztak két ösztöndíjpályázatot a részükre. A bőkezűbb, egymillió forintos Boldog Özséb-ösztöndíjat különféle egyházi szervezetek finanszírozzák (ez a teljes BA-képzés díját fedezi), a Sümeg önkormányzata által pénzelt városi ösztöndíjat pedig félévente újra meg kell pályázni. A város kifejezetten nagylelkű az oktatási központtal, hogy a két épület mellett még a kétes színvonalú képzésben tanulók egy részének tandíját is állja.

Kertész-Bakoséknak sokáig kellett keresniük, mire találtak olyan önkormányzatot, ami vevő volt a terveikre: a Magyar Narancs információi szerint mielőtt kikötöttek Sümegen, már bepróbálkoztak Vácon, Kaposváron és Pécsett is, de mindenhonnan elhajtották őket, mert nem tűntek elég kompetensnek a városvezetők számára. Hogy mivel győzték meg Sümeget, és hogy mennyi pénzt szán az önkormányzat a tanulók ösztöndíjaira, arról megkérdeztük a polgármestert, de cikkünk megjelenésééig nem kaptunk választ.

A John Henry Newman Intézet korábbi ötletei között egyébként szerepelt egy kifejezetten bevándorlókat célzó iskola alapítása is, amely az Európába érkezőket oktatta volna a zsidó-keresztény kultúrkör hagyományaira és értékeire, erről azonban időközben letettek, mivel Kertész-Bakos szerint a migránsválság óta a bevándorlási kérdésben a napi politikai szekértábor-logika érvényesül, ők pedig nem kívánnak belefolyni ebbe. Maradt tehát a jövőegyetem, amihez a jelen állás szerint a továbbiakban is számíthatnak Matolcsyék zsíros támogatására.

(Borítókép: A sümegi John Henry Newman Oktatási Központ épülete. Fotó: Bődey János/Index)