János, Pál
20 °C
34 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

OECD: A magyarok nem készültek fel a változásokra

2016.05.06. 17:25

Szépek a gazdasági mutatók, de hogy fenn is maradjon a növekedés, ahhoz elég sok mindenen kellene változtatnia a kormánynak - így lehetne összefoglalni az OECD legújabb, Magyarországgal foglalkozó tanulmányát. 

A 130 oldalas tanulmány elismeri, hogy visszatért a növekedés Magyarországra és a makrogazdasági egyensúlytalanságok is kezdenek a helyükre kerülni az államadósság csökkenésével és azzal, hogy Magyarország egy ideje többet exportál, mint amennyit importál. Viszont minden dicséret után egy kis feddéssel is készül az OECD, mert

a magyar kormány vagy nem tesz eleget azért, hogy a növekedést megalapozó dolgok a jó irányba változzanak, vagy még ront is a helyzeten.

Még az olyan pozitív folyamatokat is, mint az államadósság és a költségvetési hiány csökkenése, is veszélyezteti például az, hogy az árampiacon szinte csak állami szereplők maradtak vannak. Ez a szektor viszont elég veszteséges, részben az államilag szabályozott árazás miatt, ami viszont innentől fogva komoly kockázatot jelent a költségvetésre nézve.

Az is probléma az OECD szerint, hogy a magyar adórendszer még mindig túlságosan a munkát terhelő adókra épül, amik helyett a fogyasztást terhelő adókat kellene jobban előtérbe helyezni, odafigyelve azok elosztási hatásaira. Emellett pedig fel kellene pörgetni az áfacsalás elleni harcot.

Míg az OECD elismeri, hogy a beruházások 2012 óta újra növekedni kezdtek, a növekedésért viszont leginkább a külföldi multicégek beruházásai és az uniós transzferek felelősek, miközben a magyar cégek, különösen a KKV-k alig mernek beruházni. Ennek az oka a jelentés szerint az, hogy

túl gyorsan, kiszámíthatatlanul és átláthatatlanul változnak a szabályozások.

A beruházások hiánya mellett a másik legkomolyabb probléma, amit az OECD kiemelt, az az, hogy nincs elég felkészült dolgozó az országban. A tanulmány szerint a magyar oktatási és képzési rendszer nem tartott lépést a gazdaság fejlődésével, és nem veszi kellőképpen figyelembe, hogy milyen készségekre van szüksége egy modern munkáltatónak. Emiatt pedig Magyarországon a negyedik legalacsonyabb az alacsonyabban képzettek foglalkoztatása.

Alacsony iskolázottságúak foglalkoztatottsága az OECD tagállamokban
Alacsony iskolázottságúak foglalkoztatottsága az OECD tagállamokban
Fotó: OECD

A technológiai változások miatt a dolgozók megszerzett készségei egyre inkább fölöslegesé vállnak, ezért inkább arra kellene fölkészíteni az embereket, hogy az iskola befejezése után is tudjanak tanulni és alkalmazkodni tudjanak a változásokhoz. Az OECD szerint a a közmunka helyett vagy mellett is inkább a munkanélküliek képzésére kellene koncentrálni, mert a közfoglalkoztatottaknak csak 14 százaléka tud elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon. 

A felsőoktatással sincs minden rendben az OECD szerint, mert az igaz, hogy az elmúlt években nőtt a beiratkozók száma, ezt is lehetne növelni, diplomát is szerzők aránya viszont még mindig elég alacsony. A tanulmány szerint a kormánynak növelnie kellene a felsőoktatás finanszírozását, és ösztönöznie az egyetemek/főiskolák és a magánvállalatok közötti partnerségek megerősödését,hogy több friss diplomás találjon a végzettségének megfelelő állást.

Ezen kívül még mindig nagyon alacsony a kisgyermekes nők foglalkoztatottásága,

az anyaság még mindig kiszorítja a munkaerőpiacról a nőket.

Az OECD országok közül Magyarországon a legsúlyosabb ez a probléma, a kisgyermekes anyáknak csak kicsit több mint 10 százaléka dolgozik, míg az OECD átlag majdnem 55 százalék. Ezt  a bölcsődei férőhelyek bővítése mellett az apasági szabadság bevezetésével lehetne orvosolni, hogy ne csak az anyák maradhassanak otthona gyerekeikkel. 

0-2 éves gyerekeket nevelő anyák foglalkoztatottsága 2013-ban
0-2 éves gyerekeket nevelő anyák foglalkoztatottsága 2013-ban
Fotó: OECD

Az, hogy jobban megtalálják az emberek a helyüket a munkaerőpiacon, azért is fontos, mert Magyarországon még régiós összehasonlításban is nagyon nagy a munkaerőhiány, ami viszonylag rövid időn belül komoly gazdasági problémákat fog okozni. Hogy ez mekkora probléma, az jól látszik azon az ábrán, ami azt mutatja, a cégek hány százaléka jelentette, hogy komoly problémát okoz nekik a munkaerőhiány. Magyarországon ez mára több, mint a cégek 50 százalékára igaz, míg Lengyelországban csak a vállalatok 20, Szlovákiában 10 százalékának van ilyen problémája. 

Munkaerőhiány Magyarországon és más kelet-európai országokban
Munkaerőhiány Magyarországon és más kelet-európai országokban
Fotó: OECD

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!