Hedvig
8 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Az állam, ami csődbe menne, de nem hagyják

GettyImages-527109066
2016.05.12. 10:40
Az európai menekültválsággal egyidejűleg az Egyesült Államok 500 ezer állampolgára hagyta el otthonát egy jobb élet reményében – ez a mondat akár egy álhíreket terjesztő orosz propaganda oldalon is megjelenhetne, de szerencsére a valóság ennél árnyaltabb. Az USA-hoz tartozó Puerto Rico 2015-ben olyan mély adósságspirálba került, hogy belső migrációként a lakosság 15 százaléka költözött át az Egyesült Államok központi területeire. Az állam májusban fizetésképtelenné vált, rég csődöt jelentene, ha tudna. Ebben viszont megakadályozza saját alkotmánya és az Egyesült Államok rejtélyes törvénye. 70 milliárd dollárral tartoznak, amit mindenképp ki kell fizetniük.

Puerto Rico az alkotmánya szerint önálló állam, valójában azonban csak az Egyesült Államok külbirtoka, államfője az USA mindenkori elnöke, de a helyi ügyekről maguk dönthetnek. Az ország része épp úgy, ahogy Kalifornia vagy Texas, annyi különbséggel, hogy nincs beleszólása a washingtoni törvényhozásba, hiába ül egy képviselője a Kongresszusban, szavazati joga nincs.

Ez is közrejátszhatott abban, hogy 1984-ben a kongresszus vita és valódi előkészítés nélkül fogadta el a csődvédelmi törvény módosítását, amely kódolta, hogy Puerto Rico előbb-utóbb belefulladjon az adósságába. A karibi szigetet eltiltották a csődvédelemtől, az állam csak azért nem ment csődbe, mert törvényileg nem tud.

Pedig a sziget fizetésképtelen, teljes fennálló tartozása 72 milliárd dollárra rúg, gazdasága recesszióban van. A helyi munkanélküliségi ráta a duplája az amerikainak, ami miatt a lakosság tömegesen települ át az Egyesült Államokba, tovább csökkentve az adófizetők körét.

Nem, nem és nem

Gyakori tévhit, hogy az Egyesült Államoknak 52 állama van, és az amerikaiak annyira ostobák, hogy még mindig 50-ről beszélnek. Utoljára Hawaii csatlakozott 1959-ben, velük lett ötven.

Puerto Rico nem tagállam, csak teljes önkormányzattal rendelkező társult állam, mint Guam. A teljes jogú tagság az USA részéről soha nem merült fel.

2012-ben ugyan tartottak egy népszavazást, ahol a Puerto Ricó-iak 61,2 százaléka szavazott arra, hogy tagállammá lépjenek elő, de az Egyesült Államokat az eredmény semmire nem kötelezte.  

A CNN adatai szerint a szegénység elől már 500 ezren menekültek át az Egyesült Államokba. 

Vagyis a lakosság 15 százaléka használta ki, hogy az USA állampolgára és semmilyen bevándorlási megkötés nem vonatkozik rá.

A becslések szerint naponta átlag egy orvos hagyja el a szigetet, ez pedig az első lépés a Puerto Ricóra váró humanitárius katasztrófa felé. A lakosság 20 százalékát már megfertőzte a zikaláz vagy fokozottan kitett a vírusnak. Pénz már most sincs a megfelelő ellátásukra, de hamarosan orvosok sem lesznek, akik kezelhetnék őket.

A költségekből nincs honnan lefaragni: a kórházakban már áramkimaradások vannak a kifizetetlen számlák miatt, egy év alatt 150 iskolát zártak be. Lassan a nyugdíjakra és az állami fizetésekre se lesz pénz.

Adósságtörlesztés mindenek felett

Amennyiben a rendelkezésre álló bevételek nem elegendők az adott pénzügyi évre előirányzott kiadások finanszírozására, az államadósságot és azok kamatait kell először visszafizetni

– az idézett sorok nem egy hitelszerződésben szerepelnek, hanem Puerto Rico alkotmányában. A sziget kormányzósága már az 1950-es évektől annyira rá volt utalva a külső tőke bevonására, hogy a döntéshozók képesek voltak az alaptörvényben vállalni: előbb fizetik vissza az adósságukat, minthogy az iskolák és az egészségügyi intézmények fenntartására költsenek, vagy elutalják a nyugdíjakat és a közalkalmazottak bérét.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok propagandacélokból támogatni kezdte az 1898-ban, a spanyol-amerikai háborúban megszerzett Puerto Rico gazdaságélénkítését. Adókedvezményeket adtak azoknak az amerikai cégeknek, amelyek vállalták, hogy átköltöznek a karibi szigetre. Mindezt azért, hogy a hidegháború közepén a szovjetek orra alá dörgölhessék a működő kapitalizmus sikereit az egykori spanyol gyarmaton.

Az országon belüli offshore-paradicsom kialakítása 1986-ban pörgött fel igazán: tíz évre minden amerikai cég mentesült a nyereségére kivetett adóterhektől, ha a pénz 75 százalékát a szigeten fektette be. A kongresszusi törvénnyel megtámogatott legális adóelkerülés odavezetett, hogy 5 év alatt négyszeresére nőtt a helyben alapított vállalkozások száma. Cégalapító-szolgáltatások indultak, hogy segítsék az anyaországi vállalatok és befektetők beruházásait. A közvetítő cégek segítették azt is, hogy zavaros céghálók végén érdemi ráfordítás nélkül tűnjenek el az adómentes befektetések. 

A gazdasági válság egy évvel korábban kopogtatott

1996-ban a kongresszus észbe kapott: évi 10-35 milliárd dollár bevétel esett ki az Egyesült Államok költségvetéséből. Új törvényt hoztak azzal a szándékkal, hogy 10 év alatt kivezetik az adókedvezményeket, elengedik Puerto Rico kezét. A becslések abba az irányba mutattak, hogy a sziget kereskedelme, gyógyszeripara és ingatlanpiaca továbbra is a növekedés motorja marad. Eddigre már 100 vegyipari üzem működött a szigeten, köztük a Viagrát gyártó Pfizer is.

2007-ben, egy évvel a világgazdasági válság előtt Puerto Ricóról kivonultak az adókedvezménnyel odacsábított amerikai cégek. A GDP már ebben az évben 1,2 százalékkal zsugorodott, de 2009-ben már 3,8 százalékos volt a recesszió.

A külbirtok lakossága viszont három évtized alatt megszokta, hogy az Egyesült Államok életszínvonalát kapja, ezért a kormány hitelekből kezdte fedezni a jóléti és szociális szolgáltatások fenntartását. Mellette új befektetői lehetőségeket keresett, kevés sikerrel.

Kötvénykibocsátásba kezdtek, ennek nagy részét pedig tudtán kívül az Egyesült Államok lakossága vásárolta meg. Az amerikai válságkezelésben fontos szerep jutott az önkormányzati kötvényeknek. Leegyszerűsítve: ebben a konstrukcióban mindenki egy város vagy tagállam adósságát finanszírozta a piacinál magasabb hozamért cserébe.

Mivel a Puerto Rico-i kötvényeket eleve magasabb kamattal árusították, mint a többi államét, valamint a kongresszus újabb adókedvezményt adott ezekre, a hitelintézetek rávetették magukat. Egybeolvasztották más önkormányzati kötvényekkel, emiatt történhetett meg például az, hogy a marylandiként árusított csomag 50,4 százaléka mögött a karibi sziget kötvényei voltak. 

Adósságspirál és lassú kivéreztetés

Puerto Rico gazdasága beragadt, 2012 kivételével nem volt olyan év, hogy a GDP növekedett volna. Az 1 százalék körüli recesszió már sikertörténetnek számított. Egyre több önkormányzati kötvényt kezdtek árusítani.

 

2015-ben viszont elérkezett a pillanat, amikor a hitelezők ráböktek a Puerto Rico-i alkotmány fent idézett bekezdésére, és a pénzüket követelték. Egy év alatt belekezdtek az állami kiadások lefaragásába és jött a már említett iskola- és kórházösszevonás, fizetéscsökkentés stb.

Ez nem politikai kérdés, ez matematika

 – hivatkozott az ország alkotmányára Garcia Padilla, Puerto Rico kormányzója, mikor kihirdette a lépéseket.

A helyi vezetés lélegzetvételhez jutott, de idén májusban a 782 millió dollár számla megérkezésekor csak széttárták a karjukat. A már említett 1984-es törvény és az alkotmány viszont beint a kormánynak: nincs kifogás, ki kell fizetniük mind a 70 milliárd dollár tartozásukat. Mindegyik tételt akkor, amikor a számla bejön. Ha mégsem tennék, nincs az a pénzügyi bíróság, amelyiknél ne veszítenék el az ellenük indított eljárást.

Miért nem tesz semmit az Egyesült Államok?

A demokrata párt 2015 őszén már a kongresszus elé terjesztett egy törvényjavaslatot, hogy Puerto Ricót kimentsék a teljes eladósodásból és lehetővé tegyék a külbirtok közintézményeinek csődvédelmet. A tervezet szerint átstrukturálnák a 70 milliárdos adósságot és egy kisebb pénzügyi mentőövet dobnának az országnak. 

A republikánusok viszont leszavazták a javaslatot, helyette egy sajáttal álltak elő. A GOP egy pénzügyi tervet dolgozott ki az adósság törlesztésére és a kormány kiadásainak lefaragására. Csődvédelemről viszont szó nincs a javaslatban, a demokraták ezért hallani sem akarnak róla.

Imádom az adósságot, senki sem ért nálam jobban az adóssághoz. Puerto Ricónak egyszerűen túl sok adóssága van. Be kell csődölniük, visszavágni az adósságukat és újrakezdeni az üzletelést

– közölte a CNN-nel Donald Trump, republikánus elnökjelölt, elárulva, hogy semmit nem értett meg a sziget problémájának gyökeréből.

A demokrata párt elnökjelöltéségért harcoló Hillary Clinton már többször is kiállt Puerto Rico megmentése mellett. Április elején szakértőket küldött a szigetre, hogy a zikaláz veszélyét felmérjék és segítsenek a helyi hatóságoknak. Konkrét javaslatot a válságkezelésre, sem ő, sem Bernie Sanders nem közölt még. 

Június 5-én viszont előválasztás lesz Puerto Ricón is, amikor nem kerülhetik el, hogy állást foglaljanak: egy hónappal később 2 milliárd dollárt kellene visszafizetnie a hitelezőknek.

(Borítókép: Egy romos épület a Pureto Rico-i nemzeti színre festett ajtóval San Juanban. Fotó: Bloomberg/Getty Images)