Béla
4 °C
15 °C

Nagyon kell a pénz, újra nekimegyünk Brüsszelnek

2016.05.17. 10:31

Az Európai Bizottságnak addig nem kellene beleszólnia abba, hogy miként és milyen sebességgel költi el a kormány az európai uniós forrásokat, amíg "mi eredményként tudjuk felmutatni, amit ígértünk". Ha pedig az EU bele akar szólni, akkor a kormány elmegy a falig - nyilatkozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Napinak.

Ugyanakkor az esetleges szabálytalanságok miatti támogatásmegvonás kapcsán azt is elismerte, hogy 

Damoklész kardja a támogatások felfüggesztése kapcsán hat éve folyamatosan ott lebeg, ám mindig sikerült megelőzni a bajt, még akkor is, ha bizonyos ügyekben csak néhány centiméteren múlt.

Csepreghy arról beszélt: az "összkormányzati szándék szerint a magyar gazdaság számára az a legkedvezőbb, ha gyorsan használjuk fel az uniós forrásokat". A Miniszterelnökség azt szeretné, ha 2018, tehát a választási év végére kifizetnék az EU-s források döntő részét, összesen több mint 4000 milliárd forintot.

Ezt az erőltetett tempót azonban az Európai Bizottság kiszivárgott hírek szerint ellenzi. Ahogy azt is, hogy a magyar kormány 50 százalékos előleget akar adni az EU-s forrásokra pályázó cégek és önkormányzatok számára, amit a költségvetésből finanszíroznának.

A brüsszeli aggodalmakra Csepreghy azt mondta,

nekünk nem Brüsszel, hanem a magyar választók és a magyar cégek érdekeit kell képviselnünk. Természetes, hogy a két érdek néha egymásnak feszül.

Arra a felvetésre, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium éves szinten 4-500 milliárd forinttal alacsonyabb EU-s kifizetésekkel számol, mint a Miniszterelnökség, úgy fogalmazott: a két tárca eltérő karakteréből fakad a különbség. Az NGM-től pedig "el is várható a szigor, hiszen a költségvetés stabilitására kell törekedniük".

A közbeszerzési rendszert ért bírálatokra reagálva pedig azt mondta, ezek nem vették figyelembe a tavaly novemberben eszközölt törvényi változtatásokat.

A pályázatok cégre szabásának vádjával kapcsolatban Csepreghy kettős mércével vádolta az Európai Bizottságot. Arról beszélt, hogy Ausztriában két osztrák cég, a Strabag és a Swietelsky kapja meg az építőipari beruházások 80-90 százalékát, míg Magyarországon jóval több cég fér a húsosfazékhoz. Egyébként az osztrák építőipari beruházások alapvetően nem EU-s pénzekből folynak, de ezt nem említette az államtitkár. 

Azt az állítást viszont megismételte, hogy bár 8600 milliárdnyi EU-támogatást kaptunk 2007 és 2013 között, de közben mintegy 3000 milliárdot be is fizettünk az uniós kasszába, a fennmaradó 5600 milliárdnál pedig

nagyobb az a gazdasági veszteség, amely 2004 után a tőke szabad áramlásából következett a vámok és adóbevételek kiesése nyomán.

Más szóval a Miniszterelnökség szerint buktunk az EU-belépésen. Mert míg a Swietelsky és a Strabag idejöhet építeni, addig a magyar cégek labdába sem rúghatnak Ausztriában, és a magyar kiskereskedelmi láncok sem terjeszkedhetnek Franciaországban. Ennek pedig az az oka szerinte, hogy "Brüsszelben természetesnek veszik azt, hogy a külföldi vállalkozások előtti piacsemlegességet nem érvényesíti sem az osztrák, sem a francia, sem a német kabinet".

Ennek ellenére azért a 2014-2020-as ciklusban elég sok mindent meg akarnak csinálni az EU-pénzekből:

  • Az összes megyei jogú városba gyorsforgalmi utat építenének.
  • Az összes autópályát kivezetnék a határig
  • A források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre adják, vállalkozásoknak folyósítják
  • 40 százalék pedig az infrastruktúrára megy