Mária
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

A pénz megy, a szemét itt marad

Ez történt a gazdaságban az év 21. hetében

2016.05.29. 10:12
Sok településen leállhat a szemétszállítás a nyáron a szemétdíj államosítása miatt. Közben Csányi Sándor kinézte magának a Tescót, Matolcsy szobrának a helyét már keresik, a boltokban pedig nemsokára kötelező lehet a magyar alma meg a magyar tej. Összeszedtük a hét legfontosabb gazdasági hírt az elmúlt hétről.

1. Rajtunk maradhat a szemét a nyár közepén

Hónapokon belül leállhat több településen a szemétszállítás, legalábbis ezt jelezte több önkormányzat vezetője. Azért maradhat rajtunk a szemét a nyáron, mert a kormány államosította a szemétszállítást, amivel pont hogy javítani akart a rendszeren, eddig viszont csak rontott rajta: a kormány létrehozta a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV) nevű holdingot, áprilistól pedig elvileg ez gyűjti be a szemétszállítás díját a lakosoktól és osztja szét a közszolgáltató cégek között.

Csakhogy eddig nem sikerült még fizetniük a szemetet elszállító cégeknek, amik - részben korábbi kormányzati intézkedések miatt - amúgy is veszteségesen működnek, most pedig jelezték, hogy ha nem kapják meg a pénzüket, akkor nemsokára nem fogják tudni elvinni a kukákat. Márpedig az NHKV jelezte, hogy informatikai problémák miatt július 1 előtt senki ne számítson a pénzére. Azért egy kis gyorssegélyt küldött a leginkább bajban lévő szolgáltatóknak, kérdés, hogy az elég lesz-e arra, hogy elinduljanak a kukásautók.

2. Elárasztja a Balatont a német menekültáradat?

A héten egy nagyon érdekes hír kezdett el keringeni a kormányközeli médiában, amely szerint egyre több német telepedik a Balaton partjára a menekültektől való félelem miatt. Erről a bajor tartományi köztévé készített egy riportot, végigkísérve egy a Balatonhoz költöző nyugdíjas bajor házaspárt, akik elégedetten állapítják meg, hogy itt még kevés a migráns és az emberek többsége keresztény. A riportot több magyar lap is átvette, hozzátéve, hogy tényleg érezhető, hogy a német kormánybefogadóbb menekültpolitikája elől tömegesen költöznének a Plattensee-hez a német nyugdíjasok.

De tényleg?

Megkérdeztünk pár, a Balaton környékére szakosodott ingatlankereskedőt és szakértőt, akik nemhogy nem találkoztak ezzel a jelenséggel, de még a felvetést is furcsállták. Keszthelyen ugyan tényleg több ingatlant vettek mostanában németek, és Siófokon is sok külföldi keresi a Balaton-parti apartmanokat, Füreden viszont inkább eladják a pár évvel ezelőtt megvett házakat a német tulajdonosok. Tömeges jelenségről tehát biztos nem lehet beszélni. Megkerestük a riportban szereplő, Balatonra specializált német ingatlanközvetítőt is, aki azt mondta, nagy az érdeklődés, azt viszont nem tudta megmondani, eddig hány balatoni házat adott el aggódó németeknek. Tavaly 15-20-at.

3. Kötelező lehet a magyar tej a boltokban

Nagyon szeretné valahogy megoldani a tejtermelők problémáját, hogy nem tudják eladni a termékeiket, mert a tejesek már megint tüntettek Budapesten, és a kormány azt nem annyira szereti. A megoldást pedig egyes források szerint már meg is találták:

lehet, hogy kötelezővé teszik az üzleteknek, hogy 60 százalékban magyar árut tartsanak bizonyos termékekből,

az első terméktesztet pedig a tejjel és az almával végezné a kormány. Ezt tejtermelők pont nem kérték a kormánytól, de azt igen, hogy csökkentsék a tartós tej áfáját is a friss tej áfája mellett, hogy kezelje a tejesek finanszírozási problémáit és hogy határozottabban lépjen fel Brüsszelben, hogy ott több pénzt tudjon kibulizni a magyar tejes gazdáknak.

4. Csányi Sándor kinézte magának a Tescót

A héten megjelent a hír, hogy a Tesco elgondolkodott azon, hogy eladja a kelet-európai hálózatát, Magyarország leggazdagabb embere, Csányi Sándor, és bankja, az OTP pedig elgondolkodott azon, hogy megveszi. A Figyelő hetilap úgy tudja, az OTP-ben külön munkacsoport is alakult, ami azt vizsgálta, hogy a bank hogyan és mennyiért tudná megvenni Tesco magyar, szlovák, cseh és lengyel boltjait. Ez ügyesen alkudozva úgy 3 milliárd euróba kerülhetett volna a banknak, ami viszont alapja lehetett volna annak, hogy az OTP terjeszkedjen a térségben, Csányi élelmiszer-ipari érdekeltségeinek pedig 50 milliárd forintos új piacot nyithatott volna.

Azt az OTP is elismerte, hogy komolyan gondolkodtak a Tesco régiós hálózatának megvásárlásán, viszont ahogy a Nol.hu kérdésére válaszolták: "a gondolkodás korai fázisában kiderült, hogy az kiskereskedelmi szektor irányába tervezett kitettségünkhöz képest aránytalanul nagy terhet és kockázatot jelentene az akvizíció, így tárgyalásokra már nem is került sor". A bank szóvivői szerint Csányi Sándor nem tervez beszállni a kiskereskedelembe.

5. Matolcsy szellemi muníciója mozgatja a GDP-t

Az év egyik legszórakoztatóbb interjúját adta az MNB egyik alapítványának kuratóriumi elnöke és Matolcsy György jegybankelnök doktori témavezetője, Lentner Csaba közgazdász a 168 órának. Persze amennyire szórakoztató, annyira ijesztő is. Ebben Lentner többek között arról beszél, hogy

  • Matolcsy Györgynek előbb-utóbb szobrot kell állítani,
  • A polgári értelmiségnek, Kerényi Imréstül, Békemenetestül, Professzorok Batthyány Köréstül ki kellene állnia a megtámadott MNB mellett,
  • az eddig a Századvéget, mostantól pedig a Corvinus Egyetemet vezető Lánczi András azért mondja, hogy a jegybank és az alapítványok pénze közpénz, mert politológus és nem ért a gazdasághoz,
  • és hogy fontos, hogy a jegybank nyereséges legyen (nem az, a szerk.).

A legerősebb mondása viszont talán az volt, hogy amióta Varga Mihály vette át a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítását Matolcsy Györgytől, azóta ott lelassultak a dolgok, a valós gazdaságpolitikai intézkedéseket pedig jegybank hozza meg, így "Matolcsy fejében levő szellemi muníció mozgatja a GDP-t" és "Matolcsy a 2018-as választások alfája és omegája."

6. Matolcsy alapítványai kaptak még 16 milliárdot

Az MNB éves beszámolójából derült ki, hogy még az MNB-s alapítvány-botrány kitörése előtt a jegybank a korábban az alapítványoknak juttatott milliárdokon kívül még adott 12 milliárd forint pénzt és 4,5 milliárd forint értékben ingatlant.

Az is kiderül, hogy voltak, akik nem kértek Matolcsy pénzéből. Vagy csak nem annyit, amennyit a jegybank átutalt. Igaz, ez nem sok, 2014-ben egymillió forintnyi pénzügyi támogatást dobtak vissza Matolcsyéknak, tavaly már 13 milliónyit. A beszámolóból az is látszik, hogy az MNB rendesen, 20,9 százalékkal megemelte a dolgozói fizetését, miközben.

7. Aki a H&M-nek varr ruhát, az ne essen teherbe!

Újabb jelentés miatt szégyenkezhet a H&M ruhaüzletlánc vezetősége, ami szerint a cégnek dolgozó beszállítók kambodzsai gyáraiból rögtön kirúgják az ott dolgozó nőket, ha azokról kiderül, hogy terhesek. Az Asia Floor Wage Alliance nevű jogvédő szervezet 251 olyan dolgozóval interjúzott, akik a H&M-nek is beszállító gyárakban dolgoztak Dél-Kelet Ázsiában, amiből kiderült, hogy 11 kambodzsai gyárban volt teljesen bevett szokás végleges szülési szabadságra küldeni azokat, akikről kiderült, hogy gyermeket várnak, ami miatt sok nő inkább vállalta a házi zugabortuszok kockázatát, csak hogy ne veszítse el az állását. A jelentésből az is kiderült, hogy

  • ezekben a gyárakban mindennapos dolog a szexuális zaklatás;
  • szakszervezet-alapítást a gyárak tulajdonosai rendőri erőszakkal akadályozzák meg;
  • a dolgozók pedig nagyjából havi 40 ezer forintnak megfelelő bért kapnak, a napi 8 óránál sokkal több munkáért.

H&M vezetése a jelentéssel kapcsolatban azt közölte, hogy a harmadikvilágbeli ruhaipari dolgozók munkakörülményeinek javítása "hosszú távú folyamat", amely "lépésről-lépésre" halad. Az pedig, hogy Indiában és Kambodzsában dolgoztatnak, jót tesz a helyi gazdaságnak.

Kutyák, telkek, égő autók

A héten több érdekes, hosszabb riportot vagy elemző cikket, amiket most is érdemes elolvasni, ha a héten nem volt rá ideje.