A tavalyinál is rosszabb helyzetben a kórházak

Tovább romlott a helyzet az egészségügyben – idézi Holchacker Pétert, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének (ETOSZ) igazgatóját a Napi.hu. 

Bár az állam folyamatosan hurráoptimista hangulatban próbál kommunikálni, nem túl nagy eredmény, hogy 2007 óta folyamatosan növekszik a gyógyító-megelőző és az összevont egészségügyi szakellátási kassza.

Holchacker szerint ugyanis az a baj, hogy 

felemésztette a nominális bővülést. A kassza struktúráját is átalakították, így most annál is kevesebb jut a kórházak napi működésére, dologi kiadásokra, mint nyolc éve. Az ETOSZ  szerint a kormány tudja, hogy durván évről évre alultervezik az egészségügyi kiadásokat, így pedig újratermelődik az adósság.  

„Ezért nagyon nehéz azt az állítást elfogadni, hogy egy kicsit ügyesebben kellene gazdálkodni, és akkor minden rendben lesz – mondta Holchacker. – Természetesen lehet javítani a gazdálkodáson, de ekkora mértékű hiányt – április végén meghaladta az 50 milliárd forintot – nem az ügyetlen kórházi menedzsment és a gonosz beszállítók hoznak össze, hanem egyenes következménye a makrogazdasági adatoknak.”

A most belengetett 122 milliárdos pluszpénz az egészségügynek sem valós, abban az értelemben, hogy jelentős részben csak átcsoportosítás az egészségügyi alapon belül. 86 milliárd forint az E alapon belüli átcsoportosítás, amiből 66 milliárd forint bérre megy, 15 milliárd forint a 2015-ös csökkentés visszapótlása, 20 milliárd pedig a méltányossági kezelésekre fordítódik. Ténylegesen 20-22 milliárd forint a friss pénz, csakhogy ez sem költhető el tetszés szerint, 11 milliárdból ugyanis olyan kapacitásokat finanszíroznak, amelyekről korábban megszületett a támogatási döntés. Azaz az egészből mindössze 10-11 milliárd forint a valós pluszpénz.

A szövetség szerint az elvont pénzek problémája csak úgy oldható meg, ha visszateszik az egészségügyi rendszerbe, és évente legalább 5 százalékkal növelik az egészségügyi költségvetést. 2021-től pedig szerintük fontos lenne GDP-arányossá tenni az emelést, amit a demográfiai trendek és a visegrádi országoktól való lemaradásunk is indokol.