Árpád
-2 °C
4 °C

5 ábra arról, hogy hogyan adja fel a kormány az államadósság elleni harcot

2016.06.16. 13:38

Akár elérhető is lett volna az évtized végére a kormány által sokat emlegetett nullás költségvetés, de a 2016-os költségvetés módosítása és a 2017-es költségvetés elfogadása után már biztos, hogy nem jön össze a kormány terve. A következő években ugyanis a költségvetési hiány elengedésével tervezik beindítani az önmagában nem annyira combos gazdasági növekedést - derül ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) legfrissebb elemzéséből.

Az elemzésből az derül ki, hogy a 2016-os költségvetés idén egy, jövőre pedig 0,6-0,7 százalékkal emeli meg a GDP-növekedés szintjét, a 2017-es költségvetés pedig annyit emel, ami pont kiegyenlíti a költségvetési élénkítés nélkül bekövetkező visszaesést.

forrás: KFIB
forrás: KFIB

A növekedés ösztönzésének ugyanakkor megvan az ára, hiszen az államadósság, ami a költségvetési kiköltekezések nélkül 2020 környékére 60 százalék környékére esett volna, a lazább költségvetések hatására nagyjából 74-73 százalék közelében marad majd a KFIB számításai alapján, és ebben még nincsenek benne a paksi bővítés költségei.

forrás: KFIB
forrás: KFIB

A KFIB számításai alapján olyan eshetőség is van, amiben a költségvetési hiány már 2017-ben három százalék felé fog emelkedni (ez a maastichti kritériumoknak nem felel meg, ilyen esetben indítja el az EU a túlzottdeficit-eljárást - ez az az eljárás, amiből bár éve kerültünk ki, és ezt a kormány azóta is szívesen emlegeti).

Két eshetőség van: attól függ, hogy melyik fog megvalósulni, hogy az unió betartatja-e majd azt a szabályt, ami alapján a tavaly év végén bevezetett növekedési adóhitellel érintett adóbevételt akkorra kéne elkönyvelni, amikor az intézkedést bevezették:

  • ha betartatják, akkor 2017-ben 0,7 százalékkal három százalék felett lehet majd a hiány,
  • ha nem, akkor csak 2018-ban és 2019-ben kerül majd 0,2-0,3 százalékponttal a maastrichti hiánycél felé a büdzsé hiánya.
forrás: KFIB
forrás: KFIB

Romhányi Balázs, a KFIB vezetője az elemzést bemutató sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy az első esetben a magyar kormány 2018 tavaszán kaphat majd figyelmeztetést az Európai Bizottságtól a hiánycél megsértése miatt, tehát a választások évében még nem indulna be a túlzottdeficit-eljárás az ország ellen.

Az elemzés makrogazdasági becslései több helyen is eltérnek a kormányéitól: ebből a két legérdekesebb

  • a beruházások szintjére,
  • és a fizetések növekedésére vonatkozik.

A bérek növekedése kapcsán Romhányi azt mondta, hogy hosszabb távon nem lesz fenntartható az a 4-5 százalékos növekedési tempó, ami nemrég beindult a magyar gazdaságban, mivel ennek a növekedésnek főleg az áll a hátterében, hogy munkaerőhiány van, és ezzel kell becsábítania a cégeknek a munkaerőt. Ilyen tempójú hosszú távú bérnövekedést pedig csak a termelékenység növekedésével lehetne elérni, tehát a cégek lényegesen hatékonyabbá válnának. Ez hosszabb távon inflációt okozhat, és a növekedést is korlátozhatja.

forrás: KFIB
forrás: KFIB

A másik eltérés a beruházások szintjére vonatkozik. A kormány azt várja, hogy 2016-ban még kicsit visszaesnek a cégek beruházásai, aztán viszont kilőnek. Ehhez képest a KFIB inkább arra számít, hogy mérsékelt tempóban emelkednek majd. Az viszont egyáltalán nem tiszta, hogy a kormány mire alapozza ezt a nagy optimizmust.

forrás: KFIB
forrás: KFIB

Ez az optimizmus ráadásul nem újdonság: az ábrán az látszik, hogy már a korábbi Konvergencia Programokban is rendre felülbecsülte a kormány a beruházások szintjét ahhoz képest, ami utána ténylegesen megvalósult.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?