Gábor, Karina, Ders
5 °C
21 °C

Szigorítja a pénzügyi visszaélések büntetését az Unió

2016.06.22. 12:06

A piaci visszaélésekről szóló új uniós szabályozás szerint a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységek miatt hamarosan büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók, és jelentősen emelkednek a kiszabható bírságösszegek is - írja a Magyar Nemzeti Bank sajtóközleményében. A tagállami felügyelő hatóságok ezentúl az eddig nem szabályozott – például tőzsdén kívüli – kereskedési ügyleteket is ellenőrizhetik.

Az utóbbi években a globalizálódó pénzpiacokon megjelenő elektronikus kereskedési platformok és technológiák új lehetőségeket nyitottak a piaci manipuláció előtt, ennek visszaszorításához elengedhetetlenné vált az uniós szabályrendszer felülvizsgálata. A Európai Parlament 2014 áprilisában fogadta el a piaci visszaélésekről szóló, 2016. július 3. napjától alkalmazandó új rendeletet és irányelvet (MAR és MAD II.).

A tagállamokban közvetlenül alkalmazandó rendelet bővíti és pontosítja a piaci visszaélések szabályait. Az új irányelv a legsúlyosabb esetnek tekinthető bennfentes kereskedelemre, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére és a piacbefolyásolásra vonatkozó büntetőjogi szankciókat határozza meg. Fontos változás, hogy

a jövőben az is büntetendő lesz, aki a bennfentes kereskedelmet vagy a tiltott piacbefolyásolást megkísérli.

Az új európai uniós szabályok július 3-a után a Büntető Törvénykönyvben (Btk.) és a tőkepiaci törvényben kapnak helyet. Magyarországon a bennfentes kereskedelem és a tőkebefektetési csalás a Btk. szerint már most is szabadságvesztéssel büntetendő, az új irányelv hatására azonban még a hatályosnál is szigorúbb szankciókra és – a tiltott piacbefolyásolás legsúlyosabb eseteiben – új büntetőjogi tényállásokra lehet számítani.

Az új szabályok értelmében a bírságösszeg meghatározásánál minden esetben a visszaéléssel elért nyereség, vagy az amiatt meg nem valósuló veszteség összegét kell majd alapul venni. A bennfentes kereskedelmet és a tiltott piacbefolyásolást megvalósító

természetes személlyel szemben akár 5 millió euró, gazdasági társaság esetében pedig akár 15 millió euró is kiszabható.

További újítás, hogy a jogszabályok hatálya kiterjed a multilaterális kereskedési rendszerekre, az egyéb szervezett kereskedési rendszerekre és a tőzsdén kívüli ügyletekre. A szabályozás a tagállami felügyeleti hatóságok eszközrendszerét is bővíti, lehetővé téve többek között a vizsgált személyek területére történő belépést, valamint a távközlési szolgáltatóktól a releváns telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérését.

Ebben a tekintetben Magyarország már korábban teljesítette az uniós elvárásokat, így a hazai jogszabályok. Az ilyen beavatkozó jellegű intézkedések azonban az új uniós előírások szerint is csak kivételesen, adott esetben előzetes engedélyek birtokában, és a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett alkalmazhatók. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!