Árpád
-3 °C
4 °C
Index - In English In English Eng

Habony reptetésétől a kiemelt felhőkarcolóig – így telt a hét

Ez történt gazdaságban az év 26. hetében

2016.07.03. 17:59
A legtöbb gazdasági hír a héten elég piszlicsárénak tűnt ahhoz képest, hogy a britek megszavazták, hogy lépjenek ki az EU-ból, amivel sikerült kisebb politikai és gazdasági válságba lökniük Nagy-Britanniát, az Európai Uniót és az egész világot. Na de ezen kívül is történnek azért dolgok, amikről azért jó ha tud, úgyhogy összeszedtünk hét olyan hírt a gazdaságból, ami talán elkerülte a figyelmét.

1. Hong Kongban reptetik Habonyt az offshoros barátok

Habony Árpád, a miniszterelnök nem hivatalos tanácsadója nagyon szeret utazni, egy amerikai útjával saját mémet teremtett, ibizai bulizásainak pedig csodájára jár a fél magyar internet. Önmagában tehát az nem túl nagy dolog, hogy kiderült, Habony nemrég barátnőjével egy szuper-exkluzív éjszakai helikopteres városnézésen vett részt Hong Kongban, ami csak egy kicsit kerül kevesebbe, mint amit egy ápolónő egy évben megkeres.

Az érdekes a történetben inkább az, hogy a 900 ezer forintos utat egy bizonyos Jonathan Chan foglalta le Habonyéknak. Ugyanígy hívják a magyar letelepedési államkötvényeket gazdag kínaiaknak áruló, Kajmán-szigetekre bejegyzett cég, a Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) egyik tulajdonosát. Ez a legnagyobb, letelepedési kötvényeket áruló cég, a mögötte álló offshore-csoport pedig a budapesti ingatlanpiacon is megjelent, az Andrássy úton palotákat, a Garay téren pedig luxuslakásokat vásároltak.

Korábban már szóltak arról hírek, hogy Habony három letelepedési kötvényeket áruló cég hátterében is megjelent, a hongkongi helikopteres kirándulás, amire amúgy a városnézést szervező cég hibája miatt derült fény, még közelebb helyezi a miniszterelnöki tanácsadót az utóbbi idők egyik legfurább üzletéhez.

2. Jókora büntetést kaptak az MNB alapítványai

Na jó, csak vicceltem, mindössze 200 ezer forint büntetést kaptak a Közbeszerzési Döntőbizottságtól azért, mert közbeszerzések kiírása nélkül költöttek el közpénzmilliárdokat a Pallas Athéné alapítványok. A Döntőbizottság azért bánt ilyen kesztyűs kézzel Matolcsyék alapítványaival, mert miután az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a kormány és az MNB álláspontjával ellentétben az alapítványok vagyona igenis közpénz, azok maguk kérték az eljárást maguk ellen.

Ennyivel azért valószínűleg nem ússzák majd meg: a Közbeszerzési Döntőbizottság vizsgálata csak általánosan szólt az alapítványok pénzköltéseiről, viszont az egyes szerződéseknél, amiknél ki kellett volna írni közbeszerzést, külön is vannak vizsgálatok, amik után külön is kaphatnak majd bírságot.

A Pallas Athéné alapítványok a héten a büntetésre reagálva közölték, hogy megkérdeztek több jogi szakértőt is az ügyről, akik szerint a legtöbb szerződésre, amire elment az alapítványok pénze, amúgy sem kellett volna közbeszerzést kiírni, úgyhogy szerintük rendben van a dolog. Hogy kik voltak pontosan ezek a szakértők, azt nem közölték.

3. Kiemelt beruházás lesz a budapesti felhőkarcoló

A kormány áldását adta arra, hogy Budapesten is épüljön felhőkarcoló, az egyik ilyen tervet ugyanis a héten megkapta "nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás" minősítést. A Róbert Károly Körút és a Váci út sarkán, a volt buszpályaudvar helyén épülhet majd három, 90 méteres irodaház, a rendőrségi üvegpalotával átellenben, több mint 100 milliárd forintból.

Azzal, hogy a kormány kiemelt beruházássá nyilvánította a felhőkarcoló-projektet, több előny is jár, például, hogy nem kell beszerezni építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt, nem kell lefolytatni a településképi véleményezési eljárást, településképi bejelentési eljárásnak sincs helye és környezeti hatásvizsgálatra sem lesz szükség.

Nem a Váci út az egyetlen hely, ahová felhőkarcolókat álmodnak mostanában, a Kopaszi-gát területére például egy 120 méteres üvegtornyot tervez egy dán építész-iroda, az ötletre pedig még az amúgy elég konzervatív és a magas házakat saját bevallása szerint nem is kedvelő Tarlós István főpolgármester is rábólintott, egyelőre csak szóban.

4. 15 milliárdból rendezné a dízelbotrányt VW

Súlyos árat fizetne a dízelbotrányként elhíresült ügyért az átvert amerikai autótulajdonosoknak a Volkswagen. A cég, ami egy okos kis szoftver segítségével jóval alacsonyabbnak tudta feltüntetni a “clean diesel” motorjainak károsanyag-kibocsátását, összesen 14,7 milliárd dollárt ajánlott fel a VW-t beperlő amerikai vásárlóknak. Ebből 10 milliárdból visszavásárolnák és kijavítanák a botrányban érintett közel félmillió amerikai autót és kárpótolnák az autók tulajdonosait. 2,7 milliárdot a kaliforniai és szövetségi környezetvédelmi hatóságoknak fizetnének bírságként, 2 milliárdból pedig a zéró emissziós technológiák kutatását támogatnák.

Az ajánlatot a bíróságnak még jóvá kell hagynia, de még ha ez meg is történik, ezzel a Volkswagen vesszőfutása nem ér véget az Egyesült Államokban. További büntetésekre és bírságokra számíthat az amerikai igazságügyi minisztérium által indított büntetőjogi per és a tulajdonosok gyűjtőperei nyomán.

5. Nem bírja a Meki a gasztroforradalmat

A világ legnagyobb gyorsétteremlánca nehezen alkalmazkodik az igények változásához, legnagyobb piacain már két éve nem tud jót húzni, pedig még vezetőt is cserélt. Az amerikai franchise-partnerek panaszkodnak, Ázsiában sorozatos élelmiszer-biztonsági botrányok tettek be az üzletnek, közben a Meki nyakára másznak az újabban indult, kisebb étteremláncok.

A cég folyamatosan küzd, hogy meggyőzze a fogyasztókat: nem állatkínzással előállított vagy szénné tartósított egészségtelen ételeket árul, de még ha így is van, nem egyszerű küldetés ez a kézműves hódítás korában. Magyarországon azért nem kell félteni a töretlenül közönségkedvenc Mekit, igaz, mi még csak a gyorskaja-forradalom elején járunk. A Meki helyzetéről szóló cikkünket itt olvashatja.

6. Ötmilliárdos mínuszban van a vizes vb

Nem áll túl jól a 2017-es budapesti vizes világbajnokságot lebonyolító Bp2017 Világbajnokság Szervező és Lebonyolító Nonprofit Kft., a száz százalékban állami tulajdonba lévő cég ugyanis úgy tűnik, hogy ötmilliárddal többet költ majd a vb-re, mint amennyit a verseny hoz.

Ez Fónagy János NFM államtitkár képviselői kérdésre adott válaszából derült ki a héten, ahogy az is, hogy milyen tételek miatt néz ki úgy, hogy a elúsznak majd a költséget a vb-n:

  • 6 milliárd forint megy majd például a nemzetközi vízilabda-szövetség (FINA) és a vb-n részt vevő sportolók szállására és étkeztetésére;
  • félmilliárd forint megy kommunikációra;
  • 23,7 millióba kerül a jegyek nyomtatása és értékesítése;
  • és milliárdokat kell még a vb helyszíneinek megéptésére költeni.

Ezek közül több tétel még ráadásul változhat is. A Bp2017 működési költsége viszont Fónagy szerint elég alacsony, mindössze 1,4 milliárd forintba kerül.

7. Mi az, amiben még Szomáliában is kevesebben halnak meg, mint Magyarországon?

A légszennyezés. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrég megjelent tanulmánya szerint a világon évente 6,5 millió ember hal meg a légszennyezés okozta tüdőrákban, strokeban vagy más szív- és érrendszeri betegségekben. Magyarország pedig a 100 ezer emberre jutó légszennyezés okozta halálozások számát tekintve benne van a világ 20 legrosszabb ilyen adattal rendelkező országában, konkrétan a 17. helyezett, Csád, Sri Lanka és Szomália előtt.