Kivonul az Uber Magyarországról

• Az Uber július 24-én 12 órakor határozatlan időre felfüggeszti szolgáltatását Magyarországon.
• Nem tudnak eleget tenni az új taxistörvénynek, ami alapján szétbírságolhatják és betilthatják őket.
• 1200 sofőrjük, 160 ezer utasuk volt.
• A cég szerint próbáltak dűlőre jutni a kormánnyal, de erre nem volt fogadókészség.
• Szívesen visszatérnének, ha változna a szabályozás, és remélik, ez csak idő kérdése.
• Az Ubert világszerte sok helyen támadják, amiért nem fizet társasági adót és nem munkavállalókként alkalmazza sofőrjeit.
• A GVH szerint az is baj, hogy nem azonos feltételekkel működik, mint a szabályozott taxistársaságok.

Kivonul az Uber, július 24-én 12 órakor felfüggesztik a magyarországi szolgáltatást. 

Aznap lép hatályba a személyszállítási szolgáltatásokra vonatkozó törvénymódosítás, amely súlyos büntetéseket és az applikáció felfüggesztését teszi lehetővé, ha a szolgáltató nem tartja be a taxizásra vonatkozó szabályokat.

Fekete Zoltán, a cég magyarországi ügyvezetője szerint volt hajlandóság a cég részéről, hogy létrejöjjön egy olyan szabályozás, ami kialakítja annak kereteit, hogy az Uber-sofőrök szabályosan működjenek, de szerinte ebben a kormányzat nem volt partner.

Az ügyvezető a sajtótájékoztatón elmondta: az Uber mindenben együttműködött a kormányzattal, kötelezővé tette, hogy a sofőrök vállalkozói adószámot váltsanak ki, megszerezzék a kötelező engedélyeket és biztosítást kössenek, de ez sem volt elég ahhoz, hogy a kormány baráti szabályozást alakítson ki.

Viszont ha megváltozna a szabályozás – amin az Uber még dolgozna a kivonulás ellenére –, akkor nem kizárt, hogy megint lehet majd uberezni Budapesten. A cég irodája egyelőre még megmarad Budapesten, ami a személyszállító szolgáltatás felfüggesztése után is lobbizik majd azért, hogy megváltozzon a szabályozás. Fekete Zoltán szerint a kivonulás után két-három hónapon belül kiderülhet, hogy mennyire nyitott a kormányzat egy Uber-barát törvény kidolgozására. A lobbizás még július 24-ig is folytatódik, de Fekete szerint minimális az esélye, hogy addig változást érjenek el. 

Törvényi szigor

A szóban forgó törvényt júniusban fogadta el a parlament. Ebben az áll, hogy blokkolni lehet azokat az internetes oldalakat és alkalmazásokat, amelyek jogellenesen működő taxiszolgáltatást kínálnak. Bár nem nevesítették konkrétan, a lépéssel az Ubert akarták ellehetetleníteni, vagy legalábbis – Fónagy János illetékes államtitkár szavaival élve – rákényszeríteni arra, hogy „álljon be a sorba”.

A jogszabály értelmében a tiltás akkor rendelhető el, ha

• a taxiszolgáltatást szervező vagy közvetítő nem felel meg a kormányrendeletben meghatározott diszpécserszolgálati követelményeknek,
• és ezen engedély hiánya miatt a hatóság bírságot szabott ki rá,
• de a megbírságolt szolgáltató mégis tovább folytatja a szabálytalan tevékenységet.

Arról itt írtunk részletesen, hogy a szolgáltatás betiltása hogyan lehetne lehetséges. Erre azonban nem is volt szükség, mert a cég előbb dobta be a törölközőt. Arra semmi esély nem volt ugyanis, hogy megfeleljen a diszpécserszolgálatokra vonatkozó szabályoknak, hiszen például telefonon nem is lehet Ubert rendelni.

Az Uber a törvény elfogadása után még arról beszélt, hogy nem vonul ki Magyarországról, hiába pletykálták ezt maguk az uberezők. Sofőrjeit is igyekezett szabálykövetésre bírni; lapinformációk szerint a cég közel 400 sofőrnek letiltotta az alkalmazás használatát, mert nem szerezték be a személyszállításhoz szükséges összes vizsgát.

Az EU szerint nem rossz dolog

Az Uber ellehetetlenítése már csak azért is érdekes, mert az Európai Bizottság nemrég tette közzé a sharing economyra épülő vállalkozásokra vonatkozó ajánlásait. Eszerint többek közt a magánszállásokat kínáló Airbnb és a fuvarszervező Uber betiltása kizárólag a legvégső esetben helyénvaló. Az európai intézmény ugyanakkor fontosnak nevezte a megosztásalapú szolgáltatásokra vonatkozó adószabályok alkalmazásának egyszerűsítését és pontosítását is.

Ezzel kapcsolatban a Napi.hu megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt is, amely azt közölte: az Uber hazai jelenlétének lehet versenyfokozó és -élénkítő hatása, így a verseny szempontjából előnyös lehet a szolgáltatás. A megfelelő szabályozás hiánya azonban felvethet problémákat is, mivel a taxival végzett személyszállítási szolgáltatásokat végzők és az Uber szolgáltatást nyújtók között nem egyenlőek a feltételek.

Uber: Budapest veszít ezzel

Fekete Zoltán azt mondta a sajtótájékoztatón, hogy Budapest sokat veszít az Uber kivonulásával, a 3-as metró felújításánál vagy az esetleges budapesti olimpia alatt például nagyon fog majd hiányozni a városnak ez a szolgáltatás.  A legnagyobb vesztes Fekete szerint az a 1200 sofőr-kisvállalkozó, akinek a megélhetése múlt az Uberen. A sofőrökkel a sajtótájékoztató előtt egy órával közölték a hírt, hogy július 24-én leáll a szolgáltatás. Velük az Uber holland cége kötött szerződést, és az is fogja felbontani.

Az Uber magyar sofőrjeinek jár még valamennyi költségtérítés, a cég ugyanis kifizeti nekik azt a 150-200 ezer forintot, amit a különböző engedélyekért kellett fizetniük. Hogy egy esetleges visszatérésnél vissza tudják-e majd csábítani a sofőröket, mennyire lenne meg bennük a hajlandóság és a bizalom, hogy újra belevágjanak, az Fekete szerint kérdéses.

Fekete Zoltán szerint a 160 ezer felhasználó is sokat veszít, akik eddig több millió kilométert autóztak Budapesten a szolgáltatással. Nekik a cég úgy köszöni meg az eddigieket, hogy a 10 ezer legtöbbet uberező magyar utas egyszer ingyen utazhat az EU 21 országában. A magyar regisztráltak a szolgáltatást továbbra is használhatják majd külföldön.

Azon még gondolkodnak, hogy a személyszállítás mellett valamilyen más Uber-szolgáltatással – például étel-házhozszállítással, biciklisfutár-alkalmazással, helikopteres vagy hajós szolgáltatással – megjelenjenek a magyar piacon, de erről egyelőre nem tudott biztosat mondani. Fekete Zoltán szerint pár hónapon belül kiderülhet, hogy van-e valamilyen más Uber-szolgáltatásnak létjogosultsága Magyarországon. Az ügyvezető szerint azonban

Nem mindenhol szerették

Nem Magyarország az egyetlen hely, ahol az Uber ellen keményen fellép a szabályozó, a világ sok másik országában támadják a céget. Az egyik szálka az államok szemében, hogy az Uber nem nagyon fizet társasági adót, és a sofőrjeit is gyakran vádolják adóelkerüléssel, bár ez utóbbi téren bonyolultabb a helyzet.

Emellett az Uberrel és általában véve a sharing economyval kapcsolatban komoly munkajogi problémák is felmerültek. Mivel az uberezők megbízási szerződéssel dolgoznak, nem igazán vonatkozik rájuk semmiféle jogi védelem, így teljesen kiszolgáltatottak a vállalat felé.