Orbán
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Habony hitelezője szedte meg magát a startup-pénzekből

2016.09.07. 08:32

A Miniszterelnök tanácsadójához és a kormányhoz kötődő emberek állnak azoknak a cégeknek a hátterében, amelyek zsebre rakták a hazai innovatív startup cégeknek szánt uniós pályázati pénzeket - írja szeptemberi számában a Forbes. A lap a Morando Zrt. nevű alapkezelő céggel foglalkozik, ami az uniós pénzeket a saját vezetőinek kamugyanús cégeinek játszott ki több milliárd forintnyi pénzt.

A Jeremie nevű támogatásokat alapkezelők pályázhatják meg, amelyeknek aztán mint amolyan kockázati tőkésnek, ki kell választania olyan ígéretes startup cégeket, amelyekbe befektetheti a pénzt. A Forbes szerint ezekre a pénzekre célozva hozta létre a Morando alapot még 2008-ban a Gödöllői Üzleti Park Zrt. A pénzek lehívásához szükséges önrészt pedig három befektető tette bele az alapba:

  • Heim Péter, a Századvég volt vezetője,
  • illetve Synergonhoz kötődő és a KÉSZ Holdingot tulajdonló Gansperger Gyula és Jutasi Zoltán. Előbbi hosszú ideje fideszes gazdasági háttéremberként ismert.
  • Később Heim Pétert Tombor András váltotta. Ő mostanában mint Habony Árpád hitelezője vált ismertté, de Simicska Lajos és Csányi Sándor érdekeltségei környékén is feltűnt, és volt Orbán Viktor külpolitikai főtanácsadója, valamint a Tokaj Kereskedőház vezetője is.
  • Az impozáns tulajdonosi körrel rendelkező Morando nyert is 4,4 milliárd forint Jeremie-pénzt, amit 2012-2013-ban helyezett ki.
A pénz nagy része viszont küszködő startupok helyett az alapítók cégeinél kötöttek ki.

Ez általában úgy nézett ki, hogy

  1. a Morando alapítói és befektetői létrehoztak holdingcégeket valahol vidéken, amiken keresztül elvileg a startupoknak kellene adni a pénzt.
  2. Ezekbe a holdingokba beszállt pár száz millió forinttal a Morando, amely így 99,9 százalékos tulajdonos lett a cégekben.
  3. Onnan pedig ment a pénz a cégeknek, amelyekből némelyiknél talált fura dolgokat a Forbes.

Kapott például így támogatást 

  • az Első Magyar Borkereskedő, aminek egy alkalmazottja sincs, és tavaly mindössze 7 millió forint forgalma volt (ez a GTR Investments nevű holdingon keresztül kapott pénzt, ami 420 milliót kapott a Morandótól). Ez üzleti kapcsolatban áll Tombor egyik borászatával, tehát Tomborhoz juthatnak vissza a Jeremie-pénzek.
  • a miskolci Aurum Horatii és London Halifax 1886 nevű holdingcégek egyenként 450 millió forintos tőkebefektetést kaptak a Morandótól, amit aztán Gansperger Gyula egyik bizalmasának fia által alapított, semmit nem csináló cégeknek utaltak, amik kis várakozás után visszautalták a pénzt (ebben az ügyben tiltott forráskihelyezés miatt vizsgálatot folytat az EU);
  • jutott még 450 millió forint startup-pénz egy brikettgyártónak, ahol senki nem dolgozik;
  • egy ITSSM nevű, szintén senkit nem foglalkoztató cég 420 millió forintot költött egyetlen szoftverre - vélhetően sokkal többet, mint amennyiből egy ilyen fejlesztést amúgy meg lehetne oldani;
  • a nyíregyházi Netfone-cégcsoport pedig 1,3 milliárdnyi befektetést kapott. A csoport bizonyos cégei ugyanarra a címre vannak bejelentve, mint a GTR Invesments, a csoport több tagja pedig vagy felszámolás alatt van. 

Az EU vizsgálódik bizonyos, a Morando alaphoz kötődő ügyekben, a Forbes szerint viszont az összes ügyet nem fogják feltárni, mert csak szúrópróba-szerű vizsgálatokat végeznek. Ráadásul nemcsak egy-egy alappal vannak ilyen problémák: a Jeremie-program a Forbes cikke szerint rendszerszinten rossz, és lehetővé teszi a visszaéléseket, amikre a Morando alap csak az egyik példa. 

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!