Ferenc
10 °C
29 °C

Itt a 4%-os visszaesés, amire büszke a kormány

2016.09.11. 08:08
Az Európai Bizottság tanulmánya szerint sikeresek és eredményesek a gazdaságfehérítő intézkedések – közölte a nemzetgazdasági tárca vasárnap. Egy év alatt több mint négy százalékponttal csökkent az úgynevezett áfa-adórés; ez a harmadik legnagyobb javulás az unióban.

A közlemény szerint az úgynevezett becsült áfa-adórés mértéke a 2013. évi 22,24 százalékról - köszönhetően az adóelkerülés visszaszorítását célzó kormányzati intézkedéseknek - 17,95 százalékra csökkent 2014-ben. Az adóelkerülésnek ezzel a csaknem 4 százalékos csökkenésével Magyarország a harmadik legnagyobb javulást érte el az EU-ban.

Az NGM szerint a javulásban a legnagyobb szerepet az online pénztárgépek játszották. És mivel 2014-nek csak utolsó négy hónapjára vezették be, a minisztérium várakozásai szerint a 2015-ös adatsor még jobb lesz. Ráadásul abban az évben már működött az EKÁER is.

Az államkassza bevételi adatsora is igazolta a társadalmi elvárást: az online pénztárgépek 2014-ben 150-200 milliárdot hoztak a kincstárnak. A minisztérium közleménye megjegyzi: az egyes tagállamok adóhatóságai rendre érdeklődnek a magyar adóhivatalnál azért, hogy adaptálják az online pénztárgépek, vagy éppen az EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer) szabályozását.

A  online pénztárgépek és az EKÁER mellett számos fehérítő intézkedést említ még az NGM, így például az étel- és italautomaták regisztrációját és online bekötését, az áfa belföldi összesítő nyilatkozat, az adóregisztráció (céglovagok kizárása cégalapításkor), a fordított adózás a gabona- és a fémkereskedelemben, valamint a munkaerő-kölcsönzésnél, a készpénzfizetés korlátozása a cégeknél, az áfabevallások gyakoribbá tétele egyes kockázatos adózói körökben.

Brüsszel évről évre méri minden egyes tagállam esetében a várt áfabevételek és a ténylegesen beszedett összeg közötti különbséget. Ez az ún. – fentiekben már többször is hivatkozott - áfa-adórés, amelybe az adóelkerülés miatt elméletileg kieső költségvetési bevételeken kívül beleszámít pl. a fizetésképtelenség, felszámolás és egyéb tagállami sajátosságok miatt kalkulált összege is, írja az NGM.