Hella
16 °C
28 °C

Német cégek: A menekültek nem készek a munkára

2016.09.14. 09:46

A Reuters hírügynökség felmérést végzett 30 német nagyvállalat körében, és azt találta, hogy ezek mindössze 63 menedékkérőt foglalkoztatnak, holott több mint egymillióan érkeztek az országba tavaly. A cégeknek emiatt egyenesen Angela Merkel kancellárnál kell magyarázkodniuk – írja a Portfolio.hu.

A német cégek közül sokan arra hivatkoznak, hogy

  • a német nyelvtudás hiánya miatt a menekültek jelentős része képtelen bármilyen képzésben részt venni,
  • illetve az a bizonytalanság sem segít, hogy nem tudni, kapnak-e engedélyt az országban való letelepedésre.
  • Emellett pedig általában véve nem elég magasan képzettek az országba érkezett menedékkérők.

Mindemellett a Reuters által talált 63 fős szám korántsem biztos, hogy fedi a teljes valóságot. Ugyanis magyarázatként a cégek azt is hozzátették, hogy a felvételnél nem érdeklődnek a felvételizők múltja iránt, így nem tudják pontosan, melyik alkalmazottjuk menekült.

Önkéntes segítők tanítanak németet menekülteknek Berlinben
Önkéntes segítők tanítanak németet menekülteknek Berlinben
Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

Viszont az egyoldalúság érzetét erősíti, hogy a 63 felvett emberből 50 a Deutsche Postnál talált munkát, főleg levélelosztó munkakörben. Ezt a cég azzal indokolta, hogy mivel a menekültkérelmet benyújtók 80%-a nem magasan képzett, olyan munkát kínáltak nekik, amely nem igényel technikai tudást és intenzív német nyelvhasználatot.

Túl korai lenne még leírni őket

Az adatok és a kezdeti tapasztalatok alapján egyáltalán nem világos, hogy a menekültek miként tudnak majd segíteni a német munkaerőhiány problémáján, ami a jövőben erősödni is fog. A demográfiai helyzet miatt 2030-ig hatmillióval csökkenni fog a munkára fogható németek száma, ugyanakkor az egyik legnagyobb német iparvállalat, a Thyssenkrupp vezérigazgatója például arról beszélt, hogy a menekültek nem jelentenek megoldást a képzett munkaerő hiányára.

A legtöbb német cég saját maga végzi a fiatal pályakezdő alkalmazottak képzését, akár négy éven keresztül. A szír, iraki, afgán menekültek azonban nem elég felkészültek ahhoz, hogy részt vegyenek ezeken a kvázi gyakornoki programokban  állítják a Reutersnek a vállalatok. A Siemens és a Daimler indított ugyan több hónapos, képzésre előkészítő tanfolyamokat, de ez elenyésző a milliós bevándorló tömeghez képest.

A megkérdezett cégek szerint egyszerűen

túl korai elvárni tőlük, hogy bevándorlók tömegeit foglalkoztassák.

A Deutsche Telekom például legalább másfél évre teszi a menedékkérők extra képzési igényét. Ők 75 menekültet terveznek felvenni, de például a pénzügyi és a légi közlekedési szektorban működő cégek gyakorlatilag lehetetlennek látják, hogy menekülteket alkalmazzanak.

Igaz, ebben nem csak a képzettségi hiányosságok játszanak szerepet, hanem azok a szabályozói előírások, amelyek hogy a munkaerőállomány hátterének ismeretét írják elő a cégek számára. Mivel a menekültek nagy része nem tudja papírokkal igazolni hátterét és képzettségét, ezekben a szektorokban nem tudnak elhelyezkedni.

A kisebb helyeken van igény rájuk

Vannak azért olyan területek, ahol optimistábbak a menekültek foglalkoztathatóságát illetően. Az SAP-nál, Európa legnagyobb szoftvercégénél a képzéseben résztvevők nagyon motiváltak a vállalat közlése szerint.

Németországban az első mérés szerint (júniusban) 297 ezer menekült keresett állást, júliusra ez a szám 322 ezerre, augusztusra 346 ezerre emelkedett.

Közgazdászok szerint a legtöbb menekült a szolgáltató szektorban helyezkedik el, jellemzően kis vállalkozásoknál, azokon a helyeken, ahová befogadásuk után az országon belüli menekültkvóták alapján "elosztották őket" a német hatóságok.

Ezek azonban jellemzően alacsony képzettséget igénylő, nem kifejezetten jól fizető munkák. Így egyelőre a menedékkérők jellemzően ott találnak állást, ahol a mobilitás alacsony, hiszen a németek gyakran nem hajlandók ezekért az állásokért sokat utazni.