Maradt az alapkamat, csökkent az országkockázat
További Gazdaság cikkek
-
Szijjártó Péter: Elképesztő károkat okoznak a szankciók az európai gazdaságnak - Tiborcz István cége lett a Posta Biztosítók többségi tulajdonosa
- Árat emel a Mohosz, fizethetnek a horgászok
- Orbán Viktor az idei év egyik legnehezebb döntését hirdette ki most
- Riadót fújt a GVH, így csapják be a magyarokat a Black Fridayen
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 2016. szeptember 20-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki kamatkondíciókat, az alapkamat maradt 0,9 százalékon. Nagyrészt mindenki erre számított, a döntés tehát nem okozott meglepetést. Ami érdekesebb, hogy bejelentették, behúzzák a kéziféket: a három hónapos irányadó eszköz volumene az év végére 900 milliárd forintra csökken a jelenlegi 1600 milliárdról.
A 900 milliárd forintos mennyiségi korlát minimum 200-400 milliárd forint kiszorítását jelenti a betétből, mindez pedig az MNB várakozása szerint a bankközi és az állampapírpiacon a hozamok csökkentését okozza. A hivatalos közlemény hangsúlyozza még, hogy az MNB az egyes tendereken meghirdetett mennyiségek tekintetében törekszik az egyenletes elosztásra, de a likviditási folyamatok függvényében eltérhet attól. Az allokáció kétkörös lesz.
Szigorúbb a vártnál
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejti, arra számítanak, hogy 2018 közepéig változatlanok maradnak a kamatok, miközben a bankközi kamatok (BUBOR) irányadó jellege erősödhet. Az októbertől bevezetendő limitek függvényében jelentős banki szabad források áramolhatnak át a bankközi piacra, illetve az állampapírpiacra - kisebb részben pedig külföldre. Így mind a bankközi, mind az állampapírpiacon lefelé irányuló nyomás lesz a hozamszinteken, a jegybank az alapkamat változtatása nélkül is képes enyhíteni a monetáris kondíciókat - közölte.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője szerint a meghirdetett 900 milliárd forintos korlátozás az előzetes felmérések alapján kissé szigorúbb, mint a piaci várakozások, melyek jellemzően nem valószínűsítettek 1000-1200 milliárd forintosnál kisebb limitet. A döntéssel további likviditás áramlik a bankközi pénzpiacra, illetve részben az állampapírpiacra, ami a rövid kamatok folytatódó elszakadását jelenti a jegybanki alapkamattól.
Kiss Mónika, az Equilor vezető elemzője kommentárjában felidézi, az utóbbi két évben az MNB teljes monetáris politikai eszköztárát átalakította annak érdekében, hogy a bankok lehetőleg ne jegybanki eszközökben, hanem állampapírban tartsák fölös likviditásukat. Szerinte ha az MNB kevesebb szabad pénzt fogad be, a piaci szereplők versenye leszorítja az általános kamatszintet, az alapkamat csökkentése nélkül monetáris lazulás következik be. A döntések a közeljövőben már havi szinten beavatkozást jelenthetnek a korábbi szigorúan kereslet-kínálati alapon működő rendszerbe és közvetve befolyásolják a forint árfolyamát.
A három hónapos betét mennyiségi korlátozása által kiváltott banki alkalmazkodást az MNB folyamatosan figyelemmel kíséri majd, a 2017. első negyedévi mennyiségi korlátról 2016 decemberében döntenek, közölték kedden. Ahogyan azt sejteni lehetett, a fékezés hírére a forint is gyengüléssel reagált, kedden kora délután az euró-forint árfolyama egészen 310-ig mozdult el, a 309-ről.
Közben egyébként még kitart az S&P-felminősítés hatása: idei mélypontjára csökkent a magyar államadós-kockázat árazása. Az IHS Markit kimutatása szerint a "magyar törlesztési leállás kockázatára köthető piaci biztosítási csereügyletek" (CDS) középárfolyama jelenleg 114 bázispont környékén jár, 20 bázisponttal alacsonyabban, mint egy héttel ezelőtt.
Ez azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió dollárnak megfelelő névértékű magyar államkötvény piaci csődbiztosítása most 114 ezer dollárba kerül az irányadó ötéves lejáratra, 20 ezer dollárral kevesebbe, mint egy hete.
A 20 bázispontos CDS-árfolyamcsökkenés heti összevetésben jelentős, térségi összehasonlításban azonban a magyar CDS-árazás még mindig magas: a lengyel szuverén CDS-középárfolyam a Markit keddi kimutatása szerint 70 bázispont környékén jár.
A lengyel államadósság hitelminősítői besorolása néhány fokozattal jobb, mint a magyar, bár az S&P az év elején leminősítette, a Moody's Investors Service pedig negatív kilátást adott a lengyel osztályzatra, egyaránt a lengyel kormány gazdaságpolitikai lépéseivel indokolva a döntést.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
